Gönyű a múltra építve a jövőnek üzen

Az első írásos emlék 

Gönyű csodálatos természeti környezetben, a Duna partján, a Bécset Budapesttel összekötő országút mellett fekszik. A Római Birodalom idején útállomás létesült itt, mely az utazók és lovaik számára nyújtott pihenési lehetőséget. Az ásatások során fellelt kerámiatöredékek alapján az épület Marcus Aurelius uralkodása alatt élte fénykorát. 
A Gönyű, vagy ahogy akkoriban írták, Gueneu helységnévvel egy 1222-ben II. András által kiadott oklevélben találkozhatunk először. Ebben az okiratban a király a pannonhalmi apátságnak adományozta a dunai halászat egyharmad részét. Az oklevelet azóta is a pannonhalmi apátságban őrzik. A településen élők úgy gondolták, hogy az okirat keletkezésének 800. évfordulóját méltóan megünneplik. A Gönyű 800 emlékévben programok sora adott alkalmat az embereknek arra, hogy emlékezzenek a település történetére és erősítsék az itt élők összetartozásának érzését. 

A víz, a Duna mindig fontos volt a település életében. Gönyű fejlődése egybefonódott a hajózással, elhelyezkedése miatt vált hajózási csomóponttá. A hajósmúlt nemcsak az itt élők számára fontos, bekerült a megyerikumok sorába is. 

Fiatalos település 

Gönyű közlekedése kitűnő. A falut átszeli az országos 1-es főút, az autópálya öt kilométernyire van, a péri repülőtér is légvonalban csak pár kilométer. A település ennek és a Dunának köszönheti leginkább a kiváló helyzetét. A történelem során Gönyűt a Duna sokszor elöntötte, gyakran bajt hozott a településre, de a falu jóléte mégiscsak a folyónak köszönhető. A halászat, a hajózás a régmúltban mindig jó megélhetést nyújtott. A településen és környékén vállalkozások sora telepedett meg, és a kikötő fejlesztése is nagyot lendített a gazdaságon. Szerencsés a település, hiszen a jó gazdasági helyzetéhez hozzájárul a cégek iparűzési adója és stabil munkahelyet biztosít az itt élőknek. 

– Nagyon biztató számunkra, hogy fiatalodik a lakosság. Sokan költöznek településünkre, köszönhetően annak, hogy igénybe lehet venni a kormányzat által indított Családi Otthonteremtési Kedvezményt. Az elmúlt évben 46 baba született. Az 1–3 éves gyerekek száma 77, a 3–6 év közöttieké 120. Jelenleg teljes kapacitással működik a bölcsőde és az óvoda, jövőre már nem tudnánk gyereket felvenni, ezért bővítenünk kell a férőhelyek számát – mondta el Major Gábor polgármester. 

– Megvan már a pályázati pénz is arra, hogy két csoportszobával bővítsük az intézményt, és ezzel együtt modernizálni szeretnénk annak konyháját is. Nem feledkezünk el az idősekről sem, hiszen szociális alapszolgáltatási intézményünk a napközi idősellátás mellett a házi segítségnyújtás és a családsegítés kiterjedt feladatait is rutinosan elvégzi. A jelentősen emelkedő energiaárak miatt pályázatot is benyújtottunk, ám ha nem nyerünk, akkor is korszerűsítenünk kell, szigetelni és napelemmel ellátni az épületet – sorolta a feladatokat Major Gábor polgármester, aki azt is elmondta, hogy minden épületet, amit felújítanak, egyúttal napelemmel is felszerelnek, amivel lehetőség szerint a fűtést is megoldják. A régi gyógyszertár átépítésével elkészült a Civil Ház, amit minden helyi egyesület, civil szervezet használhat, hiszen nagyon jól működő közösségek vannak a településen. Szeretnék, ha az eddigiek is megmaradnának, sőt, erősödnének, ám tervben van még egy környezetvédelmi egyesület létrehozása is. 

Gönyűn nagyon erős a hajós- hagyományokhoz való kötődés. Mutatja ezt az országban is egyedülálló hajóskiállítás. A már bemutatott gazdag anyag mellett sorra kerülnek elő a családi relikviák, mert a falubeliek látják, hogy ezek a legjobb helyen vannak a múzeumban. Készült egy szép kis rövidfilm is, ami bemutatja a gönyűi hajósok életét, a hajósmúltat. 

