A kis kertészek már szorgoskodnak Győrben - Magaságyast készítenek a tanító bácsi segítségével

– Az iskolában megtalálható deszkákból és raklapokból állítottuk össze az ágyásokat, de legutóbb egy fémvázasat szereztünk be. A szülőket is bevontuk a munkákba – mesélte Szabó Krisztián.

– A magaságyásnak számos előnye van. Ezzel a praktikus megoldással azok is bátran belevághatnak az ültetésbe, akiknek nincs sok idejük, vagy éppen csak kis helyük van erre a célra. Ha az adott terület talaja nem megfelelő a kertészkedésre, akkor egy emelt ágyással, magaságyással tudjuk ezt orvosolni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy nem kell egészen a talajszintig hajolni sem a talaj megművelésekor, sem pedig a szüretkor, így például idősek, kismamák, mozgáskorlátozottak is belevághatnak a kertészkedésbe.

Mint a tanító bácsi elmondta, a magaságyást a feltöltés előtt érdemes kibélelni védőfóliával, kívül pedig kenjük le lenolajjal. A feltöltéshez természetes hulladékot használjunk fel, például ágakat, faleveleket, vágott növényi részeket. Ezek az anyagok sok tápanyagot tartalmaznak, amelyek elősegítik a növények megfelelő fejlődését. A saját kertünkben összegyűjtött hulladékok felhasználásával pénzt és energiát spórolhatunk meg. Nagy kincs a kertben felgyülemlő zöldhulladék is, ami így nem veszik kárba.

– A legalsó rétegnek durva anyagokból kell állnia, amely lehet vegyesen rönk, ág és gally. Kerülhet közé kukoricaszár, gyöktörzsek és szőlővenyigék is. A második rétegbe mehetnek például egynyári zöldségek szárai, évelő virágok levágott részei, szalma, fű, nádtörmelék, takarmányozásra nem alkalmas széna. A harmadik réteg a komposztréteg lesz. Ez a mi esetünkben az összegyűjtött levelekből keletkezett komposzt volt, amelyhez kevertünk egy kis trágyát is. A második és a harmadik réteget alaposan tömjük meg, hiszen a korhadás és a lebomlás következtében süllyedni fog. Ezután jön a negyedik, a termőföldréteg.

Érdemes kicsit púposabban rakni a földet. A magaságyásba helyezett rétegek bomlási hője felmelegíti az ágyás talaját, így már jóval korábban ültethetünk bele, mint a talajszintre. Ezzel azonban meg is emelkedik az öntözési igénye, hiszen gyorsabban párolog ki belőle a talajnedvesség. A magaságyás beültetése már kora tavasszal megkezdhető, s folytatható egészen az őszi fagyok megérkezéséig – javasolta Szabó Krisztián.

A magaságyásban sikeresen termesztettek korábban padlizsánt, zellert, paradicsomot, édesburgonyát, salátát, petrezselymet, hagymát, és gyógynövényeket is, amelyeket rendszeresen fel is dolgoztak a gyerekekkel. A kertészkedéssel hatékonyan tudják a gyerekeket a természet szeretetére nevelni, illetve megismertetni velük az egészséges életmód alap­pilléreit is.