Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Soha nem volt meleg jöhet

Amióta létezik az ember, nem volt olyan meleg a Földön, mint amilyen az évszázad végére várható, hacsak nem lépünk valamit...

Ezt állítja dr. Bartholy Judit professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének vezetője.


– Hétfőn kezdődik a koppenhágai klímacsúcs, ahol csaknem kétszáz ország próbál közös nevezőre jutni arról, miként fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyetért a zöldek most vagy soha álláspontjával?

– Módszereik kissé idegenek tőlem, mert nem vagyok híve a radikális fellépésnek, de kétségtelen, hogy az államok halogató politikája nem tartható tovább. Nem gondolom egyébként, hogy minden esetben szándékos halogatásról van szó. A legtöbben már felfogták, hogy hatalmas a probléma és mielőbb lépni kell. A kérdés csak az, hogy milyen mértékű változásra lenne szükség. Az asztalon lévő javaslatok szerint az 1990-es évek eleji szinthez képest 2015ig huszonöt-negyven százalékos, 2050-ig nyolcvan-kilencven százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést kellene elérni. Nem véletlen, hogy a Koppenhágába delegáltak teljesen bénult állapotban vannak, mert országaik képviseletében ilyen mérvű csökkentést nem bírnak vállalni. Emiatt van kétely bennem, hogy mire jutnak a konferencián.


– Sok klímakutató azt állítja, visszafordíthatatlanná válik a felmelegedési folyamat, ha a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest két fokkal melegszik. Így van?

– Biztosan nem állíthatjuk, de reális a feltételezés. Sajnos, nem vagyunk messze ettől a határtól. A 2007-es klímajelentés szerint az utóbbi száznegyven évben 0,76 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete.


– Milyen egyértelmű jelei vannak annak, hogy a Föld melegszik?

– Az utóbbi legalább egy évtizedben szakmai körökben már nem vita tárgya a Föld ember okozta felmelegedése. A legijesztőbb a helyzet a sarkvidékeken, amelyek olvadása egyre erőteljesebben zajlik. A modellek már egy évtizede azt jelezték előre, hogy a XXI. század végéig ezen térségek, de kiváltképp az Északi-sark hőmérséklete nyolc-tíz fokkal nő, ami kétszerese a Föld várható melegedésének. Akkor ezt számítási hibának tartották, ma realitásnak. Kérdezhetnénk: mit érdekel ez bennünket, hiszen olyan messze van. Sajnos azonban nem vonhatjuk ki magunkat a hatásai alól. Hogy csak egy példát mondjak: az állandóan fagyos, úgynevezett permafrost területek olvadásával hatalmas mennyiségű metán szabadul fel, ami gyorsítja a felmelegedést.



Madhav Kumar nepáli miniszterelnök (k) és kabinetjének tagjai felemelt kézzel szavaznak egy nyilatkozat elfogadásáról, amint a nepáli kormány a  Mount Everest (a háttérben) lábánál, Kalapattarban tartja ülését 2009. december 4-én. Az ülés színhelyét figyelemfelkeltésként választották meg, mert a globális felmelegedés miatt felgyorsult a himalájai gleccserek jegének olvadása. A magashegyi kormánytanácskozást három nappal az ENSZ által a klímaváltozásról szervezett koppenhágai csúcstalálkozó kezdete előttre időzítették. Kalapattar a tengerszint feletti 5250 méteres magasságban, a Mount Everest (Csomolungma) megmászására készülő alpinisták alaptáborának közelében fekszik. (MTI/EPA/Narendra Seszta)


– Valóra válhat a Pentagon-jelentésben szereplő vagy akár a Holnapután című filmben megjelenített gyors és drámai klímaváltozás?

– Nem zárható ki, hogy bekövetkezik egy drasztikus változás, de a jelenlegi számítások szerint ennek esélye minimális. Ez akkor következhetne be például, ha a jég olvadása miatt lassulna vagy leállna az észak-atlanti Golf-áramlat, ami nagy lehűlést okozna Európának. Ismert, hogy Nyugat-Európa hőmérséklete éppen a meleg tengeráramlat miatt 6–8 fokkal magasabb, mint mondjuk a hasonló földrajzi szélességen fekvő Kanadáé.


– Mennyiben változott Magyarország éghajlata a húszas-harmincas-negyvenes évekhez képest?

– Kezdjük ott: térségünk rendkívül érzékeny a klímaváltozásra. A kutatások szerint a Kárpát-medence átlaghőmérséklete másfélszer erőteljesebben emelkedik, mint a Földé. Szembetűnő, hogy a telek enyhébbek lettek, kevesebb a hó és a fagyos nap. Emellett megszaporodtak és hosszabb ideig tartanak a kánikulai időszakok, ami már káros az egészségre, hiszen nem vagyunk hozzászokva.

dr. Bartholy Judit professzor
dr. Bartholy Judit professzor

– Nem tart attól, hogy az átlagos magyar ember nehezen érti meg a helyzet veszélyességét? Magyarországon 2006 szeptembere óta két kezemen meg tudom számolni, hány hónap hozott az átlagosnál hűvösebb időt, az elmúlt három télből kettő gyakorlatilag elmaradt, de túléltük. Legfeljebb a fűtésszámla lett kisebb.

– A szakmai közösség és a sajtó felelőssége hatalmas. El kell magyarázni, meg kell értetni az emberekkel, hogy milyen veszélyek rejlenek a klímaváltozásban. Kétségtelen, hogy esetenként nem is olyan kellemetlenek a tünetek – ez is oka annak, hogy nehezen születik meg egy nemzetközi egyezmény. Általában a gazdasági lobbik ellenérdekeltségét szokták felhozni, de ugyanilyen fontos tényező, hogy például Kanada, Szibéria, Skandinávia nyer a melegedéssel, ezért kifejezetten kívánatos számukra, hogy a folyamat folytatódjon. Magyarországon a mezőgazdaság lesz a klímaváltozás egyik vesztese, amihez termelőként vagy vásárlóként mindenki kötődik. Hazánkban az éves csapadékösszeg egytizedével lett kevesebb a XX. század eleje óta, és hasonló mérvű csökkenés várható 2100-ig. Még nagyobb probléma, hogy megváltozik a lehulló csapadék éven belüli eloszlása: úgy tűnik, hogy nyáron az eddiginél is kevesebb eső fog hullani, ami a növénytermesztés számára rendkívül hátrányos.


– A szkeptikusok azt mondják, hogy nincs semmi baj, korábban is voltak a mainál erőteljesebb melegedési periódusok a Föld történetében.

– Nem így van. A jégfuratminták alapján tudjuk, milyen klíma uralkodott a Földön az elmúlt hétszázötvenezer évben: a mainál általában három-hat, esetenként nyolc fokkal hidegebb, melegebb pedig csak elvétve, nagyon rövid ideig. Most viszont még további kettő-öt fokos melegedés várható az évszázad végéig. Ilyen meleg az utóbbi háromnegyed millió évben nem volt a bolygónkon, azt megelőzően persze sokszor, csakhogy akkor az ember még nem létezett, és a növény- és állatvilág is egészen más volt. Mondhatjuk tehát, hogy igenis baj van, és a helyzet aggasztó. Ezért nagyon bízom benne, hogy Koppenhágában legalább csírájukban megszületnek a felmelegedés megállításához elengedhetetlenül fontos döntések.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kihúzni magunkat a gödörből

Levélírónk nehéz helyzetben van. Nem valószínű, hogy
üres buzdításoknak, ˝vigasztalásoknak˝ sok… Tovább olvasom