Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Honvédtoborzás az Erzsébet-kertben

Sopronban 1848-ban a lakosság 80–90 százaléka német ajkú volt, mégis – a korabeli dokumentumok szerint – mindenki büszkén viselte a nemzetiszínű karszalagot.

Sopron eleste után a város besorozott honvédjei megannyi más csatatéren küzdöttek a szabadságért.

Huszonéves főiskolásként Sopron 1848–49-es eseményeinek feldolgozását választotta szakdolgozata témájául egykoron ifj. Sarkady Sándor. Idővel könyvet is írt: A soproni nemzetőrség 1848-ban című kötete pontos áttekintést nyújt az 1848. március 15-től december 29-ig tartó időszak soproni eseményeiről, a névmutató pedig – az összeírási lajstromokkal együtt – számos, a családja története iránt érdeklődő soproni és környékbeli számára szolgálhat adalékkal vagy éppen meglepetéssel. A szerző külön fejezetet szentelt a líceumi nemzetőrszázad történetének és dokumentumainak is.

Murmann Sámuel német ajkú soproni honvéd őrnagy, az evangélikus líceum egykori diákja, aki Aradnál esett fogságba.
Murmann Sámuel német ajkú soproni honvéd őrnagy, az evangélikus líceum egykori diákja, aki Aradnál esett fogságba.

– Annak idején szakdolgozatomhoz a Soproni Levéltárban fogtam munkához, s elámultam, milyen gazdag iratanyagra leltem az 1848–49-es soproni eseményekre vonatkozóan. A győri újságok is rendre tudósítottak akkoriban a soproni történésekről – kezdte ifj. Sarkady Sándor, aki ma már a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatója. – Mindenekelőtt kiderült, hogy a soproni forradalmi eseményekre nem a pesti vagy a bécsi, hanem a pozsonyi történések hatottak. Ugyanis március 15-én a délutáni órákban gróf Széchényi János olvasta fel többezres tömeg előtt a pozsonyi diétáról magával hozott felirati javaslat pontjait. Akkoriban a lakosság túlnyomó része német ajkú volt, mégis – a korabeli források szerint – mindenki büszkén hordta a nemzetiszínű karszalagot. Az 1848-as soproni városvezetés, a magisztrátus is a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas szentségét hangoztatta, s elkötelezett volt a reformok, majd a szabadságharc mellett. Sopronban az Erzsébet-kertben és a néhai Szarvas vendéglőben zajlottak a honvédtoborzások. Különösen nagy jelentőségűnek érzem, hogy dolgozatommal sikerült bebizonyítani, Sopronban a pest-budaival egy időben állt fel a nemzetőrség, amely a közcsend és a köznyugalom, egyszersmind a polgárság vagyonvédelmének volt a letéteményese. A létszámuk is folyamatosan gyarapodott, 1848 késő nyarán már 1600-an szolgáltak. Március idusától a házfalakat óriási méretű, kétnyelvű feliratok ékesítették: a hirdetmények az országgyűlési követválasztásokra hívták fel a figyelmet és a haza javára közadakozásra szólítottak fel. A helybéliek több ezer forintot gyűjtöttek össze, ami igen szép eredménynek számít.

 ifj. Sarkady Sándor, aki annak idején szakdolgozatot, majd idővel könyvet írt Sopron ’48-as eseményeiről.
Ifj. Sarkady Sándor, aki annak idején szakdolgozatot, majd idővel könyvet írt Sopron ’48-as eseményeiről.

– Ugyanakkor Sopron sajátos földrajzi fekvése, nemzetiségi összetétele és az osztrák főváros közelsége nem kedvezett annak, hogy jelentős szerepet játszhasson 1848–49 eseményeiben – folytatta ifj. Sarkady Sándor. – Heroikus képek helyett meg kell elégednünk a száraz tényekkel: a város mindaddig, amíg nem került császári megszállás alá, becsülettel kivette részét a rá háruló feladatokból. Sopron 1848. december 16-án esik el, Windischgrätz seregei erősek. A város fiai azonban nem várják meg a véget, inkább más honvédcsapatokhoz csatlakoznak. Ilyen volt többek között Murmann Sámuel német ajkú soproni honvéd őrnagy, az evangélikus líceum egykori diákja, aki Aradnál esett fogságba. Ő – hetekkel az aradi vértanúk előtt – Haynau statáriális vészbírósága előtt végzi. (A volt líceumi diák hősies helytállását ma már bronz emléktábla őrzi az evangélikus gimnázium udvarán.)

Murmann Sámuel egykori líceumi diák helytállását emléktábla őrzi a Berzsenyi evangélikus gimnázium (Líceum) udvarán.
Murmann Sámuel egykori líceumi diák helytállását emléktábla őrzi a Berzsenyi evangélikus gimnázium (Líceum) udvarán.

Líceumi társa, Ihász Rudolf Perczel Mór parancsnoksága alatt harcolt tovább. 1867-től mint Sopron országgyűlési követe – immár kard nélkül – beszédeivel szolgálta szülővárosa és hazája ügyét. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kereszttel és imával a honvédek között

A katonák – honvédek és nemzetőrök – mellett számos szerzetes vett részt tábori… Tovább olvasom