Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Közönséges görény

Csaknem egész Európában előforduló, a kontinensen őshonos faj. Keleti elterjedésének határa az Urálig nyúlik. Hiányzik Skandinávia középső és északi, a Brit-szigetek jelentős részéről, a Balkán déli feléből és a földközi-tengeri szigetekről. Kelet felé intenzíven terjed.
Magyarországon mindenhol előfordul, de gyakorinak inkább az alföldi jellegű területeken mondható, az erdőtől a nyílt mezőgazdasági kultúrákig. Leggyakrabban az erdőterületek határán, illetve a vizes élőhelyek cserjeszintben gazdag parti zónájában található meg. Télen szívesen húzódik lakóterületek közelébe, ilyenkor építmények, esetleg romos épületek táján ver tanyát. Kedveli a baromfi- és szárnyasvadtelepeket, a széna- és szalmakazlakat, farakásokat, mezőgazdasági épületek padlását és az istállót.

A görény rendszerint egyéves kora végén válik ivaréretté. Nomadizáló, magányos életmódú faj. A hím csak párzási időben, a pacsmagoláskor találkozik a nősténnyel, ami február végén vagy márciusban kezdődik, olykor elhúzódhat júliusig, sőt, augusztusig is. A nőstény 40–41 napos vemhesség után hozza világra 3–7 kicsinyét. A kölykök legkorábban április elején születnek, de jóval későbbi ellést is feljegyeztek. Vetélés vagy az első alom korai pusztulása esetén a nőstény másodszor is vemhesülhet és kölykezhet. A kicsik 9–10 grammosak, süketen és vakon, finom fehéres, szürkés szőrzettel borítottan jönnek világra. Hallójáratuk 24–25, szemük 30–35 napos korukban nyílik ki. A hím nem vesz részt az utódok nevelésében. Előfordul, hogy két nőstény együtt használ egy ellővackot. A nőstény 50–55 napos korig szoptatja utódait. A fészeknél tapasztalt zavarás esetén anyjuk a nyakuknál fogva megragadja kölykeit, és új, biztonságosabb helyre szállítja őket. A kis görények mintegy három hónaposan válnak önállóvá, az 51–60. napon fognak, ölnek és esznek először kisemlősöket. A zsákmányolás tanulása, a bűzmirigyek aktiválása után – 37–40 napos korban – hagyják el először a fészket.

Közönséges görény
Közönséges görény

Táplálékának zömét rágcsálók (egerek, pockok, ürge, hörcsög, patkány), békák és halak teszik ki. Jelentős lehet a mezei és üregi nyúl zsákmányolása is. Nincsenek tőle biztonságban a földön fészkelő madarak és azok fészekaljai sem. Elfogyasztja az ízeltlábúakat, olykor a gyümölcsöt és egyéb növényi részeket is. Mozgáskörzete átlagos viszonyok között néhány hektártól 200–250 hektárig terjedhet. A pihenőhelyei közötti távolság 1–2 kilométer lehet. Táplálékban gazdag helyen kisebb a mozgáskörzet, ellenkező esetben, illetve a szaporodási időszakban olykor meg is haladhatja a jelzett felső értéket. Magyarországon vadászható faj, nem szorul különösebb védelemre, a kíméleti idő (március 1-jétől augusztus 31-ig) a szaporodási periódusra esik. Mivel vadgazdálkodási szempontból káros ragadozó, ezért kívánatos populációinak megfelelően alacsony szinten tartása. Nagy kárt tud tenni a szárnyasvadnevelő telepeken, ezért ott csapdázására különös gondot kell fordítani. Éves csapdázott és lőtt terítéke 500–700 példány.

Prof. Dr. Faragó Sándor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állati tények a kísérleti laborból

Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy… Tovább olvasom