Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2012. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Vélemény > Uniós kifizetések: Megyénkben hat jogsértés

Uniós kifizetések: Megyénkben hat jogsértés

Bár eddig egyetlen hivatalos szerv sem verte nagydobra, de a megkezdődtek az első jogi eljárások a szabálytalanul felhasznált uniós támogatások miatt. A korrupciós veszélyekre a Nemzetbiztonsági Hivatal is felfigyelt.

Szeghalmi Balázs - 2007.10.27. 19:51
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom
Az uniós tenderek 2004-es indulása óta nagyítóval sem igen találni olyan ügyet, amikor a hazai intézményrendszer kenyértörésre vitte a dolgot, igaz, az önmérséklet a többi tagállamra is jellemző. 2005-ben például az egész unióban összesen 3356, köztük 22 magyarországi esetet regisztráltak, amikor szabálytalanságok miatt vissza kellett fizetni Brüsszelnek azt a támogatást, amely az elmaradott régiók felzárkóztatását szolgáló strukturális alapokból származott.

A feltárt jogsértések csekély aránya azonban legalább annyira köszönhető az állami intézményrendszernek, amely politikai okokból maga is érdekelt az uniós projektek sikerében, s ezért igyekszik mindenáron megakadályozni a források elvesztését, mint a játékszabályokat több-kevesebb lelkiismeretességgel betartó projektgazdáknak. Mindez azonban összességében kedvez(het) a zavarosban halászóknak.

„Fokozzák törekvéseiket"

A dörzsöltebbek ugyanis kihasználják az „ingyenpénzben" rejlő lehetőségeket. Egy neve elhallgatását kérő győri vállalkozó arról számolt be a Vasárnapinak, hogy miután a technológiai fejlesztésekre kiírt tenderek lehetővé teszik a háromévesnél nem idősebb használt berendezések beszerzését, egy pályázatíró cég azt javasolta neki, hogy uniós támogatásból vásároljon gépet a saját tulajdonában lévő másik cégétől, így végső soron önerő nélkül juthat hozzá akár 25 millió forintnyi szabadon felhasználható forráshoz.

Egészen más dimenziót villant fel a Nemzetbiztonsági Hivatal márciusban nyilvánosságra hozott 2006-os évkönyve. E szerint „egyértelműen kimutatható" az uniós pénzek elosztását befolyásolni szándékozó gazdasági érdekcsoportok megjelenése, sőt várható, hogy a jövőben ezek a csoportok „fokozzák törekvéseiket".

A Vasárnapi információja szerint azonban szó nincs arról, hogy csak a nagyobb gazdasági erőt képviselő cégek akarnak minél nagyobb szeletet kiszakítani az uniós tortából, a pályázatokon induló kisebb cégek vezetői is „művelnek hajmeresztő" dolgokat. A Vasárnapinak például a fülébe jutott olyan eset, miszerint szűkebb pátriánk egyik vállalkozója reprezentációs költség gyanánt a fodrászszámláját is benyújtotta...

Politikusok is pályázhatnak

„Győr-Moson-Sopron megyében eddig hét szabálytalansági vizsgálat esetében született végső döntés az utóbbi egy évben, ezek közül hat esetben zárultak a vizsgálatok a jogsértés megállapításával" – mondta a Vasárnapinak Miklós Bernadett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóreferense. (Arra a kérdésünkre, hogy ezeknek a cégeknek a nevét nyilvánosságra hozza-e a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, nem kaptunk választ.) Elméletileg a pályázónak minden visszás esetben vissza kell fizetnie a pénzt, amit a közreműködő szervezet akár a jegybanki alapkamat kétszeresével is megfejelhet. A gyakorlatban azonban a fizetésképtelen vagy megszűnt cégek esetében többnyire bottal ütheti az uniós pénz nyomát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Beszédes tény, hogy a 2005-ben szabálytalanul kifizetett 813 ezer euróból csak 16 ezret sikerült visszaszerezni.

Mint ahogy egyelőre azt sem tudja ellenőrizni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a pályázatot benyújtó társaság soraiban akad-e politikus. „Az új összeférhetetlenségi törvény azonban arra fogja kötelezni a politikusokat, hogy hozzák nyilvánosságra, ha érdekeltségeik pályázaton indulnak. A cég pályázata ettől függetlenül törvényes lesz, de a döntési folyamatban résztvevőkre sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd a jövőben" – tette hozzá Miklós Bernadett. Úgy legyen.


Szaporodó válságmenedzselés
„A szaporodó pályázati válságmenedzselés is azt jelzi, az uniós támogatással megvalósult projektek kezdenek abba a szakaszba érni, amikor a hiányosságokat már nem lehet jóindulattal elkenni" – magyarázta lapunknak a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezetője, Essősy Zsombor. „Ez többnyire az úgynevezett fenntartási időszakban merül fel, amikor a kedvezményezett már hozzájutott a teljes támogatáshoz, viszont még további két-három vagy akár öt éven keresztül nyereséget kell felmutatnia, vagy foglalkoztatnia kell meghatározott számú munkaerőt" – zárta szavait Essősy Zsombor.



Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Hozzászólok a cikkhez


A tisztább tartalom érdekében előzetesen moderálunk. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg.
Kérjük, olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...