Kezdődik az almaszezon - A termés közepes, de Győr-Moson-Sopronban bizakodók a gazdák

– Azt szoktuk mondani, hogy szeptember elsejével, az is­ko­lakezdéssel jön el az alma szezonja – vágott bele mondandójába Markó Vendel, aki a győri vásárcsarnokban kínálja portékáit. – Három hete jelent meg nálunk az első, még nem tartós, kissé savanykás nyári alma. Az első hosszabban elálló fajta, a gála most érkezik, majd szépen sorjában a következő hetekben a többiek. Egyelőre az árak harminc százalékkal magasabbak, mint tavaly, de ha nagy tömegben érkezik majd áru, várható csökkenés, mondjuk kilónként egy százas – közölte. A vásárcsarnokban nála most minden fajtának 600 forint kilója, merthogy a vásárlók úgyis összedobál­­ják őket.

Ezekben a napokban négy fajtát kínálnak, ezek az Alföldről származnak, de Markó Vendeléknek van beszállítójuk a régióból is. Tőle ezután jöhet gyümölcs. Tavaly megkeverte a piacot a lengyel áru megjelenése, az árat is visszaszorította, a kereskedők érdeklődve várják, idén mi lesz. 

Fagy és jégverés 

Győr-Moson-Sopronban kerekítve 145 hektáron termesztenek almát, részletezve: a Csornai–Mosonmagyaróvári járásban 61, a Győriben 54, a Kapuvári–Soproniban valamivel több mint 29 hektáron. 

Szabó Lajos vármegyei főfalugazdász tájékoztatása szerint tavasszal a gazdák nagy szórással még 8 és 40 tonna közé várták hektáronként a termést. 
– Közepes termés várható, annak ellenére, hogy míg a tavaszi fagyok a rügyeket tizedelték meg, az elmúlt napokban a jég tett kárt a gyümölcsökben. Ha idén hektáronként 25–35 tonnás lesz az eredmény, akkor már örülni fogunk, az már jónak mondható – közölte a főfalugazdász. Kifejtette még, hogy a jégverés ellen a hektáronként több millió forintba kerülő jégháló nyújthat megoldást, de ezt csak az újabb telepítésű ültetvényeken találni. Működik a vármegyében is központi jégkármérséklő rendszer, amely jó, hasznos, de rendkívüli időjárás esetén nem százszázalékos hatású. 

Drágább a növényvédelem 

Öt hektáron termeszt almát a Sokorói-dombságon Bacsa Eszter. Van nála idared, jonagold, mutsu, Granny Smith, gála és braeburn is. A gálát általában már lehetett szedni augusztus 20. után, de idén nála semmi nem termett, elvitte a rügyeket a fagy. Ráadásul a fái idősek, 1996-os telepítésűek, így sok gondozást igényelnek, pedig egy jobb évben egy fán öt láda alma is megtermett. 
– Permetezni kellett, ez pedig drága mulatság, hiszen a vegyszerek ára nagyon felment. Ezért aztán jóval kevesebb lehetőségünk volt a növényvédelemre. Évek óta ugyanannyiért kínáljuk az almát, a kicsi kilója kétszáz, a nagyobb daraboké kétszázötven forint – árulta el Bacsa Eszter. 

Csak a tavalyi harmada-negyede 

A pázmándfalui Nagy Bálint tizenegy hektáron tizenegy fajtát termeszt. Piacra szállít, nagykereskedőknek ad el, de visz idősek otthonába, konyhára is. Nagyon jókat ő sem mond: amikor kellett volna, hideg volt a rügyekre, április végén pedig, amikor a méhek a legszorgalmasabbak lettek volna, az eső zavarta meg a munkájukat. Így aztán számításai szerint a tavalyi mennyiség 20–30 százaléka terem meg nála az idén. 
– A korai almák varasodtak, az ősziek azonban szépek lesznek – avatott be minket Nagy Bálint. – Örülni nem tudok, tavaly 50 forintért vásárolták fel az almánkat, idén egyelőre 38 forintos kilónkénti árról hallottam, de ez biztosan magasabb lesz majd. Nyári goldent tudtam szedni egyelőre, de olyan rossz minőségű, hogy megy a cefrébe. Viszont bízom a szeptemberi végi pinovában, annak jó lehet a termésátlaga. Általánosságban minden gyümölcs érése két héttel csúszik a megszokotthoz képest az esős időjárás következtében.