Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 27°C Még több cikk.

Megvan a parlagfű természetes ellensége?

Úgy tűnik, megvan a millióknak allergiát okozó parlagfű természetes ellensége: egy nyíregyházi biológus észlelése szerint a kiirthatatlanul szaporodó növényt az amerikai lepkekabóca károsítja.

Szőke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdőben járva vette észre a lepkekabóca által fertőzött parlagfüveket.

Az amerikai kontinensről Európába behurcolt, Magyarországon először 2004-ben talált kártevő vattaszerű viaszbevonattal "fedte be" a gyomnövényt hajtásait. A vattás viasztól fehér, pókhálószerű lepellel borított parlagfüvek a fertőzéstől mentes növénytársaikhoz képest csököttek voltak, kevesebb virág nyílt rajtuk, így kisebb mennyiségű allergén pollent bocsátottak a levegőbe.

A biológus úgy véli, a tapasztaltak alapján joggal feltételezhető, hogy ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri egy tömeges lepkekabóca-fertőzés, akkor nemcsak a pollenkibocsátása lesz kevesebb, hanem teljes virágzásának elmaradása következtében kisebb mennyiségű magot is érlel be szaporodásához.

Szőke Lajos ugyanakkor hozzátette, egy esetből nem lehet kétséget kizáróan azt állítani, hogy a parlagfű biztosan tápláléka a lepkekabócának, mert akár véletlenül is kerülhetett a kártevő az allergén gyomnövényre a nyírségi erdőben. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartotta, hogy a parlagfű is táplálékul szolgálhat az Amerikából Európába behurcolt rovarnak, hiszen 6-8 milliméteres imágóinak (kifejlett egyedeinek) kártételét több gyomon tapasztalták már.

A melegigényes fajnak számító amerikai lepkekabóca 1979-ben jelent meg Észak-Olaszországban, és előbb a kontinens déli részén terjedt el, majd alkalmazkodva a körülményekhez Közép-Európa több országában, így Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon és Csehországban is megjelent.

Kártevését eddig mintegy 100 növényfajon jegyezték le a szakemberek, így gyümölcsfákon, az őszibarackon, birsen vagy szőlőn, továbbá díszfákon, a juharon, a vadgesztenyén és a hárson, és emellett gyomnövényeken is, például a csalánon, illetve most először a parlagfüvön. Előfordulását fehér viaszváladék jelzi, imágói a leveleket, hajtásokat és a lágyszárú növényeket szívogatják, mézharmatot ürítenek a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész is további károsodást okozva az érintett növényekben.

Olvasóink írták

  • 7. mr_akkush 2010. augusztus 02. 22:54
    „mindkét szomszédom bszik a fűvágásra. nagyobb a gaz mint én, a jegyző leveleket ir csak. errről ennyi kedves orbánosok.”
  • 6. mauz 2010. augusztus 02. 17:19
    „Csak aztán nehogy beleszaladjunk egy pofonba, mármint kiderül, hogy a kabóca természetes ellensége mondjuk az étkezési búzának is, aztán akkor meg majd nézegetünk...”
  • 5. Jandex 2010. augusztus 02. 15:43
    „Gratulálok a docens Úrnak!
    Jó nagy maflást bevitt a kakinak! :)))”
  • 4. sx486 2010. augusztus 02. 14:49
    „Mindennek volt , van , és lesz ellensége , még az embernek is van ellensége .
    Maga az ember !”
  • 3. miracle 2010. augusztus 02. 14:08
    „"a kiirthatatlanul szaporodó növényt "
    Nem kiirthatatlan az, csak kaszálással irtani az kb annyi, mintha valaki a füvet fűnyíróval akarja ´kiirtani".”
  • 2. Túrabakancs 2010. augusztus 02. 13:19
    „Viszont amennyi parlagfű van, a lepkekabócák lepnék el az adott tájat.
    Ezek után azon kellene filózni, hogy az utóbbit mivel lehetne ritkítani. :)
    Ördögi körforgás ez. Bár a kabócákat meg lehetne enni válság idején,
    gondolom sok lehet bennük a fehérje, sütve ropogósan talán ízletes is.”
  • 1. Mankapunka 2010. augusztus 02. 12:43
    „Ez szép volt.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tanulmány: hét óra az optimális alvási idő

A napi hét óránál kevesebbet vagy többet alvó embereknél egyaránt növekszik a szív- és érrendszeri… Tovább olvasom