Megérkeztek az első gólyák Komáromba

A szőnyi Vásártéren találkoztunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetőrével, Bátki Gellérttel, ugyanis megérkezett az első gólya Komáromba. A vármegyében két olyan település van – Komárom és Naszály – ahol 2–2 pár található. A szakembert arról kérdeztük, hogy milyen hosszú utat tettek meg a madarak, míg hazaértek. 

Bátki Gellért elmondta, hogy a fecskék és a gólyák egészen Dél-Afrikáig vonulnak a tél beállta előtt, ahonnan légvonalban Magyarországig mintegy 10 ezer kilométeres a táv. Vannak madarak, amelyek még ennél is hosszabb utat tesznek meg, Európában a legnagyobb fehérgólya-populáció Lengyelországban található, így aztán sokan csak átvonulnak hazánkon. 

„Az első gólyák általában március 10. és 20. között érkeznek meg a vármegyébe. Legtöbbször Császárra vagy Bokodra, most azonban Komáromból is jelentették, hogy az egyik gólya bizony már itt ácsorog a fészekben. A vármegyénkben sajnos kevés a gólya, általában településenként egy-egy pár van, ezek közül Naszály és Komárom kivétel, ahol 2–2 párról tudunk. Reméljük, hogy mindenhová szerencsésen megérkeznek a madarak. Ha ez nem történik meg, akkor a hím vagy a tojó új pár után néz” – informált a természetőr. 

A következő hetek az energiagyűjtésről, a táplálkozásról szólnak, hiszen a gólyák jelentős súlyt vesztettek a hosszú repülés alatt. A meglévő fészkeket tatarozzák, vagy ha kell, akkor újat építenek. 
Bátki Gellérttől megtudtuk azt is, hogy nagyjából egy hónap múlva kezdődik a tojásrakás, majd ezt követően a tojók egy-másfél hónapig kotlanak. A Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei idén is júniusban ellenőrzik majd a vármegye fészkeit, az új fiókákat pedig meggyűrűzik. 

A szakember beszélt a Rüdiger-tavon lévő tőkés récékről is, kiemelve, hogy az énekesmadarakkal ellentétben a települési vizeken élő kacsák, hattyúk etetése ökológiai csapdát okoz. Egyrészt a fertőzések miatt nem jó, ha etetjük ezeket az állatokat, hiszen ugyanott esznek, ahol ürítenek. Vannak olyan helyek, ahol ilyenkor több száz madár gyűlik össze. Megszokják azt is, hogy nem kell semmit tenniük, a finom falatok szó szerint a csőrükben landolnak. A másik nagy problémát pedig az okozza, hogy ha a fiókák táplálkozása egyoldalúvá válik (márpedig a kenyértől, kiflitől stb. az lesz), akkor megjelenik az úgynevezett angyalszárny, vagyis a kicsik szárnytollai csökevényesen nőnek, ezért nem fognak tudni repülni.