Bánya és szeméttelep is volt a park Csornán

A közelmúltban bekerült a csornai települési értéktárba az egykori Vilmos-kert. A Szent Antal-temető, a mai Bartók Béla utca és a mai Szent Antal utca által határolt területet nevezték annak idején Vilmos-kertnek. A XIX. században még építőanyag-bánya volt, majd szemétteleppé vált, aztán a kórház hasznosította. Szalay Balázs helytörténész járt utána az ingatlan történetének. 

A történelemnek állít emléket az érték 

Manapság a település és a Kis-Csorna városrész közti fás ligetet nevezik Vilmos parknak a helyiek. Az eredeti azonban nem ott volt és a park megjelölés mellett emlegették kertnek, ligetnek és Kokas Lajos parknak is. A két világháború között üde színfoltja, Csorna egyik büszkesége és látnivalója volt. 
„Az értéktárba való felvétellel tisztelegtünk a parkot létrehozó Kokas Lajos kórházigazgató előtt, másrészt minden érdeklődő városlakó tudomást szerezhet az igazi Vilmos park elhelyezkedéséről és történetéről” – jegyezte meg Szalay Balázs. 

Egy időben gazdátlan terület volt 

Az egykori Vilmos-kert területét tehát a XIX. században építőanyag-bányának használták a helyiek. A terület az első világháború előtt gazdátlanná vált, amit sokan szemétgödörnek tekintettek. Miután rendbe tették, az akkori német uralkodóról, első világháborús szövetségesünkről, II. Vilmos császárról nevezték el. 

„1915-ben a kórház vette birtokba az elhanyagolt ingatlant és a hadifoglyok, illetve a kórházhoz kirendelt katonák Kokas Lajos kórházigazgató irányításával rendezték a környezetét. 1916-ban már veteményeztek a kórház számára, így a következő évre kizöldült az egykori szeméttelep. 1917-ben ott helyezték el a Rábaközi Vashonvéd szobrot. A parkban egy halban gazdag tavacskát s kialakítottak. Két sarkában két hatalmas szomorúfűz állt, melyek alatt fapadokon lehetett pihenni. Többen egy-egy cserjét vagy dísznövényt ajándékoztak a ligetnek” – idézte a múltat Szalay Balázs. 

A tóba pontyokat telepítettek. 1930 nyarán pedig egy zenepavilont is avattak a kertben

„A vízen tavirózsák gyönyörködtették a szemlélőt. Gyökerük kosárban, az iszapba volt eresztve. A tóba pontyokat telepítettek. 1930 nyarán egy zenepavilont is avattak a kertben. A pavilon közelében játszóteret, mögötte két teniszpályát létesítettek A játéktér végében telente jégpálya működött. A liget szélén egyenes vonalban jegenyefákat ültettek. A parkot a háború előtt még gondozott élő sövénykerítés szegélyezte. Állapota 1945 után folyamatosan romlott, a vashonvéd szobra is eltűnt.” 

További emlékeket vár 

A helytörténész érdeklődésére az idős csornaiak már csak egy körhintára emlékeztek és a tóra, amin telente csúszkálni, korcsolyázni lehetett. A gödrök feltöltése és a tó betemetése után beépítették a területet. Részben a park helyén épült fel a tűzoltószertár 1970-ben. 
Szalay Balázs örömmel fogad további emlékeket is a Vilmos parkkal kapcsolatban.