Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Afrika tüzei a táncos szívében égnek

Ha valaki hazatér egy távoli, egzotikus kontinensről, akkor jogosan merül fel a kérdés: nem fertőződött-e meg? Demcsák Ottó, a Győri Balett táncosa Afrikában, Elefántcsontparton járt. Ismét. Egy nagyszabású balettet állít színpadra augusztusi bemutatóval.

Megfertőződött. Szerencsére nem betegséggel, hanem magával a kontinenssel. Afrika rabul ejtette szívét, lelkét.

Demcsák Ottó nemrégiben tért vissza Afrikából. Egy nagyszabású balettmesét állít színpadra Abidjanban, Elefántcsontparton.

– Az első héten valószínű, hogy az Árpád-korig visszamenőleg szidták a családfámat – meséli nevetve a táncos. – Izomláz, kisebb sérülések előfordultak. A táncosok úgy izzadtak, hogy állandóan törölni kellet a padlót. Pedig Afrikában a meleghez igazán hozzászokhattak. Nem hibáztattak, tudták, emlékeztek rá, hogy azt ígértem nekik, amit Churchill a háborús Angliának, vért és verejtéket.


– Nem igazán képzett táncosokkal dolgozik. Tanulták a mozgást, de más jellegűt, mint az európai oktatás.

– Mindezek ellenére már az első hét után nagyon jó testtudattal rendelkező, motivált táncosokkal dolgoztam együtt. Azzá váltak! Felfogták, arról van szó, kitörési pont lehet számukra ez a produkció. Elefántcsontparton nem könnyű az élet. Az egyetlen bizonyítási lehetőség napjainkban a sport és a kultúra lehet. Ha valaki valamit el szeretne érni, itt próbálkozik.

Nyár végére elkészülhet a balettmese a győri balettos koreográfiájával.
Nyár végére elkészülhet a balettmese a győri balettos koreográfiájával.

– A díszlettervezés is az ön munkája.

– Szerény díszlet, hiszen nincs túl nagy költségvetésünk. Az emberek azonban remek munkát végeznek. Egyszerű, de szép és hasznos lesz, olyan, amely alkalmas a mese, Poku királynő történetének illusztrálására.


– Mindehhez kapnak valamilyen állami támogatást?

– Ez egy magánkezdeményezés. Adeline Tannon francia diplomatanő szívügye, hogy az afrikai és az európai kultúrát valamilyen szinten összehozza. Erre hozott létre egy alapítványt, a Salamandert. Az alapítvány Franciaországban pályázik némi pénzre, talán kapunk is, hiszen ott fontos a francia kultúra terjesztése. Itthon, bevallom, nem is kerestem támogatókat még. Nincs túl nagy költségkeretünk, de mint Münchhausen báró, a saját hajamnál fogva kihúzom magam majd ebből a helyzetből. Úgy érzem, sikerülni fog.


– Elefántcsontpart nem a nyugalom szigete, nem fél ott dolgozni?

– Abidjanban valóban sok fegyveres járkál az utcákon. És nekünk is azt tanácsolták, egyedül ne menjünk sehova, de mindezek ellenére nem féltünk. A színes embereknek lehetnek szélsőséges reakcióik a fehérekkel szemben, de ez talán érthető is, mindazt ismerve, amit elkövettek Afrikában. Mi egyébként egy tágas villában laktunk Adeline-nel. Reggel mentünk, este jöttünk, sok időnk a járkálásra nem maradt.


– Hazajött, a csoport most nem próbál:

– Dehogynem. Sidebe úr a segítőm, asszisztensem, ő tisztázza a jeleneteket, hogy amikor augusztusban ismét megyek, már összeállhasson a balettmese.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan csomagoljunk nyaralásra?

Mindenkivel megtörténik: megérkezik a tengerpartra, a szállodában kinyitja a bőröndjét, és rögtön… Tovább olvasom