Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Megnyílt a Móra-múzeum aranyszéfje

Szeged - A harmincas évek óta páncélszekrényben őrzik azokat a V. századi hunkori kincseket, amelyeket még Móra Ferenc tárt fel. Egyes történészek szerint Attila temetésével kapcsolatosak az aranytárgyak, mások szerint a barbár fejedelem előtt élt egyik hun vezér áldozati ajándékai. A Móra Ferenc Múzeum megnyitotta nekünk az aranyszéfet.
– A régészek egyetértenek abban, hogy az összesen egykilónyi, több mint kétszáz darabból álló fejedelmi lelet az V. század első feléből származik – mondta lapunknak Kürti Béla régész, főmuzeológus.

A felbecsülhetetlen értékű leletet, amelyet még Móra Ferenc tárt fel, a harmincas évek óta páncélszekrényben őrzik. A húszas években szőlő aláfordításkor kerültek elő – a másfél évezrede földben lévő – arany tárgyak, amelyeket a helyi parasztgyerekek egymás között csereberélték el sült tökért és almáért. Móra Ferenc szerint féltalicskányi aranytárgynak kelt így lába, amelynek egy része idővel magángyűjtőkhöz került. A nagyszéksósi ásatások során, az író-régész így is gazdag leletanyagot tárt fel: ékszerek, edények, csatok és lószerszámok kerültek elő.

A Móra Ferenc Múzeum régésze szerint áldozati vagy máglyaleletről van szó, ugyanis legtöbb tárgyon olvadásnyomok találhatók.
– A máglyaáldozat az, amikor titokban eltemették a fejedelmet, és utána ültek egy halotti tort. Ez nem szükségszerűen a temetkezés közelében volt. A halotti toron máglyára raktak egy, az elhunytat szimbolizáló tárgyat, például egy nyírfakéregből kivágott emberalakot, ami mellé személyes tárgyait helyezték, valamint edényekben ételt és italt raktak. Az egészet elhamvasztották, és ami megmaradt azt összekaparták és eltemették – magyarázta a főmuzeológus, aki hozzátette: a nagyszéksósi kincs Európa legnagyobb V. századi fejedelmi lelete.

– Értékét tekintve akár lehetett a 453-ban meghalt Attila máglyaáldozata is. Bizonyos, hogy a hun fejedelem birodalmi fővárosa ebben a régióban volt – mondta el Kürti Béla.

A több mint 200 darabból álló fejedelmi lelet az V. század első feléből származik. Fotó: Miskolczi Róbert

Az Attiláról szóló tudásunk Priscustól származik, aki tagja volt II. Theodosius bizánci császár 448-ban, a hunokkal tárgyaló küldöttségének. Priscus a nomád hunok falvát a kor nagyvárosaival megegyező méretűnek mutatta be, tömör fa falakkal. Útleírására szerint Attila városa lehetett akár Szentes–Csongrád térségben, de Hódmezővásárhely és Szeged környékén is.

Kürti Béla szerint több kutató még Attila előtti évekre helyezi ezeknek az aranytárgyaknak a földbe kerülését. Az írásos emlékek szerint a hunok 430 előtt egy hadjáratot indítottak Burgundia ellen. Uptar vagy Oktar nevű vezér – állítólag – a hadjárat alatt halálra ette magát. Többek szerint ezek Uptar áldozati leletei, akit Burgundiában temethettek el, de itt tartották meg halotti torát.

Kürti Béla elmondása szerint eddig biztonsági és pénzügyi oka volt annak, hogy a tárgyakat nem állították ki folyamatosan a nagyközönség számára. A tervek szerint Szentes adna otthont a hun kori aranytárgyaknak.

Akik tudják, hol van Attila koporsója

A Móra Ferenc Múzeumban külön aktát vezetnek az amatőr Attila-kutatókról. Míg a hivatalos történelemkutatás takaréklángon tevékenykedik a hunokkal és a honfoglalás előtti korszakkal kapcsolatban, addig az önjelölt történészek tevékenysége annál aktívabb. Az akta több olyan „amatőr történésszel" is foglalkozik, akik azt állítják, tudják, merre kell keresni Attila három koporsós sírját. Volt, akinek maga a hun vezér jelent meg álmában, és elmondta neki, hogy az egyik tarjáni tízemeletes alatt van a sírja. Mások meg a „kisugárzás" alapján lokalizálják Attila nyugvóhelyét. Attila hármas koporsós temetését azonban nem említik a kortárs szerzők. Mindez egy reformkori legenda, amely a XIX. század első felében bukkant föl először.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olaszok is keresik a római feliratokat Szegeden

Szeged - A veronai egyetem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum nagyszabású kutatásba kezd, hogy megtalálják azokat a római kori feliratos köveket, amelyekkel még a 18. század elején süllyedt el egy tutaj Szegednél. Tovább olvasom