Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 13°C Még több cikk.

A Zeppelin: a luxus léghajói végül a háborúba mentek

Azok, akik felszálltak a Hindenburgra azon a nyári napon, olyan luxusban találták magukat, amelyet korábban soha egy légi jármű sem nyújtott utasainak. VIDEÓVAL
A valaha épített legnagyobb repülő gépezet úgy siklott a levegőben, olyan lágyan, hogy az étterme asztalára helyezett szép metszésű borospoharak sem remegtek meg. És olyan csendesen, hogy a fedélzeten lévő emberek hallották alattuk a réteken a tehenek bőgését.

A Zeppelint, a náci Németország büszkeségét és örömét szerenáddal bocsátották útjára, amikor 1937. május 3-án felszállt, hogy átszelje az Atlanti Óceánt, és elrepüljön az Egyesült Államokba.

Amikor felemelkedett, a 36 utas elhagyta a megfigyelő fedélzetet, és elindult a szivarszoba irányába, vagy a kabinjába, hogy letusoljon, mielőtt elfoglalja a helyét a vacsoraasztal mellett.

A 245 méter – óceánjárókéval vetekedő – hosszúságú hatalmas cet gyomrában az utasok úgy érezték: nemcsak a világ legnagyszerűbb luxusát nyújtó közlekedési eszközön, de a lehető legnagyobb biztonságban utaznak.

A náci svasztikákkal – horogkeresztekkel – díszített Hindenburg nevű léghajó már megtette egyszer az utat Németország és az Egyesült Államok között, átlagosan 80 mérföld per órás sebességgel hasította az eget. Az utazás három napig tartott.

A Hindenburg katasztrófája 1937-ben.
A Hindenburg katasztrófája 1937-ben történt.

Került, amibe került, senki nem bánta az árát, aki tudott erre pénzt áldozni, befizetett egy utazásra. Ez az út egyébként mai árban számolva oda-vissza majdnem 10 000 angol fontba kerülne.

A felső fedélzeten a léghajó mindkét oldalán sétányt alakítottak ki panoráma ablakokkal. Az alsó fedélzeten, ahol a személyzet kapott elhelyezést, fürdőszobákat, a konyhát és a szivarszobát is építettek.

Ó igen, a szivarszobák. Az utasok közül jó néhánynak több figyelmet kellett volna a dohányzásra fordítani. Ugyanis mivel Amerika visszautasította, hogy a Harmadik Birodalmat héliummal lássa el, a Hindenburg óriási ballonját a rendkívül gyúlékony hidrogénnel töltötték fel.

Az utasokat a német mérnökök arról biztosították: a léghajó teljességgel biztonságos.

És az utasok biztonságban is érezték magukat. A Hindenburg csendesen szelte az eget az Atlanti óceán viharain keresztül, szivárványok alatt és jéghegyek fölött, amíg hatalmas, szivar alakú árnyéka meg nem jelent Bostonban, majd New York felett.

A Zeppelint, a náci Németország büszkeségét és örömét szerenáddal bocsátották útjára.
A náci Németország büszkeségét és örömét szerenáddal bocsátották útjára.

És a léghajó tovább suhant a hullámzó vizek fölött, hogy célállomásához érjen 13 órával később: Lakehurstbe, New Jerseybe.

Este fél nyolc előtt öt perccel könnyű eső hullott. A Hindenburg megtette az aznapra tervezett táv egy részét, amikor csattanás hallatszott a vezérsík felől. Az emberek a földről egy lángcsóvát láttak, és legnagyobb rémületükre a léghajó a szemük előtt vált tűzgolyóvá. Több tíz kilométerről látható volt, ahogyan izzik az égen. A Hindenburg először a földre zuhant, aztán porig égett.

Néhány utas megmenekült: kiugráltak a léghajó ablakain át. Mások leereszkedtek a kötélzeten. 34 másodperccel később, a Hindenburgból nem maradt más, csak egy porrá égett csontváz.

A 97 utasból 36-an haltak meg, a megmenekültek közül jó néhányan szinte teljesen összeégtek.

A Hindenburg tragédiáját az egyik helyi rádió is közvetítette.


Steve Reich és Beryl Korot multimédiás dokumentumoperája
a Hindenburgról (Hindenburg: Nibelung Zeppelin).

