Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Fatojást festenek

Virágmotívumok, nyuszik, szívek díszítik a piros, bordó, lila korondi fatojásokat, melyeknek igen nagy a keletjük a vásárban. Oláh Ildikó megyénkbe is elhozta a páratlan kézügyességről árulkodó, díszes tojásokat és kérésünkre mesélt a náluk élő húsvéti hagyományokról is.
Nincs olyan Erdélybe utazó magyarországi, aki székelyföldi látogatásakor kihagyná a kézműveseiről – főként fazekasairól – híres Korondot. A helyiek az ismert kerámiák mellett jó minőségű gyapjúszőnyegeket, szőtteseket, hímzett terítőket, népművészeti ingeket, ruhákat is árusítanak, de ilyenkor, húsvét tájékán igen keresett a korondi fatojás is.

– A tojások alapanyaga korábban a kerámia volt, később tértünk át a fa használatára. A fát egyszerűbb megmunkálni, kifaragni, ez a férfiak feladata, a festés a nőké – magyarázza a korondi Oláh Ildikó, aki az ikrényi nyugdíjasklub vezetője, Horváth Józsefné Jutka vendéglátását élvezhette a napokban.

Az asszonyok már novemberben hármas-négyes csoportokba verődnek, és közösen festegetik a tojásokat. Egyik az alapozást végzi, másik nyuszit rajzol, harmadik a zöld füvet húzza rá, érdekes azonban, hogy két egyforma tojást aligha találunk. Díszítéskor többnyire a kerámiákon is alkalmazott motívumokat festik rá a tojásokra.

– Ekkor semmiféle zsírosat nem eszünk, kerüljük az állati eredetű ételeket, a kenyeret. Sok háznál pattogtatnak vagy főznek kukoricát, a bab is gyakori eledel ilyenkor – meséli az erdélyi asszony. Ugyancsak pénteken sütik meg a mákos és diós bejglit, nagyszombaton előkészítik a húsvéti főételt, a bárányt, melyet általában töltve, tepsiben ropogósra sülve fogyasztanak.


A vasárnap délután újabb munkát ad a lányoknak, asszonyoknak. Még sok helyen festik hagyományosan a tojásokat.

– Különleges formájú leveleket szedünk, melyeket ráfektetünk a tojásra és szorosan átkötjük harisnyával. A már jó időben összegyűjtött lila hagyma héjával festjük meg őket, így nem kell kémiai anyagokat tartalmazó festékanyagokat alkalmaznunk. A tojásokat még forrón átkenjük szalonnával, így fényesek lesznek. Húsvét előtt két-három héttel egy tálba búzát vetünk, és a kizöldült növény közé tesszük a színes húsvéti tojásokat – adja az ötletet Ildikó, aki szerint még régebben az is hagyománynak számított, hogy vasárnap este a 17–22 éves legények zenészt fogadtak és sorra járták a fiatal lányokat, s a süteményért, üdítőért vagy italért egy tánc is járt.

A húsvéthétfői locsolkodás 8 óra tájékán indul, a gyerekek,
fiatalok csapatostól „veszik lábukba" a falut. Általában humoros locsolóversikéket szavalnak, de gyakori az egyházi témájú vers is. A Korondhoz közeli Sófalván szokás, hogy azoknak a házaknak a kapujára, ahol egész kicsi lányok is laknak, szalaggal feldíszített faágakat visznek a fiúk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

...meglocsollak SMS-sel

Régen a locsolók áldást kértek a családra. Ma tréfásan pénzt követel a legény. A kérdések megválaszolásában dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató segít. Tovább olvasom