Egy látássérült mindennapjai - A győri egyetemi színjátszó csapat rendhagyó darabbal készül - fotók

Az elmúlt évadok nyomán rendkívül nagy népszerűségnek örvend a győri egyetem színjátszó csoportja. Olyan sokan jeleneteztek a társulatba, hogy a színpadi pozíciók mellett kellékes, díszlettervező sőt zenei rendező pozícióban is kipróbálhatják magukat a fiatalok.

– 2018-ban indultunk el, hiánypótló kezdeményezésként – mesélt a kezdetekről Csillag Attila, rendező, a társulat vezetője, aki maga is egyetemistaként ismerkedett meg a színpaddal, a Padlás színházban 2003-ban. – Ma már 11 szakról mint egy 30 tagunk van. Itt együtt játszik a mérnök és a pedagógussal. Sőt végzett hallgatók is visszajárnak hozzánk.

Az idei őszi évadban három különleges előadást visznek színpadra. A két felvonásos, mint egy két és fél órás, Nagy Rejtő előadást, amelyben 8 kisebb komédiát fűznek össze. A Fátyol titkát, egy egy egyfelvonásos komédiát. November végén pedig Borsodi Erzsébet, egy győri látássérült hölgy, életét feldolgozó performance-szal vesznek részt a Tudományos Diákköri Konferencián.

– Szóhoz se jutottam, mikor Attila megkeresett az ötlettel. Elképesztően nagy megtiszteltetés, hogy úgy gondolják, hogy az életem színpadra vihető – mondta el Borsodi Erzsébet, aki maga is játszik a darabban. – Ezelőtt még verset se mondtam közönség előtt, ezért izgatottan várom milyen lesz. A közös munka során szinte újra éltem az életemet a gyerekkoromtól kezdve. A fiatalok rendkívül lelkesek és magukénak érzik a témát. Igyekeztem olyan személyes történeteket megosztani, amiket csak a legközelebbi családtagjaim vagy még ők sem tudnak. Szeretném megmutatni, hogy a látássérültek is teljes értékű életet élhetnek. Valamint, hogy az életben minden problémát félre lehet tenni és élvezni a szép dolgokat.

Meizer Bence a társulat egyik büszke alapító tagja, aki a diploma megszerzését követően sem hagyott fel a színjátszással, emellett már a rendezésbe is belekóstolt.

– Egészen fiatalon, még általános iskolában kezdtem a színjátszást, ami az egyetemig elkísért. Mikor Győrbe jöttem tanulni nagyon hiányoltam ezt a mindennapjaimból. Szerencsémre épp akkor indult a társulat, így nem volt kérdés, hogy csatlakozom. Most már munka mellett járok vissza. A színjátszás mindig is a legkedvesebb hobbim lesz, a legtöbb közeli barátomat itt ismertem meg. Fel se merül bennem más program szerda estére.

A rendkívüli érdeklődésnek köszönhetően most már 30 fős társulat egyik legújabb tagja Szakály Dóra, aki kellékesként is segíti a csapatot.

– Az egyetem előtt is jártam már színjátszásra és szerettem volna ezt folytatni. Nagyon szerettem volna csatlakozni az egyetemi társulathoz, mert sok jót hallottam róluk ismerősöktől, valamint az egyik előadásukra is elmentem. A felvételi nagyon jó élmény volt és a többiek is szeretettel fogadtak. A színjátszás mellett kellékes szerepben is kipróbálhatom magam, ami szintén agyon tetszik, mert sok kreativitás kell hozzá.

Csillag Attilát arról is kérdeztük mi a varázsa a SzE SosemArt-nak, hogy ennyi fiatalt vonz.

– A színjátszás a közösségről és a közlésről szól. A felvételin senkit nem utasítunk el, mivel már az nagy próbatétel, hogy valaki ki merjen állni a színpadra. Lehet, hogy rosszul szavalja a verset, de ezt meg lehet tanulni. Ami igazán fontos, hogy az illető közölni, fejlődni és szerepelni akar.

A társulat minden szerdán az Apáczai Csere János Kar Barsi Ernő termében gyakorolhat, ami, mint mondták hatalmas lehetőség a számukra. Emellett nyáron egy roadmovie-t is szeretnének forgatni.

– Azt tervezzük, hogy mint egy utazó színház öt nap alatt, öt környező településen játszanánk az érdeklődőknek kosztért és kvártélyért. Erről az utazásról pedig egy filmet is forgatnánk – beszélt a következő év nagy terveiről Csillag Attila.