Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

A kétéltű győri állatkert

Nem kettő, hanem több élete volt a majdnem fél évszázad alatt. Húsz éve, 1988-ban a sok próbát megélt győri vadas park terráriummal gazdagodott. Ennek ellenére sokáig Demoklész-kardként függött fölötte a megszűntetés réme.

A terrárium kétéltűek, csúszómászók tartására szolgáló üvegfalú élőhely. A gyanútlan olvasó azt hihetné, hogy az ország tizenegy kisebb-nagyobb állatkertje közül a kiskúti helyzete ily módon stabilizálódott. De nem. Oka az volt, hogy mindig vitte a pénzt.

Víz alatt a Püspökerdő

A nevezetes terrárium honosítása előtt már harminc évvel megfogant a gondolat Győrött: legyen vadas park. 1959-ben már meg is vetették alapjait a Püspökerdőben. A telepítés nem titkolt alapgondolata: a kipusztulástól veszélyeztetett állatfajokat mutasson be. Igazából 1962-66 között élt a park a kellemes környezetben 25 hazai, 51 nem hazai állatfajtával. Sorsát azonban megpecsételte az 1964-es és az 1965-ös nagy árvíz. A Püspökerdő víz alá került, az állatokat menteni kellett. Kiskút-ligeten találtak az állatoknak élőhelyet. 1967. május 1.-én nyitották meg a mai állatkert elődjét 2, 9 hektáron a házgyári selejtes építőelemekből készített „állatmenhelyeken" 25 vadfaj ás 76 állatfaj számára. Idővel gyarapodott az állomány kis- és nagyragadozókkal, nagytestű állatokkal, madarakkal, kétéltűekkel. A fenntartó város két célt követett: egyrészt az állatkert az élő természet kicsinyített terepe, azaz a gyerekek számára nevelési lehetőséget biztosítson. Másrészt a szórakozást, a pihenést is szolgálja. Mindkettő zömmel csak óhaj maradt. Az állatkertet szűkössége miatt az elvárnál kevesebben látogatták. A közben „önálló egységként" üzemelő vadas park esetében a valójában felette felügyeletet gyakorló sportigazgatóság fontóra vette: bezárassa avagy sem.

Kell nekünk vadas park?

A kiskúti liget eme részének nem csak két élete volt, hanem több is. A helyzete a rendszerváltás után se változott. 1995-ben a város 1 millió 400 ezer forintot áldozott rá a költségvetéséből, de így is keveset hozott. 1996-ban a győri közgyűlés ismét fontolóra vette: ne szüntesse meg a vadas parkot? A döntést felmérés és vita előzte meg, amelyről – miként a fordulatos történet valamennyi kanyarjáról – a Kisalföld beszámolt. Lapunk „tegnapi" számai alapján rekonstruáljuk a történetet. A felmérést a fővárosi állatkert szakemberei – élükön dr. Persányi Miklós igazgatóval – tették le a döntéshozók asztalára 1997-ben. Azt javasolták a fenntartóknak, hogy a győri vadas parkban „egészséges rehabilitáció szükséges". A közgyűlés végül e javaslat alapján mondott igent, hogy az állatkert maradjon meg. Az igen kimondása nem ment könnyen. Néhány mértékadó vélemény közt található volt olyan, hogy a vadas park területét növeljék szomszédos vidámpark rovására. Az ügyről és az említett lehetőségről – a Kisalföld szintén beszámolt róla – közmeghallgatás volt a Városházán. A vidámpark felszámolását a polgármester megvétózta, ellenben figyelembe vette a szakvéleményt. A vadas park vezetői posztjára pályázatot írtak ki, amelyet dr. Andréka György állatorvos nyert el. A „közszolgálati egységet" a város közhasznú társaságként működteti 1997 áprilisa óta.

Igenis kell nekünk!

Akik addig dolgoztak az állatkertben, ők a fennmaradásáért küszködtek. Akik azóta dolgoznak, őrködnek életben maradásán és gyarapodásán. Egyes adatok szerint 130, mások szerint 110 faj él ma a győri vadas parkban. Tíz esztendő alatt szerényen terjeszkedett: 2005-ben 9, 6 hektáros volt. Az ország 11 állatkertje között még mindig az egyik legkisebb. Jó híre nőtt, amiben része van a nyilvánosságnak, a publicitásnak. Egy éve, 2007. októberében a Kisalföld egyik szenzációja azt volt: „megműtötték az oroszlánt". Az utolsó tíz év alatt számos „ház" épült a vadas parkban, jelezvén, hogy az állatok élő- és férőhelye valamint környezete komfortosabbá vált. Található „Afrika ház" csimpánzoknak, oroszlánoknak, az „Eurázsiai kifutó" többet közt a bölényeknek, vaddisznóknak, szarvasoknak kínál élőhelyet. A gyerekek kedvelt helye a „ragadozósor" törpe vízilóval, medvével, tigrissel, népszerű a zebra és zsiráf is. Hírértéke volt, hogy póni-csikó és bölény született. Húsz éve meg van az ugyancsak terjeszkedő terrárium is. Egyik ékessége a sarkantyús teknős. Királya az óriáskígyó, a szalagos varánusz, amely három méteresre is megnőhet. Kell nekünk a vadas park? Ha már ennyi élete volt, akkor ne múljon ki. Jövőre fél évszázados a benne tényleg testet öltött eszmény: neveljen és szórakoztasson.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dunaszaurusz és a magyar állatorvosi ló

Az egykori Csehszlovákia és Magyarország államközi egyezményt kötött 1977-ben a dunai… Tovább olvasom