Két év után otthonra találnak a győri kórház árva babái

Zsombor és Áron története szerencsére nem mindennapi: az előbbi kisfiúról nagyjából két, az utóbbiról másfél éve mondtak le a szülei. Még a kórházban, nem sokkal a születésük után. Kiderült ugyanis, hogy súlyos, összetett szívbetegséggel születtek. Történetük – azt követően, hogy a Kisalföld írt róluk – kétszer is bejárta az országos sajtót. (Lásd: Zsombor, a kórház kisbabája – Kisalföld, 2017. szeptember 29.; A kórház lett az árvaházuk – Kisalföld, 2018. szeptember 6.) Most új élet kezdődik mindkettőjük számára; értesült a Kisalföld. 

A két kisfiú közül a fiatalabb, Áron állapota volt kevésbé súlyos. Mindketten műtéteken estek át, de a nővérek – akik pedig féltett kincsüknek tekintették a fiúkat – nyolc hónappal ezelőtt is azt mondták: kórház helyett szerető családban lenne a helyük, ahol boldog életet élhetnének. Erre úgy tudjuk, Áronnál nyílt most lehetőség. A közelmúltban nevelőszülőkhöz került a kisfiú (előtte egy ideig már gyermekotthonban volt), az átmeneti időszak után pedig remélhetőleg eldől, hogy igazi családként tudják-e tovább élni az életüket.

Zsombi sem marad a győri kórházban, napokon belül egy otthonba kerül, ahol gyerekek között lesz, s talán ő is rátalál a szeretve ölelő karokra. Mindkét kisgyereknek nyilvánvalóan jó, hogy a kórházi környezetből kikerülnek, de az is biztos, hogy nagyon fognak hiányozni a csaknem két évig őket ápoló orvosoknak, nővéreknek. Az ő történetük ismét rávilágít arra a helyzetre, amit kutatások és a mindennapi tapasztalat többször aláhúzott. Az örökbefogadásra jelentkezők elsősorban újszülöttet szeretnének.

A két kisgyereket féltő szeretettel ápolták a Petz-kórház nővérei. Fotó: Kisalföld-archív, H. Baranyai Edina

Egy kutatás, amelyből korábban már idéztünk, így fogalmaz: "Az esélyek nagyban függnek attól, hogy hároméves korukig családra találnak-e a gyerekek. Az elmúlt közel másfél évtizedben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek aránya ugyan emelkedett valamelyest az örökbe fogadható gyermekek körében, de hányaduk még mindig 10 százalék alatt maradt. Az óvodás és a kisiskolás gyermekek aránya némileg megnőtt (majdnem elérte a 30 százalékot), de a legtöbb családra váró gyermek már 10 éves vagy annál is idősebb, amely nagyban megnehezíti a kiválasztásukat." 

Még az életkornál is erősebb visszatartó hatása lehet annak, ha a gyermek tartós betegséggel vagy fogyatékossággal él – mondja ki a KSH tanulmánya. "2017-ben a nyilvántartott örökbe adható gyermekek közül minden harmadik tartozott ebbe a körbe. E gyermekek ellátása nagyobb figyelemmel és kiadással jár együtt, ezért sokan elvetik annak a lehetőségét, hogy ilyen adottságokkal rendelkező gyermeket vállaljanak. Gondozásukhoz – a támogató családi háttér mellett – szükség van megfelelő oktatási intézményhálózatra is, de ez a kisebb városokban, falvakban nem megoldott. Így az örökbefogadók inkább további éveket várnak az általuk örökbe fogadni kívánt egészséges gyermekekre."

A fogyatékossággal élők örökbefogadása 2016 kivételével még a tíz esetet sem érte el. Áron mosolya eggyel remélhetőleg javítja az idei statisztikát.