Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Véget ért a Globex-ügy?

Négy év után pont került a Globex-ügy egyik fontos, Sopront érintő részletére. Dr. Gimesi Szabolcs polgármesterrel a Hotel Rózsadomb eladásáról és a megkötött szerződést ért kritikákról beszélgettünk.
– Ön személyes ügyének tekintette a Globex-örökség rendezését. Hogyan jutottak el eddig ?

– A szállodai történet akkor indult, amikor sikerült a Globextől a vételi jogot kicsikarnunk a Hotel Rózsadombra. Ez alapozta meg, hogy a károsultak közül egyedül Sopron valamennyit legalább visszaszerzett az elrabolt pénzből. A Globex által okozott 8 milliárd forintnyi kárból ugyanis mindössze hárommillió került elő, ezen osztozhat a többi önkormányzat és a befektetők. Persze bonyolult volt a helyzet, mert a társtulajdonos Hunguest maga szándékozott a Globextől megszerezni a szállodát.

– Ugyanilyen nehéz volt túladni rajta.

– Az értékesítési folyamat valóban lassan ment, sok kompromisszumra volt szükség, és több biztosítékot is beépítettünk arra az esetre, ha támadás érné az ingatlant a Globex, vagy a hitelezők részéről. Tény, hogy nem volt felhőtlen a Hunguesttel való együttműködés sem. Most már azt is látom, eleinte túl magas árral indítottunk, 3,5 milliárdot kértünk a szállodáért – ez véletlenül éppen annyi, mint amennyit a Globex elvitt tőlünk. Ennek a fele illette volna meg az önkormányzatot. Többszöri sikertelen kísérlet után a piac bebizonyította, ennyit nem fogunk kapni.

A bizonytalanságok elriasztották a vevőket

– Miért, hiszen egy jó helyen lévő, értékes budapesti ingatlanról van szó ?

– Rendkívüli módon nehezítette a helyzetünket a Globex rossz híre. Bizonytalanságok voltak a szálloda körül és szinte minden befektető a jogkövetkezménytől félt. Ez komoly értékcsökkentő tényezőnek bizonyult. Ügyvédeink igyekeztek minimalizálni a kockázatot, ennek eredményeként a szálloda tehermentesen átkerült az e célra létrehozott RDMB Kft. birtokába.

– Végül ez a lépés sem oldotta meg a helyzetet.

– Közben a társtulajdonos Hunguestnek is problémái voltak. Úgy gondoltuk, 100 százalékos tulajdonosként szabadabban tudunk mozogni. Ezt a gondolatot erősítette, hogy a Hunguest 328 millió forintos opciós díjjal tartozott az önkormányzatnak, amit nem tudott megfizetni. Hozzá tettünk még egyszer ennyit készpénzben és átvállaltuk az őket terhelő 300 milliós hitelrészt (az ingatlan működésére felvett hitel másik fele az önkormányzatra hárult). Összességében tehát 950 millió forintért jutottunk hozzá az ingatlan másik feléhez.

– Tavaly ősszel már egyedüli tulajdonosként írták ki az ajánlattételi felhívást. Megnőtt-e az érdeklődés ?

– Idén februárban járt le a beadási határidő, összesen 16 pályázat érkezett. Négy-öt üzleti csoporttal tárgyaltunk párhuzamosan, a legjobb ajánlat 2,5 milliárd forintot tartalmazott. Ezt szerettük volna elfogadni.

– Mi volt az akadály ?

– Már a Hunguestes időkben voltak olyan szituációk, hogy szinte megkötöttnek tekinthettük a szerződést, az utolsó pillanatban a vevő mégis kihátrált az üzletből, a foglalót is veszni hagyta. Ezért azt a tárgyalási taktikát folytattuk, hogy nagy összegű letétet és bankigazolást kértünk az ügyfelektől. Az említett 2,5 milliárdos ajánlattévővel itt szakadt meg a tárgyalási folyamat. Végül is csak az a cég teljesítette az összes feltételt, amellyel megkötöttük a szerződést.

