Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Árulkodó álmaink

Bár nem mindig emlékszünk rájuk, minden este álmodunk. A fejünkben ˝vetített filmekkel˝ agyunk rendszerezi a nap során begyűjtött információkat.

Sigmund Freud szerint tudatalattink kódolt üzeneteket küld nekünk – megfejtésük álomszimbólumok segítségével lehetséges. A téma a hollywoodi filmesek érdeklődését is felkeltette.

Eredet

Hatalmas sikerrel vetítették a mozikban Christopher Nolan Eredet (Inception) című filmjét Leonardo DiCaprio főszereplésével, amelyben az álomvadászok egy speciális gép és vegyszer segítségével képesek kontrollálni az álmaikat, s a megfelelő feltételek mellett mások álmaiba is be tudnak lépni, ahol az alany védtelen tudatalattijába hatolva információkat szerezhetnek, vagy akár be is táplálhatnak gondolatokat az illető agyába. A történet legtöbb része kitaláció, akad azonban, ami közel áll a valósághoz. Például, hogy bár nem létezik olyan gép, amire rákapcsolódva álombeli utazásra indulhatunk, a funkcionális MRI-szkennerrel pillanatfelvételeket készíthetünk az agyműködésről. Ezen adatok alapján egy szoftver képes rá, hogy képet alkosson a tárgyról, amit az alany nézett a vizsgálat pillanatában – így megállapíthatjuk, mi jár valakinek az fejében. A kutatók szerint a technológia egy nap lehetővé teheti, hogy rögzítsük álmainkat.


˝Mozi˝ az anyaméhben

Minden ember álmodik, még a magzatok is: erre a kicsik szemmozgásából és a kibocsátott agyhullámaikból következtetnek a kutatók. A méhben fejlődő kisember álma közben gyakran mosolyog vagy grimaszol, ez feltehetőleg a jó, illetve a rossz álom jele.

Megfigyelték azt is, hogy amikor az anya álmodik, gyermeke felhagy a mozgolódással és mintha moziban ülne, feszülten figyeli a ˝vetített képsorokat˝.

A négy fázis

 
Jövendölő álmok

A tudatos álmodás, vagyis hogy mi ˝rendezzük˝ az alvás közben fejünkben pergő ˝filmet˝, lehetséges. Ehhez az szükséges, hogy tudatában legyünk annak, hogy álmodunk. Ennél azonban hasznosabb, ha hagyjuk, hogy álmaink maguktól alakuljanak, hiszen így tudatalattink tisztán tud beszélni velünk s akár fontos információkat is közvetíthet. – Az emberek 5 százaléka képes a jövendölő álmokra is – tudtuk meg Varga Attila álomfejtőtől, aki elmondta: kapott már olyan levelet, amiben azt írta egy illető, hogy előre megálmodta egy színész halálát.
Alvásunk négy fázisra tagolódik: átmenet az ébrenlétből az alvásba, felületes alvás, mélyalvás és ˝álomalvás˝, amit REM-nek hívnak angol elnevezése rövidítése alapján. Ezek a fázisok 90 percenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel és 3–20 percig tartanak. Így nyolc óra alvás során körülbelül hat órát töltünk álmodás nélkül, két órát pedig az álomlátásos alvás állapotában. Hajnalban gyakrabban vagyunk álmodási szakaszban. Míg az éjszaka korábbi részében többnyire a nap eseményeit idézzük fel, az éjszaka második felében irracionális dolgokat látunk, ébredés után leginkább ezekre emlékszünk.

˝Még alszom rá egyet˝˝

– Az álmok elengedhetetlenül fontosak testi és lelki egészségünk megőrzéséhez. Ilyenkor dolgozzuk fel a nap során begyűjtött információkat, amiket az agyunk rendszerez, ezáltal megnyugszunk. Előfordulhat, hogy megoldhatatlan dilemmával fekszünk le, reggelre pedig úgy érezzük, meg tudjuk oldani a dolgot. Nemhiába a mondás: még alszom rá egyet – magyarázta Varga Attila álomfejtő, aki korábban naponta több tucat levelet kapott, amelyben az emberek álmaikat írták le és a jelentésükre voltak kíváncsiak. Megfejtésük nem ördöngösség – vallja Attila, aki szerint bárki meg tudja tanulni ezt a ˝tudományt˝, amelynek az újkorban az első képviselője Sigmund Freud volt. Szerinte az álmok az elnyomott tudattalan képekbe öntött üzenetei a tudatos énnek címezve, vagyis álmaink üzeneteket hordoznak, ezeket az üzeneteket a világhírű osztrák pszichiáter álomszimbólumok segítségével magyarázta meg.

Freud és Jung

Bár mai racionális világunkban nem sok figyelmet fordítunk álmainkra, az ókori ember még nagyon is odafigyelt rájuk, az egyiptomi fáraók udvarában álomfejtő papokat tartottak, akik az álmokban megjelenő szimbólumokat írták össze. A görögök Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szentélyében aludtak, ha betegek voltak. Azt remélték, megálmodják betegségük okát és gyógyírját. A középkorban az álomfejtőket boszorkánysággal vádolták és gyakran a máglyán végezték, ezért ebben az időben visszaszorult ez a „tudomány". Az 1900-as években Freud szakított a babonás álomfejtéssel és az álmok lélektani magyarázatát kereste. Betegei álmaira is kíváncsi volt és ezeket a gyógyításban is felhasználta. Az volt a meggyőződése, hogy az álomszimbólumok mind szexuális értelemmel bírnak. A kard, torony, oszlop, kígyó például a férfi nemi szervet jelképezi, míg a kagyló, táska, barlang a nőit. Freud tanítványa, Carl Gustav Jung élete, munkássága során nyolcvanezer álmot elemzett. A lakását a saját álmai alapján újra át- és átrendezte.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerethető mostohák?

A mesefilmekben többnyire gonosz mostohákkal találkozunk, vegyük például a Hófehérke és a hét törpe… Tovább olvasom