A nyár `drogja´ a nap

Hiába minden intelem, előszeretettel felejtjük magunkat a napon, legyen szó strandolásról, sportolásról vagy városnézésről. Nem véletlen ez, ugyanis egy friss tanulmány szerzői, a Harvard Medical School kutatói szerint hiába tudjuk, hogy veszélyes a túlzott UV sugárzás, agyunkban olyan anyag termelődik, mintha valamilyen ópiátalapú kábítószert használnánk. Ezek az endorfinnak nevezett fehérjék csillapítják a fájdalmat, és kellemes érzést okoznak.

Hormonális változások

– A napfény hatására a szervezetben több hormonális változás kezdődik, amellett, hogy D-vitamin termelődik a bőrben. Ez számos hatással bír szervezetünkre, kedvez az idegrendszernek, javítja a kognitív funkciókat, tehát az agy képességét a gondolkodásra. Másfelől a nap esztétikai hatása is boldogabbá tesz minket, mert barnán szebbnek érezzük magunkat – magyarázta dr. Hulló Daniella reumatológus, immunológus.

Eszünkbe juthat, hogy a boldogsághormonnak is nevezett endorfinok termelődését jobb esetben mozgással is serkenthetjük – ezt nevezik a „futók gyönyörének". A szakorvos szerint sokkal hatékonyabb, ha a szervezetünk magától állítja elő ezeket, ezért ne csak csokoládéval próbáljuk kedvünket javítani.
A napsugarak ugyanis további gyógyító hatással is bírnak. Testünket süttetve érezhettük már, hogy enyhülnek izomfájdalmaink.

Remek dolog a napozás, de csak mértékkel.

Bajba is kerülhetünk

– Ez egyfelől a nap idegrendszerre gyakorolt hatásával magyarázható, illetve helyi hatása az, hogy csillapítja az izomgörcsöket azzal, hogy a D-vitamin segíti a nátrium, a kalcium és a magnézium felszívódását, amelyek hiánya okozza a kellemetlen tüneteket, valamint szabályozza a káliumszintet, amely ha túl magas, akkor jelentkeznek a kellemetlenségek – fejtette ki az immunológus.

Legyünk azonban úrrá napfüggőségünkön, mert az UV sugarak nem csupán rövid ideig tartó, ám annál kellemetlenebb napégéshez vezethetnek. Veszélyes hatásaik csak később jelentkeznek, gondoljunk a melanómára, azaz a rosszindulatú bőrdaganatra.

A nap erősít

Martin Feelisch és nemzetközi munkacsoportja kimutatta, hogy a napsugárzás hatására nem csupán immunrendszerünk, így szervezetünk védekezőképessége erősödik. A sütkérezés megelőzheti a magas vérnyomást és káros hatásait, a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az agyvérzést.

A Southamptoni Egyetem oktatója felhívta a figyelmet arra, nem egészen világos, hogyan csökkentheti a fény a vérnyomást. A kutatók úgy vélik, a nitrogén-monoxid nevű vegyületnek és a belőle származó vegyi anyagoknak, a nitritnek és a nitrátnak lehet benne szerepe. A nitrogén-monoxid vérnyomás-szabályozó működését jól ismeri a tudomány: a vérerek belső falának sejtjei nitrogén-monoxidot állítanak elő, hogy az erek megpihenjenek, vagyis kitáguljanak, ezzel mérséklődik a nyomás, amely ellen a szívnek dolgoznia kell.