Az uniós tenderek 2004-es indulása óta nagyítóval sem igen találni olyan ügyet, amikor a hazai intézményrendszer kenyértörésre vitte a dolgot, igaz, az önmérséklet a többi tagállamra is jellemző. 2005-ben például az egész unióban összesen 3356, köztük 22 magyarországi esetet regisztráltak, amikor szabálytalanságok miatt vissza kellett fizetni Brüsszelnek azt a támogatást, amely az elmaradott régiók felzárkóztatását szolgáló strukturális alapokból származott.
A feltárt jogsértések csekély aránya azonban legalább annyira köszönhető az állami intézményrendszernek, amely politikai okokból maga is érdekelt az uniós projektek sikerében, s ezért igyekszik mindenáron megakadályozni a források elvesztését, mint a játékszabályokat több-kevesebb lelkiismeretességgel betartó projektgazdáknak. Mindez azonban összességében kedvez(het) a zavarosban halászóknak.
„Fokozzák törekvéseiket"
A dörzsöltebbek ugyanis kihasználják az „ingyenpénzben" rejlő lehetőségeket. Egy neve elhallgatását kérő győri vállalkozó arról számolt be a Vasárnapinak, hogy miután a technológiai fejlesztésekre kiírt tenderek lehetővé teszik a háromévesnél nem idősebb használt berendezések beszerzését, egy pályázatíró cég azt javasolta neki, hogy uniós támogatásból vásároljon gépet a saját tulajdonában lévő másik cégétől, így végső soron önerő nélkül juthat hozzá akár 25 millió forintnyi szabadon felhasználható forráshoz.
Egészen más dimenziót villant fel a Nemzetbiztonsági Hivatal márciusban nyilvánosságra hozott 2006-os évkönyve. E szerint „egyértelműen kimutatható" az uniós pénzek elosztását befolyásolni szándékozó gazdasági érdekcsoportok megjelenése, sőt várható, hogy a jövőben ezek a csoportok „fokozzák törekvéseiket".
A Vasárnapi információja szerint azonban szó nincs arról, hogy csak a nagyobb gazdasági erőt képviselő cégek akarnak minél nagyobb szeletet kiszakítani az uniós tortából, a pályázatokon induló kisebb cégek vezetői is „művelnek hajmeresztő" dolgokat. A Vasárnapinak például a fülébe jutott olyan eset, miszerint szűkebb pátriánk egyik vállalkozója reprezentációs költség gyanánt a fodrászszámláját is benyújtotta...
Politikusok is pályázhatnak
„Győr-Moson-Sopron megyében eddig hét szabálytalansági vizsgálat esetében született végső döntés az utóbbi egy évben, ezek közül hat esetben zárultak a vizsgálatok a jogsértés megállapításával" – mondta a Vasárnapinak Miklós Bernadett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóreferense. (Arra a kérdésünkre, hogy ezeknek a cégeknek a nevét nyilvánosságra hozza-e a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, nem kaptunk választ.) Elméletileg a pályázónak minden visszás esetben vissza kell fizetnie a pénzt, amit a közreműködő szervezet akár a jegybanki alapkamat kétszeresével is megfejelhet. A gyakorlatban azonban a fizetésképtelen vagy megszűnt cégek esetében többnyire bottal ütheti az uniós pénz nyomát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Beszédes tény, hogy a 2005-ben szabálytalanul kifizetett 813 ezer euróból csak 16 ezret sikerült visszaszerezni.
Mint ahogy egyelőre azt sem tudja ellenőrizni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a pályázatot benyújtó társaság soraiban akad-e politikus. „Az új összeférhetetlenségi törvény azonban arra fogja kötelezni a politikusokat, hogy hozzák nyilvánosságra, ha érdekeltségeik pályázaton indulnak. A cég pályázata ettől függetlenül törvényes lesz, de a döntési folyamatban résztvevőkre sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd a jövőben" – tette hozzá Miklós Bernadett. Úgy legyen.
Szaporodó válságmenedzselés „A szaporodó pályázati válságmenedzselés is azt jelzi, az uniós támogatással megvalósult projektek kezdenek abba a szakaszba érni, amikor a hiányosságokat már nem lehet jóindulattal elkenni" – magyarázta lapunknak a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezetője, Essősy Zsombor. „Ez többnyire az úgynevezett fenntartási időszakban merül fel, amikor a kedvezményezett már hozzájutott a teljes támogatáshoz, viszont még további két-három vagy akár öt éven keresztül nyereséget kell felmutatnia, vagy foglalkoztatnia kell meghatározott számú munkaerőt" – zárta szavait Essősy Zsombor. |