Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 25°C Még több cikk.

Véres vasárnap - vádat emelnek a katonák ellen?

38 évvel a véres vasárnap eseményei után lezárták azt a 12 éven át tartó vizsgálatot, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, mi történt azon a szörnyű napon. Úgy tűnik, közkatonák és tisztek ellen emelhetnek vádat, méghozzá akár gyilkosság miatt is – derül ki a rég várt kivizsgálás lezárása után.
Mint ismeretes, a véres vasárnap néven elhíresült esemény volt a brit–északír konfliktus legszégyenteljesebb napja. 1972. január 30-án az észak-írországi Derryben békés tüntetésre készültek. Az írek az ellen szándékoztak kifejezni tiltakozásukat, hogy a brit kormány lehetővé akarta tenni a katolikus írek bebörtönzését bírói ítélet nélkül. A felvonulást Ivan Cooper szervezte, ő hitt abban, hogy a vitákat békésen lehet rendezni. A demonstrálókra végül rálőttek a brit katonák. A véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntetőt öltek meg, tizennégyet pedig súlyosan megsebesítettek. Ugyanakkor a brit katonákat az IRA tagjai támadták meg.

A vizsgálatot annak idején még Tony Blair korábbi brit miniszterelnök rendelte el, a meghallgatások rekordidőn keresztül, 11 éven át tartottak, az ügyre eddig összesen 200 millió angol fontot költöttek.

Véres vasárnap - vádat emelnek a katonák ellen?
Véres vasárnap - vádat emelnek a katonák ellen?

Ír források tudni vélik, hogy a vizsgálatot vezető bizottság elnöke, Lord Saville azt mondta: a vizsgálat eredményeképpen a hadseregnek lesznek kellemetlen percei, ugyanis az aktákat azzal továbbítják a legfőbb ügyésznek, hogy emeljen vádat tisztek és közkatonák ellen.

Tony Blair a vizsgálóbizottság felállítást 1998 januárjában rendelte el, az első szóbeli beszámolót 2000 novemberében hallgatta meg. A katonák számára biztonsági okokból lehetővé tették, hogy vallomásukat névtelenül tegyék meg.


A mostanra elkészült 5000 oldalas jelentést június 5-én teszik közzé. Mint ismert, a békés tüntetésen 25 tüntetőt lőttek le a brit ejtőernyős ezred tagjai, közöttük hét tinédzsert. 12-en a helyszínen meghaltak, egy férfi a tüntetés után négy és fél hónappal később halt bele sérüléseibe.

Két tüntető akkor sérült meg, amikor a katonai járművek felé futottak, és több szemtanú, köztük újságírók is azt állították, hogy ez a két ember fegyvertelen volt. Öt embert pedig hátulról lőttek le a katonák. Észak-írországi források arra utalnak, hogy a vizsgálat következtetései szerint egyes gyilkosságok jogellenesek voltak, habár ennyi évvel az események után nem biztos, hogy ezek bizonyíthatók még azzal együtt sem, hogy több szemtanú vallomása szerint a katonák ártatlan, békés szándékú, fegyverrel nem rendelkező demonstrálókra is rálőttek.

Tony Blair a vizsgálóbizottság felállítást még 1998 januárjában rendelte el.
Tony Blair a vizsgálóbizottság felállítást még 1998 januárjában rendelte el.

2007 májusában a hadsereg korábbi vezetője, Sir Mike Jackson, aki az események idején az ejtőernyős ezred 1. zászlóaljának parancsnokaként szolgált, azt mondta: arra a következtetésre jutott, hogy a véres vasárnapon a katonák ártatlan embereket lőttek agyon. Ő nem vett részt az akcióban, de mindezt olyan katonáktól hallotta, akik ott voltak.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a katonai vezetést értesítették a demonstráció előtt, hogy a tüntetés résztvevői nem akarnak szembeszállni a hadsereg kivezényelt egységeivel.

A vizsgálóbizottság azt is kiderítette, az események után közvetlenül sem volt világos, hogy a katonák közül kik adták le a halálos lövéseket. A hadsereget abban tartják hibásnak, hogy az egyébként is veszélyes helynek tartott észak-írországi demonstráció biztosítására kizárólag rutintalan, fiatal katonákat és tiszteket vezényeltek ki, akiknek nem volt gyakorlatuk hasonló konfliktusok békés megoldásában. A meggyilkoltak családtagjai azonban 38 évvel az események után is igazságot akarnak, illetve azt, hogy a bűnösöket elítéljék.

Olvasóink írták

  • 6. buggyant 2010. június 08. 07:35
    „Hát mindjárt eldobom az agyam! meir itt harcoskodik az elnyomó angolokkal szemben az írek pártját fogva! Nocsaknocsak! Na kedves meir, vonatkoztass el csak gyorsan és kapj a fejedhez, hogy is van ez a dolog izraellel? hm? Naugye.”
  • 5. szabo1936 2010. június 08. 00:31
    „MrMeir
    Az angolok ot voltak mar a Falkland szigeteken mielot az Argentin alam letezet.Az Eszak Irorszag lakosaga a regi volt protestansok szavaztak meg,hogy Eszak Irorszag maradjon angol fenhatosag alat meg az 1920 evek vegen a IRA akik katolikusok semivel sem kulonbek mint a Hamas,vagy akar melyik arab terorista szervezet.
    Egy jo napot kivanok maganak.”
  • 4. meir 2010. június 08. 00:16
    „2-es!! az a 400 km,NEM magyarazat,arra hogy az Angoloknak miert van szukseguk ott koloniara!!!
    Ja!! es Eszak Irorszagra sem!!!”
  • 3. meir 2010. június 08. 00:13
    „Kedves Censor!!!
    csak nem zavart az igazsag, a "Bloody Sunday"-rol !!!???
    marpedig igy igaz!!
    meg a tengeren tuli gyarmat kolonia is!!!! a Falkland !!!”
  • 2. szabo1936 2010. június 07. 17:36
    „Mr Meir
    Az Argentin partok kozeleben,Falkalands 250 mile tavolsagra van Argenitatol azt nem mondanam,hogy kozel lene az 400km tavolsag.”
  • 1. meir 2010. június 07. 17:24
    „"The Bloody Sunday"!!!!
    hat igen!! es eppen a Brittek kritizalnak minket mi???
    vajon miert van a Britteknek Tengeren tuli gyarmatuk ma is??
    Hol??!
    A Felkland szigetek peldaul,az Argentin partok kozeleben!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerekeket rabolt, megerőszakolta őket

A férfit, aki hamisan állította, hogy megölte a gyermek szépségkirálynőt, JonBenet Ramsay-t, azzal vádolják: lányokat rabolt el, megerőszakolta őket. Tovább olvasom