A zene világsztárja a TAPS-díj díszvendége Győrben

Az egykori csodagyerek otthonában fogadta munkatársainkat, a beszélgetés és a fotózás közben számos telefonhívásra is válaszolt, hivatalos iratokat írt alá, vicceket mesélt, egy apró baleset miatt pedig képes volt saját magát alapos önkritikával illetni…

Az élet nagy drámája a szerelem

– Van annak valami pikantériája, hogy éppen a nagy zeneszerző Bartók Béláról elnevezett utcában lakik. Lesz majd valamikor Vásáry Tamás utca is?

– Ezt a nagybátyámtól kellene megkérdezni, akiről szülővárosomban, Debrecenben neveztek el utcát. Vagy a nagyapámtól, itt ez a fotónk a zongorán, ketten vagyunk rajta, mögöttem ő, de nem lehet nem észrevenni a kitüntetéseink hasonlóságát. A Magyar Szent István Rendről van szó, melyet még Mária Terézia alapított és sokáig csak királyok adhatták, majd Horthy Miklós átvehette a nagymesteri tisztséget, a nagyapám tőle kapta. A díj 2011-től újra létezik, évente ketten vehetik át kimagasló életműért, nemzetközi téren jegyzett értékekért. Tavaly  augusztus 20-án Erdő Péter bíborossal együtt részesültem az elismerésben. A lakásba amúgy nemrégiben költöztem, mint Újbuda díszpolgára, és mivel a régi lakásom mellett van, tulajdonképpen saját magam szomszédja vagyok.

– Élete évtizedei alatt számtalan nehézséggel kellett szembenéznie. Minek köszönhető, hogy mindezek ellenére ma is derűvel, békével szemléli a világot?

– Annak, hogy túléltem mindent, világháborút, ostromot, kitelepítést, szocializmust, forradalmat, emigrációt. De nekem nem ezek jelentették a drámát, hanem a szerelem!

"Győrben átadunk jó néhány elismerést kiváló művészeknek, nem nélkülözve a humort, mert humor nélkül nem élet az élet. S ha mást nem, egy Citromdíjat talán én is kapok" - mondta Vásáry Tamás.

A szellem örökkévaló és korlátlan

– A világ legnagyobb zenekaraival, a leghíresebb karmestereivel szerepelhetett. Mely szerzőkhöz és előadókhoz fűzik kivételesen erős érzelmi szálak?

– Valamennyi komponistához, akinek a darabját játszottam vagy vezényeltem. De ha mindenáron ki akar általam emeltetni néhányat, akkor Liszt Ferencet az emberségéért, Mozartot a megfoghatatlanságáért kedvelem, Chopint pedig azért a szavakkal ki nem fejezhető dimenzióért, amelyet képes közvetíteni a hallgatóságnak. A hangszeres művészeknél meg kell jegyeznem, hogy míg zenében korán tűnik ki a tehetség, irodalomban és festészetben később, elég, ha csak Gauguint említem. 

– Azt mondta egy nyilatkozatában, hogy a halál egy másik kaput nyit ki, ahol jobb világba kerülünk. Ez összecseng Henri Boulad francia jezsuita szerzetes A halálban ugyanis újjászületünk című könyvével, szerinte a nekünk adatott földi lét alatt nem érhetjük el a teljességet. Egyetért vele?

– Teljes mértékben. Pontosan emlékszem egy húsz másodperces álmomra, amelyben egy nyitott ablakon át láttam a természetet, majd egy női alak háromszor megsimogatott, én pedig az ölébe hajtottam a fejem. Az ember az ébredés után jön rá a valóságra. A kvantumfizika szerint a nagy robbanás előtt az egész világ egy pici pontba volt sűrítve, mint a szeretkezés során egyetlen sejtben fogant új élet. Érdekes, hogy a híres fizikus, 

Stephen Hawking éppen az életet hagyta ki a megállapításaiból, márpedig az élet egyszer csak úgy megjelent volna? Az egész nem lehet ilyen egyszerű, mert az anyag természete a leépülés, az élet pedig pont a fordítottja. Az anyag halandó és korlátolt, a szellem ellenben örökkévaló és korlátlan. Krisztus azt tanította, hogy mindannyian Isten fiai vagyunk és ez mindenkiben ott lakozik. Istent pedig nem hiszem, hanem tudom. Mindannyian a tökéletes, el nem veszthető boldogságra vágyunk. Ez a világmindenség, ehhez meg kell ismerni önmagadat.

Háromezer oldalas pszichodráma

– Kétkötetes, négyrészes Üzenet című könyve mennyiben több egy naplónál, a huszadik századi Magyarország korrajzánál?

