Vásározókra támadtak: rablógyilkosság a csornai vásár után Szany ás Pápa között

Tragédia történt az 1887-es csornai, Szent Mihály-napi vásár után. Aszt Ágnes, a Csornai Múzeum munkatársa a vásárok hagyományainak kutatása közben akadt rá a krimire korabeli újságcikkekben. Hazafelé tartó vásározókat támadtak meg kegyetlen rablók a Szany és Pápa közti úton. 

Az első szekér, mely a banditák karéjába szaladt, Bálint József csizmadiáé volt, akivel együtt igyekezett haza két asszony, Rozs Ferencné és Csanaky Istvánné is. Az ihászi–marcaltői kanyarnál öt rabló állta útjukat. Bálint mestert még a bakon agyonverték, de ládáiban csekély értéket találtak. Erre az asszonyok ellen fordultak. Rozs Ferencnét szemén sebezte meg az egyik rabló. Csanakynétól arany jegygyűrűjét akarták elvenni, de az ékszer nem csúszott le az ujjáról. A haramia baltával vágott a nő kezére. 

Közben a helyszínre ért Császár Ferenc József csizmadia. Azonnal nekiestek és őt is agyonverték. Ugyanígy járt Holy László csizmadia is, míg Dukics Ignácot „csak” helybenhagyták. A feltört vásározóládákból csizmákat raboltak. Újabb kocsik érkezésére menekülésre fogták, de egy bátor legény, Lasky Géza nyomukba eredt és rájuk lőtt. A rablótámadásnak végül három halálos áldozata lett, két ember életveszélyes sebekkel került a pápai kórházba.

Rövidesen Győrben elfogták Bihari Boldizsárt, Sztojka Mihályt, Sztojka Gézát és Karika Vendelt, akik a kényszervallatást követően bevallották a rablást. A bűnjelek között szerepelt egy átlyuggatott füstös kalap, valamint gyanúsnak gondolták, hogy a gyanúsítottak Rábaszentmihályon csizmát árultak.