Nagyon összetartó közösség él a faluban, köszönhetően talán a közös hajóshagyományoknak. Az összefogás egyik legjobb példájaként említhetjük a 2013-as nagy árvíz idején megtapasztaltakat: az emberek megfeszített munkával, éjjel-nappal talpon voltak, százharmincezer homokzsákkal védték otthonaikat. Véradáskor is mindig legalább százan nyújtják a karjukat; ha szemétszedés van, az első hívó szóra jönnek takarítani; de a nemrégen megrendezett idősek napi összejövetelen is közel 250 idős vett részt. Nem csak a helyieken segítenek, ha baj van. A település vállalta harminc ukrajnai háborús menekült ellátását, március óta gondoskodnak róluk. Megmozdult a falu, sokan hoztak ágyneműt, ruhát, élelmiszert, a gyerekeknek játékokat. 

– Vannak hagyományos rendezvényeink, amelyek az egész falut megmozgatják. Az egyik legfontosabb talán a Gönyűi Honismereti Egylettel közösen rendezett Duna-nap. Minden évben ekkor hajtunk fejet a temetőben az elhunyt hajósok előtt, hajósmisén – amit az idei emlékévben dr. Veres András megyéspüspök celebrált –, és oltárkerülésen veszünk részt, valamint koszorút helyezünk el a Dunán, azokra a hajósokra emlékezve, akiknek a folyó a nyughelyük. Az idei Dunamenti Fesztivál a nyolcszáz éves évfordulóhoz kapcsolódott, amin együtt ünnepelt a falu apraja-nagyja, testvértelepüléseinkkel, a felvidéki Kolozsnémával és az erdélyi Mezőpanittal közösen – emlékezett vissza a szép nyári eseményre Major Gábor polgármester. 

Falu marad 

– Szeretnénk a település falusias jellegét továbbra is megőrizni. Élhető, szerethető településre vágyunk. Nem akarunk kisváros lenni mesterségesen felpumpált lakosságszámmal. Azért is tettük bele a helyi építési szabályzatba, hogy egy telken – amely nem lehet kisebb hatszáz négyzetméternél – egy házat, csak egy lakóegységet lehet építeni. Legyen hely a ház mellett egy kertre! Nem szeretnénk emeletes és társasházakat a faluban – összegezte a falu jövőképét a polgármester, aki azt is elmondta, hogy a község – amely egyébiránt egykoron mezőváros volt – folyamatosan pályázik a település és intézményei modernizálására, szépítésére. Az intézmények energetikai korszerűsítésével a gáztól való függőséget váltják ki. Újabb gépeket szeretnének vásárolni a falu közterületeinek karbantartásához. Nemrég készült el egy új játszóterük, amit már birtokba is vehettek a gyerekek. Megszépült a Duna-part, ami nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is vonzza. Itt megy el az EuroVelo 6 kerékpárút, ami immáron összeköti Győrrel Komáromot. Vízi úton is jönnek a kajakosok-kenusok. Egyre felkapottabb kirándulóhely lett a szépen gondozott Duna-part. 

A közösség megtartóereje 

A településen nagyon erős a civil élet. A Gönyűi Honismereti Egylet a falu hagyományai, a hajósmúlt ápolását, tovább­adását tűzte ki célul. A legbüszkébbek „Az élet a Duna partján” elnevezésű helytörténeti kiállításukra. Nagyon aktív szerepet tölt be a falu életében a nyugdíjasklub, tagjai részt vesznek minden közösségi rendezvényen, sokszor étellel-itallal kínálják a vendégeket. A Magyar Vöröskereszt Gönyűi Alapszervezete évente háromszor szervez véradást, melyen száz körüli létszámmal vesznek részt a helyiek. Emellett karitatív tevékenységet is végeznek, ruhát gyűjtenek a rászorulóknak, de a gyerekeket is szívesen meglepik Szent Miklós napján. A település közrendjének, közbiztonságának megőrzéséhez, javításához járulnak hozzá a Gönyűi Polgárőr Egyesület tagjai, akik nagy figyelmet fordítanak a közösségfejlesztésre, az ifjúság- és utánpótlás-nevelésre. A sportolni vágyókat a Gönyűi Sportegyesület, a pecázni kívánókat a megyében legnagyobb taglétszámú Gönyűi Horgász Egyesület, a sportlövészeket a Gönyűi Lövészklub Sport­egyesület várja szeretettel, a Földön-Vízen-Levegőben Egyesület pedig országos elektromos autó és motor találkozók megrendezésével járul hozzá a színesebb közösségi élethez. A fiatalokért dolgozik a Gyermekeinkért, a Jövőért Alapítvány, valamint a Tanulóinkért Alapítvány. A település hitéletét a katolikus egyházközségen kívül a református egyház és az evangélikus egyház közösen fenntartott, egyébiránt helyi építészeti védelemben részesített temploma látja el.