– A gyermekkorom kívánkozott ki belőlem, első feleségem vett rá még Londonban, hogy késedelem nélkül kezdjem el írni. Évi száz koncert mellett a világ minden részén taxiban, repülőtéren, repülőn írtam arról a gyerekről, aki ugyan a jelenben élt, de szerette volna visszaadni azt, amit az élettől kapott. Író apával és tragikusan korán elhunyt író első férjével ehhez tökéletes lektornak bizonyult Ildikó, de 1994-ben bekövetkezett halála után sokáig nem tudtam az írást folytatni. Aztán a második feleségemmel egy találkozón megismerkedtünk a Libri Kiadó tulajdonosával, az ő szerkesztőjének segítségével végül megszületett a háromezer oldalas pszichodráma, életem intim dolgaival együtt. Az igazi eredményeinket ugyanis nem elérjük, hanem elérünk odáig. Nem jó vagy rossz az ember, mindent át kell élni a megértéshez, megbocsátani pedig úgy tudsz, ha nem haragszol. A gyűlölet, a kielégítetlen vágyak vagy a gyorsan elért célok boldogtalanságot okoznak. Van egy világnézetem, ezt fejezi ki a könyv.

"Rajongtam a későn érő Szvjatoszlav Richterért, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét volt alkalmam Pesten élőben, együtt hallgatni Fischer Annie-val. Na, utóbbi művész az, akinél a hangszer és a test egymás tökéletes folytatását fejezte ki, azaz a harmonikus, természetes mozgást a hangszerrel" - közölte Vásáry Tamás.

Önmagunkat kell szeretni a zenében

– Számítógépes, mobiltelefonos világunkban mondja el a fiataloknak, miért érdemes 2018-ban is szeretni a zenét.

– Önmagunkat kell szeretni a zenében, hozzásegít saját érzésvilágunk megismeréséhez. Életünk során adódik számunkra négy-öt fantasztikus momentum, közben morzsoljuk a napokat, azok meg minket. A művészet visz el olyan dimenzióba, ahová másként nem lehet bekerülni. Átélheted például Otello féltékenységét, de nem kell közvetlenül megélned. Álmaidban anyagtalanul, csodákban élsz, rendező és író vagy, magasabb rendű éned van. Az álom ezért kis halál. A zene tudja átvinni az embert az örökkévalóság felsőbbrendű létébe. Ekkor már nem magadat, az egódat szereted, és tudsz úgy könnyeket ejteni zenehallgatás közben, hogy kívülálló nem érti a miértjét. Egyébként zsűribeli tapasztalataim szerint nem jól tanítják a mai fiatalokat, mert a növendékből őt magát kell kihozni és nem biztos, hogy neki az a jó, ami a tanárának. Mindenesetre érdemes Bartókot, Kodályt már korán tanulni. A lényeg az, ami a hangok mögött van, a zenén túli megfoghatatlan, a költői. Mindegy, hogy zongorán, zenekarral vagy énekelve.

– Időben meddig vezethető vissza a kapcsolata a győri filharmonikusokkal?

– Egészen az emigrációm előttig. Rendszeresen szerepeltem a múltban, így legutóbb tavaly is a városban. Rengeteg koncerten volt szerencsém együtt játszani a zenekarral, márpedig én szeretek oldott, emberközeli viszonyba kerülni a muzsikusokkal. Berkes Kálmán barátomat még klarinétosként ismertem meg. Volt egy brácsás barátom is Győrből, akivel ezoterikus történetei folytán akadt közös témánk, miután nekem mindig el tudott tűnni valamilyen tárgyam megmagyarázhatatlanul, például a kabátom a vonat ülése fölötti akasztóról. A mostani felkérésre pedig egész egyszerűen nem lehetett nemet mondani.

Sokoldalúság

– Honnan az energia a koncertek, tévésorozat, előadások mellett a műsor-vezetésre is?

– Nem újdonság, másfél éve működtetek egy alapítványt hátrányos helyzetű gyermekeknek, amelyhez sikerült támogatókat is megnyerni. Elindítottam egy sorozatot Vásáry Tamás és barátai zenés beszélgetései mottóval, amelynek első vendége Böjte Csaba volt, a második pedig Zorán Sztevanovity, aki 1972-es, svájci állampolgárként való hazajövetelem után rendszeresen látogatta a koncertjeimet, barátságunkból később közös fellépés született. Nem idegen a műfaj, különösen úgy, hogy közben dirigálhatok és játszhatok.