Györgyi megnyitotta a csodák országának kapuit

Györgyinek ez a beszámolója egészen különleges volt. Nem arról írt hogy milyen nehezek az edzések, meg milyen fárasztó a diéta, meg hány kilóval lett kevesebb és mennyit csökkent a ruhamérete. Valami sokkal fontosabbról írt. A belső változásokról.

"Hogy mennyire fontos a hit meg a kitartás, hogy semmi ne rendítsen meg az úton? Nagyon! Szombaton a Cutlerben volt egy remek beszélgetés, amit Vörös Zoli tartott és a holtpontról szólt. Hogyan tudunk átbillenni ha elfárad a test, és időnként a lélek is. Miket tegyünk, hogy újra motiváltan, tettre készen szorgoskodjunk az edzésen, satöbbi. Hasznos és tanulságos beszélgetés volt. Viszont megütötte a fülemet egy mondat. Sokak szerint a teremben töltött idő, a családtól, szeretteinktől van elvéve. De valóban így van ez?"

Nem. És ezzel Györgyi is egyetért. Sőt, be is tudja bizonyítani. Mert ezt a beszámolót már nem az a Györgyi írta, aki a motivációs levelet.



"Amikor a teremben vagyok kikapcsolom a tudatom, és egy egészen más frekvencián dolgoztatom az agyamat. Én ezt az időt teremtésre használom. Van egy mantrám, egy gondolat, amit az edzéseken szoktam mormolni és mellé elképzelem azt, hogy milyen életet kívánok magamnak:

Az életben minden könnyedén, örömmel és ragyogva áramlik felém.

Ilyenkor elképzelem a munkámat, elképzelem az otthonomat, elképzelem az életem, még azt is elképzelem, hogy hogyan fogok kinézni, hogyan megyek végig az utcán megcsinosodva, széles mosollyal az arcomon. És nagyon sokszor elképzeltem azt a férfit is, akivel boldogan megosztom az életem."

Györgyi ugyanis már hosszú ideje kereste a társát.

"Én úgy gondolom hogy egy jó ember vagyok, tiszta tudattal, tiszta szívvel, rendezett élettel. De amikor a férfiakkal ismerkedtem, sok megvető pillantás volt a jutalom, mert nem voltam egy nádszál. Nagyon fájt nekem, hogy a férfiak többsége csak és kizárólag a külsőségek szerint ítélkezik, holott sokszor nekik is lenne min változtatni. Így utólag hálás vagyok miden egyes megvető pillantásért, hisz ennek köszönhető, hogy a neten böngészve kerestem a megoldást arra, miként változtathatok a külsőségeken"
- és a Györgyit egészen új utakra terelte ez a belső fájdalom azzal, hogy megtalált minket.

"Rátaláltam az Életmód Clubra, ahol egy jól szervezett iránymutatást kapunk. Megnyílt előttem egy olyan út, ahol tovább tudom majd adni az itt tanultakat. Rengeteg új ember lépett az életembe, akiket nagyon szeretek. Egyre csinosabb és boldogabb vagyok"
- és ami talán a legcsodálatosabb az egészben, hogy megérkezett az az ember az életébe, akire 15 éve vár.

"Egy férfi, aki még a szemem sarkában húzódó ráncaimat is csodálatosnak látja. A férfi, aki nem azt mondja egy nőnek hogy gyere bébi dugjunk egyet és ha az jó lesz, akkor bármi megtörténhet. Hanem azt mondja, a te szemed szép barna és tiszta. Ha a szem tiszta, a lélek is az. Szeretném megismerni a lelkedet! Hogy milyen ajándékot hozott az életembe ez a férfi még, az egy másik történet. De egy biztos, tanítani kellene az ő gondolatait. Ha az edzésen töltött időt ilyen belső munkára is tudjuk fordítani, aminek az az eredménye hogy megnyílnak a csodák országának kapui, valóban a családtól elvett idő, amit a teremben töltünk el? A választ mindenki magának adja meg!"