„Menjenek az útjából! Ez ég! Fel fog robbanni!" – kiáltozta a rémült riporter. „Rettenetes! A világ egyik legnagyobb katasztrófája! A lángok 500 láb hosszúak az égen. Rettenetes baleset ez, hölgyeim és uraim.„ „Most füstöl és lángol. Ó az emberek! Azok az utasok! Nem tudok mit mondani, hölgyeim és uraim. Őszintén megvallva, hatalmas füst tör elő a roncsokból."

Senki nem tudta, mi történt. Abban azonban mindenki biztos volt, hogy a katasztrófa bekövetkeztében nagy szerepe volt a viharnak és a légkör okozta statikus kisülésnek.

A halálos áldozatok száma – harmincöt – kevesebb volt, mint az 1930-ban lezuhant brit R101 nevű léghajó esetében. A brit hajón az 54 főből 48-an meghaltak, köztük az akkori brit légügyi miniszter, Lord Thomson is.

Bár a Hindenburg katasztrófájában életüket vesztett utasokat az egész világ gyászolta, Nagy-Britanniában nagyon sokan voltak, akik egyáltalán nem sajnálták, hogy a náci léghajó elpusztult.

Aztán ott volt a Zeppelin. Nagyon sok szerencsétlen hasonlóság volt a Zeppelin és a Hindenburg között. Az első világháború idején a Zeppelin részt vett Anglia első megtámadásában. 1937-ben pedig már fenyegetett a második világháború.

A Hindenburg tragédiáját az egyik helyi rádió is közvetítette.
A Hindenburg tragédiáját az egyik helyi rádió is közvetítette.

A Zeppelin – a név merev vázas, irányítható léghajókat takar – teljes egészében német gyártmány volt. A légi járműveket a német Ferdinand von Zeppelinről, a léghajók tervezőjéről és gyártójáról nevezték el. Zeppelin gróf 1838-ban született. A porosz-francia háborúban látta, hogy a franciák léggömbökkel továbbították a postai küldeményeket. Később az amerikai polgárháborúban is alkalmaztak hasonló módszert. Számtalan sikertelen próbálkozást követően az 52 évesen nyugdíjba vonult gróf megtervezte első sikeres léghajóját: 1900-ban, három évvel az után, hogy Wilbur és Orville Wright elkészítette motormeghajtású repülőgépét.

Mindez hatalmas hőstettnek bizonyult, amely a grófot nemzeti ikonná tette. A német császár a 20. század legnagyobb németeként üdvözölte Zeppelin grófot. És a következő években a gróf mindent megtett azért, hogy azzá is váljon.

A különálló hidrogén gáz cellák a léghajó vászonból készült belsejében meglehetősen jól védték a bennük elhelyezkedő hidrogént a gyulladástól és a statikus elektromosságtól.

A könnyű alumíniumot ötvözték az acéllal, így a hajó súlyát a harmadára sikerült csökkenteni, és a korábbinál erősebb motorok minden korábbinál nagyobb hatótávolságúvá tették a léghajót.

Ennek köszönhetően a Zeppelin léghajók lettek a légi személyfuvarozás első járművei. 1912-re a németek a Zeppelint a leghalálosabb fegyverekké fejlesztették. A brit kormány egyszerűen nem tudta, hogyan támadja meg a léghajókat. „Damoklész kardja óta nem tapasztaltunk hasonlót" – jegyezte meg Winston Churchill.

A Zeppelineket a német Ferdinand von Zeppelinről, a léghajók tervezőjéről és gyártójáról nevezték el.
A Zeppelineket a német Ferdinand von Zeppelinről, a léghajók
tervezőjéről és gyártójáról nevezték el.

A Zeppelinek soha nem érték el Angliát, az első bombát egy kétfedelű repülőgép dobta a szigetországra 1914 karácsony estéjén Doverben.

Amikor a német császár parancsot adott London bombázására – azt persze megtiltotta, hogy unokatestvére királyi rezidenciáját is elpusztítsák – a gróf léghajói is beálltak a sorba, hogy bosszút álljanak a briteken.

Németországban a Zeppelin légierőparancsnok abban bízott, hogy Nagy-Britanniára sokkal nagyobb csapásokat mérnek majd a léghajókkal, mint amire repülőgépekkel lennének képesek. Gyárakat, városokat, kikötőket akartak a földdel egyenlővé tenni.

