Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Intelligens robotok

Tanár, takarító, szerető, harci robot és tudós is szerepelt az utóbbi év fejlesztései között. De hol vagyunk a filmek emberi robotjaitól?

Csirik János, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetője úgy véli: tökéletesen emberi robotot talán soha nem hoznak létre. Nem ismerjük ugyanis pontosan az emberi gondolkodást.

Januárban mutatták be a dél-koreai robotlányt, amely takarít, mosógépet kezel, és a mikrohullámú sütővel is elboldogul. Még ebben a hónapban életnagyságú robotszeretővel rukkolt elő egy amerikai cég, a műbőrű nő beszélni is tud. Az utóbbi egy évben minden hónapra jutott hír új robotról: élethű japán modell, bevásárlórobot öregeknek, tudós, amely képes megtervezni egy kísérletet. Mintha közelednénk a tudományos-fantasztikus regények intelligens robotokkal teli világához. Mikor lesz androidunk?

Részlet A mesterséges intelligencia című filmből.
Részlet A mesterséges intelligencia című filmből.

A hétköznapi embernek is van esélye rá, hogy robot műtse meg – a Telki Magánkórházban tavaly már operált kölcsönkért robotsebész, természetesen emberi irányítással. Londonban pedig négytagú tűzoltó robotbrigádot küldenek a legveszélyesebb helyszínekre. Az élet számos területére betörtek az egyre intelligensebb gépek. De hol vagyunk még a Szárnyas fejvadász című film emberre megszólalásig hasonlító androidjaitól, vagy az A. I. – Mesterséges intelligencia című, Spielberg által befejezett Stanley Kubrick-mozi gyerekpótló robotfiújától? Erről kérdeztük Csirik János professzort, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetőjét.

Csirik János
Csirik János

– A sci-fikben olyan robotok jelennek meg, amelyek nagyon sok emberi tulajdonsággal rendelkeznek. Beszélnek és értik a beszédet, tájékozódnak a mindennapi közlekedésben, és el tudnak jutni, ahová akarnak. A mai robotok sok, ember által ellátható feladatban ügyesebbek, mint az ember, de azt már nehezebb megoldani, hogy egy szobában fel tudjanak ismerni akadályokat, útvonalakat keressenek.

Beszélő robotot sem nehéz létrehozni, ha előre megírt szövegről van szó, de nagyon bonyolult elérni, hogy kérdésekre értelmes válaszokat adjon. A robotok meghaladhatják az emberek teljesítőképességét bizonyos feladatokban, elérhetjük, hogy emberi feladatokat, cselekvéseket jól teljesítsenek. Ám abban szkeptikus vagyok, hogy sikerül-e valaha létrehozni olyan robotot, amelyik tökéletesen ember módjára viselkedik – foglalta össze a professzor. Amíg konkrétan meg tudjuk fogalmazni a kérdést, kérést, jó esély van, hogy meg is tudjuk valósítani egy robottal.


Arra már képes egy szoftver, hogy arckifejezésről vagy hang alapján felismerjen emberi érzelmeket. A napokban ezekre láthattunk példákat a TV 2 Magellán című műsorában is: utóbbit call centerekben kezdik használni annak elemzésére, miért dühös egy ügyfél. Az emberi gondolkodást, viselkedést, illetve azok mozgatórugóit, okait azonban még ma sem értjük pontosan, hangsúlyozta a szakértő.


Robot kontra ember

A gépek elleni játék mindig is foglalkoztatta az embereket, világított rá Csirik János. Az 1990-es évek legjobb sakkozóprogramja megverte a világbajnokot. Ám ehhez elsősorban a számítógépek gyorsaságát és nem az ember gondolkodásának mikéntjét használták: azt ugyanis egyelőre nem tudjuk, hogyan jut el a sakkozó a legjobb lépés megtalálásáig. A sci-fi írókat, rendezőket viszont a gépek és az emberek háborúja ihlette meg, például a Terminátor és a Mátrix című filmekben. A bombaszakértő helyett hatástalaníthat távvezérlésű robot, a városi harcokra tervezte a brit hadsereg pilóta nélküli robotrepülőjét. Egy marylandi cég a Pentagonnal gőzmeghajtású harci robotot készít, ami bármilyen szerves anyagot képes feldolgozni, hogy energiához jusson a harcmezőn. A halott katonákról letiltották a fejlesztést, ugyanis eredetileg a holttesteket is felhasználták volna – a genfi egyezmény viszont tiltja az emberevést.
 

Isaac Asimov, az egyik legismertebb sci-fi szerző határozta meg a robotika három törvényét. Az alapelvnek, miszerint a robot nem tehet kárt emberben, máris ellentmond egy 2008-as eset. Egy Sword típusú amerikai harci robot utasítás nélkül a saját állásaira irányította gépfegyverét: szerencsére nem sérült meg senki. Az amerikai kongresszus utasítása szerint 2010-re minden légi, 2015-ig pedig minden szárazföldi járműnek ember nélkülinek kell lennie.

Nemere István, a Csengele melletti tanyán élő író sokáig foglalkozott sci-fivel is, és bízik benne, hogy nem jön el az emberekre támadó, intelligens robotok kora.

A fogászati robot visítással jelzi a fájdalmat, fogásztanoncok gyakorolhatnak rajta.
A fogászati robot visítással jelzi a fájdalmat, fogásztanoncok gyakorolhatnak rajta.

A lázadáshoz érzelem kell

– Nehezen tudom elképzelni, hogy egyszer intelligensebbek lennének a robotok megalkotóiknál és fellázadnának. Egy számítógép persze gyorsabban végez el bizonyos műveleteket, mint az ember. Ám a lázadáshoz olyannyira intelligens gépek kellenének, amelyek képesek társadalomba szerveződni. Ehhez érzelmek kellenek, a sérelmekhez, amelyek miatt fellázadnak, emlékek. Vannak törekvések az érzelmekkel bíró robot előállítására, de biztos vagyok benne, hogy a tudósok beépítenek bizonyos fékeket, ahogy ezt Asimov is megfogalmazta – osztotta meg velünk véleményét az író. Hozzátette: azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy értelmes robotok civilizálnak, készítenek elő majd az emberi életre egy-egy távoli bolygót, ahová biológiai korlátaink miatt csak igen lassan juthatunk el. Hogy esetleg utána nem adják át a hatalmat a megérkező embereknek? Nos, ez már a sci-fi birodalma.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Volt egyszer a Nagy Bumm

Sugárzásból keletkezett az anyag? Hogyan keletkezett a világ? A kérdésre a választ nem egyszerű… Tovább olvasom