Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Hatodik alkalommal választ önkormányzatokat az ország

A rendszerváltozás óta hatodik alkalommal tartanak Magyarország csaknem 3.200 településén önkormányzati választásokat vasárnap.
A választók polgármesterre, megyei önkormányzati, települési képviselő-testületi, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőkre szavazhatnak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8,2 millió választó dönthet arról az ország csaknem 11 ezer szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező négy évben az önkormányzatokban.

Az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint négy főpolgármester-jelölt és 8.817 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 57.354-en indulnak települési önkormányzati jelöltként. A mintegy 9 ezer polgármesterjelölt 3.176 polgármesteri helyért száll versenybe, a 424 megyei, illetve fővárosi közgyűlési mandátumért pedig 2.230-an indulnak 76 listán. Az önkormányzati választásra 406 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, közülük 65-öt országosan, 19-et megyei és 322-t helyi szinten. Egyetlen településen marad el a választás. Nincs ugyanis elég jelölt az úgynevezett egyéni listás választás megtartásához a Zala megyei Salomváron, ahol így időközi választást kell tartani négy hónapon belül. Majd minden második településen, összesen 1.596 helyen tartanak az önkormányzati választással egy időben kisebbségi választást is, de szavazni csak a kijelölt szavazókörben lehet. A kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma több mint 228 ezer, közülük 15.609-en indulnak jelöltként.

A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és lakcímüket. Ezért akiknek már nincs a lakcímet is tartalmazó régi típusú (könyv alakú) személyi igazolványuk, az érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fel kell mutatniuk újabb típusú személyigazolványuk, útlevelük, vezetői engedélyük közül valamelyiket. Az önkormányzati választáson lehetőség van arra, hogy a választó ne a lakóhelyén, hanem bejelentett tartózkodási helyén voksolhasson, ám ennek feltétele volt, hogy a tartózkodási helyet június 16. előtt kellett létesítenie, és péntekig igazolást is kellett kérnie. Az igazolás kiadása után már nincs lehetőség arra, hogy a választópolgár meggondolja magát, s mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szavazzon.

A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, 2, 3 vagy 4 szavazólapon szavazhatnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe jövő vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak. Ha a választópolgár nem kíván részt venni valamennyi önkormányzati választáson, akkor a szavazatszámláló bizottságnak visszaadhatja a szavazólapok egy részét, vagy kitöltetlenül is bedobhatja azokat az urnába, ám haza nem viheti a lapokat. A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot. Vasárnap összesen 30 millió szavazólapon voksolhatnak a választópolgárok.

A szavazólapok közül sokat egyedi nyomdai eszközökkel kellett olyan méretűre alakítani, hogy a jelöltek neve jól olvashatóan szerepeljenek azokon, ugyanakkor a választópolgárok be tudjanak menni a nagyobb ívekkel a fülkébe és leadhassák szavazatukat. A legkisebb szavazólap A/5 méretű, a legnagyobb 21x84 centiméteres (azaz három darab A4-es méretű), így elfér az egyéni listákon az esetenként 45 jelölt is. Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhet a mozgásában korlátozott személy a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja - például a választási értesítőjével -, szerepel a választói névjegyzékben. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.

Az önkormányzati választásoknak nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöbe: akár egy választásra jogosult polgár is érvényessé teheti a szavazást. A mandátum megszerzéséhez pedig elegendő a relatív többség, az nyer, akire a legtöbb szavazatot adták le. A helyi képviselő-testület megválasztása ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken egyfordulós, egyéni listás rendszerben történik, a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület. A tízezernél több lakosú településeken egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek mandátumot a képviselők. A választók csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatokat arányosan osztják szét a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek között. A 19 megyei közgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés tagjait a választók listán választják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Választás 2010 - A szavazatszámláló bizottságok

Az ország mintegy11 ezer szavazókörében választott és delegált tagok számlálják a vasárnapi… Tovább olvasom