Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

Vár Székelyföld és a Gyimesek vidéke

Szegedtől a Székelyföldön át a Gyimesekig, az egykori Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházáig zarándokolt Bácskai László és családja. A vasutas ősökkel büszkélkedő szegedi mérnök sorra járta a Kárpát-medence magyarlakta területeit.
A Gyimesi-szorosban, a 17. században épült Rákóczi-vár lábánál felújított vasúti őrházig, Erdély és Moldva keleti határáig jutva szembesült természeti és történelmi vadságokkal és szépségekkel.

– A Székelyföldön, Erdély belsejében még nem jártam, bár a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nyugdíjascsoportja tagjaként évek óta minden tavaszon kirándulunk. Sokszor a mai országhatárokon túli magyarlakta területekre. Édesapám szülőfaluján, a Bácskatopolyához közeli Bajsán kívül megfordultam már például a magyar–osztrák határ túloldalán, a Felvidéken, Kárpátalján, és most végre a székelyeket is meglátogathattam saját életterükben. Nagyon érdekelt, milyen emberek, milyen a szűkebb hazájuk – avat utazási szokásaiba Bácskai László. Az ÁNTSZ zaj- és rezgésvédelmi laborjában negyed századon át dolgozó nyugdíjas mérnök elárulja: gyerekkorában – szüleivel és két testvérével egyetemben – Szeged-Rókus állomás szolgálati lakása volt az otthona. – Örültem, hogy – vasutascsalád sarjaként – különvonattal juthattam el az egykori Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházáig.

Ilyen volt a felújítás előtt az Erdély és Moldva határán álló, egykori 30-as számú MÁV-őrház Fotó: Schmidt Andrea
Ilyen volt a felújítás előtt az Erdély és Moldva határán álló, egykori 30-as számú MÁV-őrház.
Fotó: Schmidt Andrea

Koronás címer ékesíti azt a felújított 17-es Nohab-mozdonyt, amely – a Kárpáteurópa utazási iroda és az Indóház című vasúti magazin közös vállalkozásaként – Budapest-Keleti pályaudvartól 800 kilométeres úton, csodálatos tájakon át húzta a szerelvényt, vitte az utasokat egészen Gyimesbükkig, a történelmi Magyarország vasúti határállomásáig. Az itteni, 111 éves, az enyészettől szinte az utolsó pillanatban megmentett őrház felújítás utáni avatóünnepsége, illetve a csíksomlyói hálaadó körmenet volt az a kivételes alkalom, ami miatt körülbelül 450-en május 9–12. között különvonattal utazhattak Erdély és Moldva határáig, majd vissza.

Több mint hat évtized után járt magyar mozdony Erdélyben Fotó: Nagy Tamás/www.indohaz.hu
Több mint hat évtized után járt magyar mozdony Erdélyben.
Fotó: Nagy Tamás/Indohaz

– Csíkszentdomokoson László Béla és családja volt a vendéglátónk, megható figyelmességeik koronázták a különvonat útvonalán amúgy is tapasztalható, felénk áradó szeretetet. Már az első állomásnál, Gyergyószárhegyen fúvószenekar, a falu apraja-nagyja és a plébános fogadott minket, népviseletbe öltözött fiúk és lányok kínáltak bennünket áfonyapálinkával és kürtőskaláccsal. De aztán is: aki látta, integetett a különvonatnak, „Isten hozott!"-táblákat emeltek a magasba – mutatja a fényképeket a 71 éves Bácskai László, aki felesége, illetve 68 éves öccse és 66 esztendős húga társaságában vonatozott.

A szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik méretei alapján az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás. Innen nem messze, illetve csupán néhány méterre az egykori ezeréves határtól, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30-as számú, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. E helyet, a Gyimesi-havasokat, de Székelyföld és Erdély egészét történelmi hangulata és jelentősége miatt is évről évre autóval és vonattal érkező turisták sokasága keresi fel.

Bácskai László úti élményeit idézte Fotó: Schmidt Andrea
Bácskai László úti élményeit idézte.
Fotó: Schmidt Andrea

A legszebb vasútvonal

Az 1897-ben átadott Csíkszereda–Csíkgyimes vasútvonal történetét bemutató állandó kiállítás nyílt az egykori Magyar Királyi Államvasutak helyreállított, legkeletibb őrházának újjászületett épületben. A történelmi Magyarország e legszebb vasútvonalának jellemzői: a 25 ezrelékes emelkedők, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250, máskor viszont 4000 méteres ívek, a 140 híd és viadukt, a mély bevágások és magas töltések. A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet. Például a lóvészi alagút 1012 méteres magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét; a szépséges, mindkét világháborúban felrobbantott Karakó-völgyhíd 226 méter hosszú, és 64 méter magas. Az egykori határátkelő, a 30-as számú, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza történetét a jelenleg is Gyimesbükkön élő Bilibók Ágoston, nyugdíjas vasúti műszaki tiszt könyvben örökítette meg. Az épületet Deáky András, egy helyi tanár vásárolta meg a lebontása előtti pillanatban, felújítását a gyimesbükki önkormányzat, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és különböző médiumok szervezték, újjászületése a határokon átívelő összefogásnak, a százötvennél is több adományozónak köszönhető. Mindez bizonyítja Széchenyi igazát: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tökéletes feleség 1939-ben

A jó háziasszonynak soha nincsenek vörösre festve a körmei, és minden nagyobb kiadást megbeszél a férjével. Az ágyban mindig a saját oldalán marad a lába, nem foglalja el a férje helyét. Tovább olvasom