Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

˝Veletek zsírozzák meg itt a földet˝

A Rákosi-korban, 1950 és 1953 között több hullámban internálták, deportálták a magyar családokat – többek között – Hortobágyra, egy titkosan kezelt akció keretében.


Az első tömeges elhurcolási hullám hatvan éve, 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjszaka történt a déli, jugoszláviai határövezetben, majd ezt követően a nyugati, osztrák határ mentén is.

Az akció a határsáv területén majd minden községre kiterjedt. Falvanként 4–5 családot érintett, de volt olyan község, ahonnan 25 famíliát hurcoltak el, például Gyékényesről.


7500 elhurcolt

A hortobágyi deportáltak emlékére és a jövő nemzedékek okulására figyelmeztettek a napokban Hortobágyon az ökumenikus templom falán elhelyezett emléktáblára felírt, eddig azonosított 7500 eddig nevesített elhurcolt nevével, mementónak. Az ünnepségen az egykori kitelepítettek és családtagjaik jelenlétében Rétvári Bence államtitkár és Eötvös Péter, a kitelepítettek egyesületi elnöke tartott megemlékezést.

Amint azt a mosonmagyaróvári dr. Kósa Lajos, az egyik kitelepített család unokája felidézte, 1950-ben az előzetesen összeállított listák alapján, értesítés nélkül éjjel törtek rá a családokra a kék ávós katonák, töltött géppisztolyokkal. Korra, nemre, egészségi állapotra tekintet nélkül az egész családot elhurcolták. Azzal a kevés holmival, amit fél-egy óra alatt éjszaka össze tudtak kapkodni, a családokat teherautóval, lovas kocsikkal vitték a legközelebbi gyűjtőhelyig. Az állomásokon marhavagonokba rakták őket és a lezárt kocsikban többnapos utazás után étlen-szomjan kirakták a Hortobágyot átszelő vasútvonalon.

Vasaló alakú templom Hortobágyon
Vasaló alakú templom Hortobágyon

Szállásként a pusztát, egy trágyás juhhodályt vagy marhaistállót jelöltek ki nekik azzal, hogy ez lesz a lakásuk. Ugyanott azonnal rendőrőrsöt állítottak fel. A deportáltak személyi iratait érkezéskor azonnal begyűjtötték és elégették, mondván: arra már úgysem lesz szükség, mivel úgyis ˝veletek zsírozzák meg itt a földet˝ – mondták a rabtartók.

Naponta hajtották ki őket a Hortobágyi Állami Gazdaság földjeire dolgozni. Minden mozgásképes embert, nyáron a kiskorú gyerekeket is.
Az ország népe nem tudott az országszerte felállított táborokról (Hortobágy, Recsk stb.), a megfélemlített falvak népe pedig hallgatott. Csak a Hortobágyon 12 tábort létesítettek, mintegy 10 ezer embert rabszolgasorsba taszítva.

Az ünnepségen az egykori kitelepítettek és családtagjaik jelenlétében tartottak megemlékezést.
Az ünnepségen az egykori kitelepítettek és családtagjaik jelenlétében tartottak megemlékezést.

A kitelepítési listákra bárki felkerülhetett, elég volt egy szép parasztporta, egy kommunista által kiszemelt tágas városi lakás vagy ha az elődök vitézi telket kaptak. Esetleg egy személyes ellenség vagy csak annyi is elég volt, ha valakinek a képe nem tetszett a párttitkárnak.


Hortobágyi priusszal

Sztálin halála és Nagy Imre első miniszterelnöksége nyomán a hortobágyi táborokból ˝szabadulva˝ – már akik a szabadulást megérték – az élet igen keserves volt. Úgy engedték őket ˝szabadon˝, hogy 1953 őszén szülőfalujukból, városukból kitiltva – a határsávon kívül –, figyelőlappal kísérve földönfutóként folytatták megalázva keserves életüket. Nemcsak otthonukat, kis vagyonkájukat vesztették el, hanem még arra is kényszerültek, hogy idegen vidéken állást keresve tengődjenek. Ezt a megszorítást csak – az ’56-os forradalom után – 1957-ben oldották fel. Fiaik hortobágyi priusszal nem tanulhattak tovább. A szívósak, kitartóak csak nagy késéssel, levelező hallgatóként szerezhettek diplomát.

A szülők korosztálya már nem érhette meg a rendszerváltozást. A velük együtt raboskodó gyerekeik a tönkretett életükért, az elmaradt egzisztenciájuk pótlására éppen csak gesztusértékűnek nevezhető kárpótlást kaptak. Nagy részük 40–50 ezer forintos nyugdíjon tengődik. A Terror Házában a hortobágyi deportáltakról alig tesznek említést, s a Romsics Ignác szerkesztette 24 kötetes Magyarország története (Kossuth Kiadó, 2010) is csak pár sorban említi meg a ˝megbízhatatlanok kitelepítését˝.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Sose halunk meg˝ - Interjú Koltai Róberttel

Koltai Róbert színművésszel filmről, színházról és labdarúgásról beszélgettünk. A művész úr… Tovább olvasom