A legtöbb Zeppelin gyújtóbombát is szállított, abban a reményben, hogy nagyobb területeken tudnak nagy károkat okozni. Ez a terv a legtöbb esetben nem járt sikerrel, főleg azért, mert a gyújtóbombák zömét a britek nagyon gyorsan eloltották. Azonban az East Enden sikerült nagy pusztítást végezni: itt több háztömböt megsemmisítettek, a léghajó-támadásnak 22 halálos áldozata volt. Az anyagi kárt félmillió angol fontra becsülték.

1916 közepéig Nagy-Britanniának igazán nem volt hatékony védekezési szisztémája a Zeppelin bombázókkal szemben.

Ahogyan Neil Hanson író rámutat: a léghajók túl magasan repültek, és a királyi légierő gépeit hamar leszedték gépfegyvereikkel.


A Hindenburg katasztrófája.

De 1916 közepén ez az egyensúly megváltozott, ekkor ugyanis a brit légelhárítók és egy vadászrepülőgép lelőtt egy német léghajót Essexben. A roncsot a britek alaposan megvizsgálták, és rájöttek a konstrukció hibáira. Ráadásul sikerült megmenteni egy 250 lóerős motort is, amit beépítettek egy brit léghajóba. A brit légierő hatékony vadászgépeinek megjelenése is hátráltatta és meggátolta a Zeppelinek sikeres hadjáratait.

Ekkorra már Amerika is belépett a háborúba, és a németek azt tervezték: léghajóról pusztító bombát dobnak New Yorkra, így szándékoztak nyomást gyakorolni az amerikai kormányra. Azonban végül nem tették meg.

A Zeppelin nem veszített népszerűségéből az I. világháború után sem.

1919-ben az egyik léghajó 108 óra alatt tette meg az utat Edinburg-ból New Yorkig. Hat nappal később indult vissza, akkor csupán már 75 óra kellett ugyan ennek a távolságnak a megtételéhez. Ez volt tehát az első retúr utazás Európa és Amerika között, az óceán felett, amely végül is kitaposta az utat a nemzetközi légihajózásnak.

A hatalmas Graf Zeppelint, amely feltalálója után kapta a nevét, 1928-ban építették. Több millió kilométeren keresztül szállított embereket és csomagokat, és úgy tűnt: ez a hosszú távú utazások jövőbeni módja.

Ahogyan később a Concordok esetében is, a Zeppelin elismertségét és hírnevét is egy tragédia zúzta porrá. Ahogyan a Concorde esetében is, lenullázta a luxus utazásokat. Ugyanakkor örökké az emberek emlékezetében maradt, mert a Hindenburg név mind a mai napig egybecseng a katasztrófával.

Olvasóink írták

  • 3. Min Joe 2008. szeptember 21. 15:53
    „Utanna neztem Zeppelin tervezojenek aki 1 magyar szarmazasu Schwartz David nevu mernok.Egy masik Schwartz David-et is talaltam Google-n keresztul.Aki egy kellemes es nagyon jo hangu enekes.Szoval "gratula"Schwartz-eknak.”
  • 2. Pentek Salamon 2008. szeptember 21. 15:39
    „Ez nem "baleset", nem veletlen volt hanem BUN-CSELEKEDET. A "tettes" egy olyan csoportba tartozott akik gyuloltek a nemeteket. Egy puska eleg volt, hogy "le-lojjek" a Zeppelint, hisz a hidrogennek, amivel fel volt toltve, nem kellett sok, hogy felrobbanjon. Erdekes, hogy sose "gondoltak" erre. Akarcsak kesobb se talaltak meg az igazi bunost Kennedy eseteben sem. Pedig a mosad nagyon is aktiv volt es meg most is "keze" van minden tragediaban.”
  • 1. ztrewq 2008. szeptember 21. 14:45
    „nagyszerű cikk ám ez!

    hol voltak a nácik 1916-ban? micsoda hülyeségeket tálal fel itt, alapvető történelmi tévedésekkel

    brrrrr”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rémálom a Wall Street-en: 72 óra, ami megrengette a világot

A napokban sokaknak okozott álmatlan éjszakát a gazdasági válság, amely a hét elején érte el… Tovább olvasom