Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Egészségesen is orvoshoz!

A szűrővizsgálatok nagy része a kötelező egészségbiztosítás terhére vehető igénybe, vagyis külön nem kell fizetni értük. Igénybe venni az ellenőrzéseket nemcsak kell, de érdemes is, ha számít az egészségünk.


Nemrégiben azért büntetett meg orvosokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mert páciensük hosszabb ideje nem jelent meg vizsgálatokon, pedig ez kétévente kötelező lenne. A szaktárca azzal érvel: a legfontosabb a takarékoskodáshoz a megelőzés. A gyógyítás ugyanis sokkal költségesebb, mint a szűrés és az egészség megőrzése.

Írásunkban azokat a szűrővizsgálatokat követjük nyomon életkorról életkorra, amelyeken vagy kötelező részt vennünk, vagy ajánlatosak. A két év ne zavarjon meg senkit, mert az az orvosok finanszírozására vonatkozó rendeletben van leírva. A szűrővizsgálatok gyakorisága eltérő, sok olyan akad, amit sűrűbben érdemes elvégeztetni. A szűrővizsgálatok összegyűjtésében dr. Kiss Imre regionális helyettes tiszti főorvos volt portálunk segítségére.

Életkoronként meghatározza egy rendelet, milyen ellenőrzéseket kell kötelezően elvégeztetni 0–4 éves kor között, 1, 3 és 6 hónaposan, 1 éves életkorban, valamint még öt esztendeig évente, aztán 6–18 év között, illetve javasolt 21 évesen, 21–40 év között, 40–64 év között, illetve 65 éves kor felett. Nézzük sorban.




0–4 napos kor

Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére; testtömeg, testhossz, fej/mell körfogat mérése és értékelése; ideggyógyászati vizsgálat; csípőficam szűrése; érzékszervek működésének vizsgálata; veleszületett anyagcsere-betegségek szűrése.


1, 3 és 6 hónapos kor

Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére; mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig; idegrendszer vizsgálata; rejtettheréjűség vizsgálata; a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata; érzékszervek működésének vizsgálata, a tápláltsági állapot értékelése.


1 éves életkorban és 6 éves korig évente

Teljes fizikális vizsgálat; idegrendszer vizsgálata; rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente; testmagasság, testtömeg, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján; a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartás-problémák vizsgálata; érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a beszédfejlődés vizsgálata; mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire; vérnyomás mérése 3–6 éves kor között.


6–18 év között kétévente

Teljes fizikális vizsgálat; a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása; pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves kortól; a testmagasság, testtömeg, mellkaskörfogat mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése; pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés vizsgálata, magatartás-problémák feltárása; érzékszervek vizsgálata; mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre; vérnyomásmérés.

16 éves korban

Szeptember elsejétől új elemként jelenik meg egy záró állapotvizsgálat.


21 éves korban felnőttkori alapstátus

A családi kórelőzmény adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre; életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása; részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása, vérnyomásmérés; hasi (alma típusú) elhízás esetén a metabolikus szindróma (Egy olyan állapot, amelyre az elhízás mellett a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kóros vérzsír-összetétel jellemző. Ezen kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúér-betegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Sőt, a kardiovaszkuláris eredetű megbetegedések férfiaknál merevedési zavarokat is okozhatnak.) esetleges fennállásának kimutatására irányuló vizsgálatok elvégzése; a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából nagy kockázatú (pl. elhízás, családi halmozódás) személyeknél laboratóriumi vizsgálat elvégzése; a teljes szív-ér rendszeri kockázat felmérése; vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél laboratóriumi vizsgálatok elvégzése; a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló jóindulatú és rosszindulatú daganatokra, valamint hajlamosító állapotokra; szájüregi vizsgálat, különös tekintettel a fogínysorvadásra, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra; látásvizsgálat.


21–40 év között

Szív-ér rendszeri megbetegedés szempontjából alacsony kockázatúaknál ötévente, közepes és nagy kockázatú személyeknél pedig kétévente javasolt a 21 éves korban elvégzett vizsgálatok közül a dőlt betűvel jelöltek megismétlése; vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél laboratóriumi vizsgálatok elvégzése kétévente; szájüregi vizsgálat kétévente.


40–64 éves kor között

A 21 és 40 életév között elvégzett vizsgálatok megismétlése a szív-ér rendszeri kockázat alapján meghatározott gyakorisággal (öt-, illetve kétévente), kiegészítve a nagy kockázatú személyeknél kétévente az érelmeszesedés kimutatására irányuló vizsgálatokkal; vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél laboratóriumi vizsgálatok elvégzése kétévente; szájüregi vizsgálat kétévente; évente tüdőszűrés.


65 éves kor felett

Az életmódbeli tényezők vizsgálatát, a részletes fizikális vizsgálatot, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározását, vérnyomásmérést, hasi elhízás esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei fennállásának a vizsgálatát, a panaszt nem okozó érelmeszesedés tüneteinek a vizsgálatát, a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél laboratóriumi vizsgálatot kétévente javasolt elvégezni; vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél laboratóriumi vizsgálatok elvégzése kétévente indokolt, csakúgy, mint a szájüregi szűrés; valamint évente ajánlott az érzékszervek vizsgálata és a tüdőszűrésen történő részvétel.



Elkerülhető a legrosszabb

Az elkerülhető halálozások közé egyrészt a gyógyító-megelőző ellátás révén nagymértékben csökkenthető halálozású betegségeket soroljuk, melyek: a tuberkulózis, a méhnyak, méhtest rosszindulatú daganata, Hodgkin-kór, cukorbetegség, idült reumás szívbetegségek, magasvérnyomás-betegség, agyérbetegség, heveny légúti betegségek, tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma, vakbélgyulladás, hasüregi sérv, epekőbetegség, epehólyag-gyulladás. Az elkerülhető halálozások másik nagy csoportja az elsődleges prevenció révén nagymértékben csökkenthető halálozású betegségek, melyek: a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata, a bőr rosszindulatú melanomája, isémiás szívbetegség, krónikus májbetegség és májzsugor, közlekedési balesetek.

Elkerülhető: A gyógyító-megelőző ellátással összefüggésbe hozható elkerülhető korai halálozás az 5–64 éves férfiak és nők körében Magyarországon, illetve a nyugat-dunántúli régióban 100 ezer főre vetítve. (1996–2005). (Forrás: ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete)

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hírességek kedvenc sportjai

Bringázás, úszás, vitorlázás... Fény derül a sztárok sportolási szokásaira! Tovább olvasom