Mikor lánya végzett a középiskolában, Némethné Farkas Katában már egy ideje érlelődött a gondolat, hogy tovább kellene képeznie magát. A köztük lévő korkülönbség ellenére az asszony jól bele tudta magát érezni a kamasz helyzetébe, aki hiába teljesített mindig jól, szerzett rendre jó jegyeket gimnazistaként, a különböző vizsgákon ez akkoriban még nem sikerült. Így kissé megszeppenve állt az egyetem előtt, ahol még több vizsga várta. Ezért édesanyja azt gondolta, ha egyszerre iratkoznak be, a levelező szakok elvégzése mindegyiküknek könnyebb lesz. Az asszony államigazgatási diplomája megfelelt állásához, de egyre több gazdasági jellegű feladatot is végzett, fontossá vált, hogy oklevéllel is bizonyítsa, ahhoz is ért. Nem utolsósorban pedig így lánya mellé állhatott, vállvetve kezdhették tanulmányaikat a győri Széchenyi István Egyetemen. Kata gazdasági menedzsernek, Timi nemzetközi kapcsolatok szakon tanult.
Közös öröm, közös küzdelem– Először meglepődtem, mikor anyu bejelentette a szándékát, hogy épp velem egy időben iratkozik be az egyetemre, mert addig erről nem esett szó. De aztán rögtön nagyon örültem. Megnyugtatónak, megerősítésnek tartottam és mások sem „cikiztek" emiatt sosem. A diáktársaimnak inkább tetszett, hogy ilyen jól összetartunk, együttműködünk – mondta el Tímea, aki két éven át éppúgy levelező hallgató volt, mint édesanyja. Utána eredményei révén átválthatott a nappali tagozatra, az asszony posztgraduális képzése pedig véget ért.
De addig is a hasonló feladatok, a közös küzdelem, a közös örömök még közelebb hozták őket egymáshoz. Mindenkinek ajánlják, ha tehetik, ilyen helyzetben is éljék át anya-lány kapcsolatukat.
Miközben pedig erről beszéltek, megszorították egymás kezét, amiből látszott, milyen pluszt adhat mindkét nemzedéknek, ha harmonikus a viszonyuk.
Egy családban két vizsgázóGyakran kikérdezték egymást, átbeszélték a tananyagot, máskor külön szobában, nagy csendben tanultak, az anya bevált módszereit sem erőltette sosem a lányára. Egyetlen hátránya az volt a közös vizsgaidőszakoknak, hogy mivel a család mindkét hölgytagja a tanulmányaira koncentrált, olyankor összegyűlt a vasalnivaló. De az édesapa és férj támogatta a „lányokat", büszke rájuk, és amit ők a leglényegesebb segítségnek tartanak, türelmes is volt.
Ma már szép emlék, mikor a kertben egymás mellett hasalva tanultak, de volt olyan tantárgy, ami mindkettőjüket nehéz próbatétel elé állította. A gazdaságmatematikai számítások mindegyiküktől komoly erőfeszítéseket igényelt, de annál nagyobb elégtételt jelentett, hogy egy jó tanár révén, más-más módszernek köszönhetően ugyan, de jól sikerültek a vizsgáik. Erősítették egymást, mint mikor két jó versenyző rendszeresen együtt edz, s ez egyre jobb teljesítményekre sarkallja őket. Így Kata vörösdiplomát, Timi kiváló minősítésű oklevelet szerzett.
Tapasztalatszerzés hallgatókéntKata azért is hasznosnak tartja a felnőtt létére hallgatóként töltött időszakot, mert az egyetem felnőttképzési központjában dolgozik mintegy húsz éve oktatásszervezőként. Így munkájában segíti, hogy a másik oldalt is kipróbálta. Tanulságos gyakorlat volt, hogy a saját bőrén tapasztalta, milyen az, amit a jelentkezőknek ajánl. Így hitelesebb lehet. Két hete pedig a lánya is a kollégája. Tavaly végzett ugyanis, de a munka mellett máris tovább tanul. Ebből is látszik: a leghatásosabb nevelés a személyes példamutatás.
Rimányi Zita
16°C
Hozzászólok! 
