A Frigyes-laktanya átadására 1897-ben került sor, építése a Monarchia-korabeli laktanyatípustervek alapján készült. Nevét – a kor szokásának megfelelően – Habsburg-Lotaringiai Frigyes főhercegről kapta (1856–1936, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári és királyi tábornagy, később az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka).
A bérleti díj gyarapította a város vagyonát
A századforduló aranykorában a szükségből erény volt kovácsolható, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Győr katonai beszállásolásoktól oly sokszor meggyötört polgársága örömmel szabadult e gondtól, bízhatott benne: közösségének a laktanya építésébe fektetett pénze sokszorosan megtérül majd.
Az 1896–97. év folyamán a város tanácsa Rieger Ervin műépítész tervei alapján 526.777 korona költséggel felépíttette az újjáformálódó városképhez illeszkedő Frigyes-laktanyát. Két zászlóalj és egy ezredtörzs számára pótraktárral és kocsiszínnel nyolc épületből álló gyalogsági laktanyát emeltek. Tulajdonosa a város volt, kezelője a Magyar Honvédség, amelynek bérleti díja évente tetemesen gyarapította a városi pénztárat. Nem mellékes, hogy a polgárságot jogos büszkeség töltötte el házi ezredének korszerű elszállásolása láttán.
 |
| Korabeli képeslap a Frigyes-laktanyáról. |
A II. világháborút követően a fegyverszüneti egyezmény kötelezettségként előírta a Vörös Hadsereg bizonyos fokú ellátását, köztük laktanyában történő elhelyezését. A szovjet hadsereg végül is pár évig birtokolta az épületegyüttest, amely még akkor is a város tulajdonaként szerepelt, a honvédelmi tárca kezelésében állt, de bérleti díjról szó sem esett. 1947 nyarán a Honvédelmi Minisztérium hajlandónak mutatkozott, hogy lemondjon az országban azokról az épületekről, amelyeknek nem ő volt a tulajdonosa. A kijelölt vegyes bizottság (a HM és a város által kijelölt szakemberekből állt) elkezdte tárgyalásait, egyeztető munkáját. A Vörös Hadsereg ezért 1948 nyarán kiürítette az épületeket. A leromlott, rossz műszaki állapotú laktanyába ideiglenesen még azon a nyáron beköltözhetett a Vásárhelyi Pál Műszaki Népi Kollégium, a MÁVDAC teniszszakosztálya, valamint a Cardo Faipari és Kereskedelmi Rt. Egy-két hónap és eljött a november, az engedélyeket a HM váratlanul visszavonta. Udvaros Istvánt és a város terveit az éppen ˝történelmileg˝ kialakuló egypártrendszer elsodorta.
1949-ben 4 millióból akarták felújítani
Azt gondolnánk, hogy csak a magántulajdont és a kizsákmányoló tulajdonformákat „forradalmasította" az új politikai rend, a valóságban Győr város közösségi tulajdonát is bekebelezte az államkincstár. Az ismert államosítási módszerek közül az oly népszerű „önkéntes" felajánlási modellt választották. Az eset a következőképpen zajlott: az államkincstár részére történő bekebelezés legfőbb ürügye, hogy a Vörös Hadsereg által otthagyott, teljesen leromlott épület felújítására a városnak úgysem lenne 4 millió forintja, ráadásul sajnálatos módon a térítési díjra vonatkozó akták eltűntek a háború alatt, így nem volt megállapítható, hogy a HM mivel tartozott a városnak. Markó Gyula, az új polgármester végül is megegyezett a HM-mel, hogy az épületek az ő tulajdonukba mennek át cserébe a karbantartásért. S lám, így is lett. A városatyák mentségére ideírjuk: tették ezt annak tudatában, hogy a bérleti díjról szóló akták tényleg eltűntek.
Ezután a laktanyát 1956-ig a honvédség használta. Ismert események után újra a szovjet hadsereg költözött be az épületekbe.
Kivonuló csapatok és citromdíjA szovjet hadsereg a rendszerváltáskor vonult ki az országból és a laktanyából – maguk után hagyva egy sokak szerint nem felújításra, de inkább lerombolásra való épületegyüttest. A Frigyes-laktanya félelmetes romhalmazzá vált Győr belvárosában.
A régi oktatási ötlethez visszanyúlva először egyetemet álmodott a város a helyére. Át is adták az ingatlant az Universitas – Győr Alapítványnak. Szakértőik azonban arra a következtetésre jutottak: a régi épületek átalakítása nagyon sokba kerül, ezért aztán eladták egy osztrák cégnek, az így befolyt pénzt fordítva az egyetem létrehozására. (Ezt sikerrel el is érték.)
A befektető nem tudott mit kezdeni az épülettel. Eközben az épületek állaga tovább romlott: betört ablakok, málló vakolat, omladozó falak és ápolatlan udvar volt jellemző a győri belváros közvetlen közelében fekvő területre.
A laktanyát időközben műemléki védelem alá helyezték, s röviddel utána, 2005-ben elsőként kapta meg a kétes elismerést jelentő, ICOMOS által ebben az évben alapított Citromdíjat. Érdekesség, hogy a tiszti kaszinó épülete mellett az egész laktanya térszerkezetét méltónak találták a hatóságok a védelemre. Ez azt is jelenti, hogy az épületek külső megjelenését meg kell őrizni.
Kik lakták eddig?
A Frigyes-laktanya eddigi tulajdonosai, illetve használói:
Osztrák Császári Hadsereg, 1918-ig.
Magyar Királyi Hadsereg (huszárok), 1945-ig.
Szovjet hadsereg, 1949-ig.
Honvédség, 1956-ig.
Szovjet hadsereg, 1989-ig, kivonulásig.
Győr városa 1989-ben kapta vissza tulajdonba.
Átadás az Universitas-alapítvány/Széchenyi-főiskola részére, 1993.
Osztrák érdekeltségű építőipari vállalkozás, 1996.
Leier-cégcsoport, 2005.
Az egykori Frigyes-laktanya területe Leier City Center néven született-születik újjá Győr központjában. A leromlott állagú épületegyüttest 2005-ben vásárolta meg a Leier-cég, helyet adva irodáknak, lakásoknak, más vállalkozásra alkalmas helyiségeknek és közösségi tereknek. |
Szerző: Bana József
20°C
Hozzászólok! 
