Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

A jövő: mars a Marsra!

Az élet nyomait kutatja, az ember Mars-utazását készíti elő a vörös bolygón május 26-án landoló Phoenix űrszonda. A fél évszázada kezdődő űrkorszakban közvélekedéssé vált: az emberiség a Mars meghódításával mentheti át magát a jövőbe.
A nemzetek rivalizálása helyett nemzetközi összefogás hozhat eredményt, a csillagászati kutatásokból a szegedi egyetem tudósai is kiveszik részüket. A Mars évezredek óta lenyűgözi az embereket: vörös színét az ókorban a háborúkban kiontott emberi vérrel hozták összefüggésbe.

„Kupolaváros" és „csatornák"

A Mars a nagy földközelséget kihasználva, 1877-ben, Asaph Hall látta meg először a bolygó két apró holdját, mások pedig közel kétszáz „Mars-csatornát" találtak a felszínén. Ezekről utóbb kiderült, hogy optikai csalódás eredményei, de megmozgatták az emberi fantáziát.

Kialakult a vélekedés: a Marson élő fejlett technikai civilizáció képviselői kupolavárosokban élnek, e helyeket kötik össze a csatornák, melyek feladata a hósapkáktól a víz szállítása – olvasható Horvai Ferencnek a www.urkutatas.hu honlapon közölt cikkében. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az űrkorszakban mindenki kíváncsian figyeli a Mars meghódításának lépéseit.

A vörös bolygó meghódítása

Húsz másodpercig tartott a szenzáció: a Marsra a világ első sikeres leszállását produkáló szonda 37 éve startolt, hogy félévi repülés után még fél percig se működjön. De a leszállás sikere megilleti – írja az urkutatas.hu-n Dancsó Béla.

Az újabb és újabb szerkezetek adatsoraiból kiderült: a Mars valamikor meleg volt, felszínén folyékony vízzel és a mainál sűrűbb légkörrel.

– Életet keres a vörös bolygón az amerikai Phoenix. Azért éppen a Mars északi pólusának közelébe küldték, mert ott a talaj több jeget tartalmaz. Hosszú „karjával" belefúr a földbe, majd a kiemelt jeget megolvasztja és minilaborjában elemzi: életre utaló nyomok, szerves anyagok után kutatva – magyarázza Szatmáry Károly csillagász, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kísérleti Fizikai Tanszékének docense.

Szatmáry Károly az „éggömböt
Szatmáry Károly az „éggömböt" mutatja, a világűrt kutatja, de az újszegedi csillagvizsgáló filléres ügyeit is intézi. Fotó: Karnok Csaba

– Zord a marsi időjárás: mínusz 120 és plusz 10 Celsius-fok közötti a hőmérséklet – évszaktól és helytől függően – mutatja a Mars-térképet a szegedi csillagász. A Phoenixet mínusz 40 és 100 Celsius-fok fogadja, az űrszonda előreláthatólag kilencvenkét napig dolgozik. A kutató az érdekességek között említi, hogy az „új jövevényen" kívül még két marsjáró végzi feladatát, s a vörös bolygó körül három működő műhold kering.

Összefogásban a magyarok

A Mars-kutatásba az Európai Űrügynökség (ESA) is bekapcsolódott, 2002-ben meghirdette az Auróra-programot. Űrtechnikai fejlesztések után űrszondákat küldenének a Naprendszer közeli kőzetégitestjeihez, s továbbfejlesztenék a visszatérési technikát.

A magyarok is részt vesznek az űrkutatásban, elsősorban a műszerfejlesztésben. Az SZTE Általános Orvostudományi Karán a Dux László vezette Biokémiai Intézet a szívműködést vizsgálja a súlytalanság állapotában. A szegedi csillagászati kutatások közül kiemelkedik a változócsillagok, a szupernóvák és a kisbolygók megfigyelése. A Tisza-parti városban végzett csillagász, Bebesi Zsófia részt vesz a Szaturnuszt és holdjait vizsgáló Cassini-szonda programjában.

– A Phoenix több száz mérnök, fizikus, biológus, csillagász munkáját dicséri. De nemcsak a különböző szakmák, hanem a nemzetek összefogása hozhatná el az űrkutatás valódi sikerét. Mert hiába, hogy az oroszokon és az amerikaiakon, illetve a velük együttműködő európaiakon kívül a japánok, újabban a kínaiak is beszálltak az „űrbizniszbe", nemzetközi összefogásra lenne szükség a sikerhez – hangsúlyozza Szatmáry Károly. A szegedi csillagász is úgy véli: 2030 táján a Marsra lép az ember.

A Phoenix űrszonda napelemeit kinyitja a Mars felszínén Fotó: MTI/EPA/NASA
A Phoenix űrszonda napelemeit kinyitja a Mars felszínén.
Fotó: MTI/EPA/NASA

Űreszközözön és az ember: 1960–2020

A Mars közelébe vagy felszínére küldött űreszközök közül minden második kudarcot vallott – derül ki a Független Hírügynökség összeállításából. 1960–64: A Szovjetunió 6 szondát indított a Marsra, az Egyesült Államoké 1964-ben startolt, de egyik fél és gép sem járt sikerrel. 1964: Az amerikai Mariner 4 elrepült a Mars mellett, s először készített közelképeket a bolygóról. 1969: A távérzékelőkkel felszerelt amerikai Mariner 6 és Mariner 7 elemezte a Mars légkörét és felszínét, csaknem 200 felvételt küldött a Földre a Mars északi és déli sarkáról és a Phobos holdról. 1971: Az amerikai Mariner 9 az első űreszköz, amelynek sikerült Mars körül pályára állnia. 1976: Az amerikai Viking 1 és Viking 2-ről leszálló egység érkezett a Marsra. 1997: Leszállt a bolygón az amerikai Mars Pathfinder (marsi nyomkereső), melynek Mars-járója több mint 17 ezer képet és talajelemzési adatot küldött a Földre. 2001: Az amerikai Mars Odyssey (Mars-Odüsszea) robotűrhajó máig a Mars körül kering, megfigyeléseket végez, és távközlési átjátszóként működik 2004 óta a két amerikai Mars-járó berendezés és a Föld között. 2004: Az Egyesült Államok a Mars ellentétes oldalán a felszínre juttatta a Spirit (szellem) és az Opportunity (lehetőség) elnevezésű Mars-járót, ezek geológiai elemzéseket végeznek. George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020 után egy holdi bázisról embert küld a Marsra.

Távcsővel az égre. Az újszegedi csillagvizsgálóban tegnap négy, a Tisza-parti városba kiránduló osztály, több mint száz diák távcsővel fürkészte az égboltot, kereste – többek között – a vörös bolygót. Kevesen tudják, hogy a tudomány népszerűsítését vállaló Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány által működtetett népszerű turisztikai célpontot jelentő épületben „társadalmi munkában" foglalkoznak a látogatókkal a csillagászok. Az alapítvány ügyeit intéző Szatmáry Károlytól megtudtuk: mindössze néhány százezer forintos az éves költségvetésük, fennmaradásukhoz és fejlődésükhöz anyagi támogatásra lenne szükségük.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Agyukkal művégtagot irányító majmok

Amerikai tudósok majmokat arra tanítottak be, hogy elektródákon keresztül számítógéphez kapcsolt… Tovább olvasom