– Többen kifogásolták, hogy 2 – 2,5 milliárdos ajánlatot tettek a szállodára, mégsem tárgyalt velük az önkormányzat.

– Az értékesítést végző Domb bizottság tagjai már a pályázat kiírásakor eldöntötték, hogy nem fogadnak el olyan ajánlatot, amely harmadik személyhez kötődő feltételeket tartalmaz. Sokan attól tették függővé a vételár megfizetését, hogy sikerül-e építési engedélyt szerezniük. Az ilyen feltételeket nem tudtuk elfogadni.

– Mikor fizetik ki a vételárat ?

– A vevő vállalta, hogy kilencven banki napon belül 1,3 milliárd forintot fizet készpénzben. Tizennyolc hónap után pedig az értékesítés függvényében további (minimum) 500 – (maximum) 900 milliót térít még az önkormányzatnak egy meghatározott prémiumrendszer alapján. Azért választottuk ezt a megoldást, mert reményeink szerint másfél év múlva, az európai uniós csatlakozásunk időpontjában ingatlanár robbanás következhet be, ami lehetővé teszi, hogy elérjük a 2,2 milliárd forintos árat.

Kockázatok és biztosítékok


– A részleteket ismerő jogászok azt mondták a szerződésre, hogy nem védi a város érdekeit.

– Az én érzéseim is vegyesek. Örülök, hogy sikerült lezárni az ügyet ebben a ciklusban. Ez mindenképpen szándékom volt, ezzel tartozom a városnak. Ugyanakkor való igaz, nem sikerült elérnünk azt az árat, amit szerettünk volna. A megállapodásban vannak kockázatok, de én úgy gondolom, hogy a szerződésszegés ellen nem lehetnek garanciák, legfeljebb biztosítékok. A közgyűlés rendkívül óvatos és szinte már mániákusan törekszik arra, hogy abszolút biztos és megtámadhatatlan szerződéseket kössön, de ilyenek nincsenek. Ezért is tartott négy évig a döntéshozatal. Mindenki szeretné elkerülni, hogy úgy gondoljanak rá, mint aki egy elfuserált döntésben vett részt, amit különböző tényfeltáró bizottságok vizsgálnak majd. Én sem határoztam könnyű szívvel, de tudomásul kell venni, nem volt más jelentkező a szállodára, aki teljesítette volna az önkormányzat feltételeit. Ajánlattévők persze mindig voltak és vannak, de ahogyan közeledtünk a konkrétumokhoz, rendre elbizonytalanodtak.

– Az is kritikaként fogalmazódott meg a szerződéssel szemben, hogy az önkormányzat felelősséget vállal a folyamatban lévő perekért. Mi van, ha elbukjuk ezeket?

– A perek 4-5 évig elhúzódhatnak. Egyszerűen lehetetlen volt úgy eladni az ingatlant, hogy a vevő átvállalja az általa nem ismert előéletű jogvitákat. A tárgyalásaink arról szóltak, hogy a lehető legtöbb biztosítékot beépítsük. Hiszem, hogy ebből eredően nem kell a városnak a későbbiekben százmilliókat kifizetnie. Egyébként, ha valaki megtámadhatja a tulajdonjogunkat, az csak a Globex lehet. Velük szemben viszont több perünk is van, közülük az egyik négymilliárdos. Legrosszabb esetben ebbe beleszámítjuk a pár száz milliót. Tudni kell azonban, úgy vállaltuk fel a jogi garanciákat, hogy az önkormányzat jogászai viszik a pereket, ők pedig nagyon jól ismerik azok minden részletét.

Nyilvánosság, kontra farkastörvények

– Most, hogy aláírták a megállapodást, nyilvánosságra hozzák-e a tartalmát ? Az önkormányzatnak sokak szerint nem lehetnek titkai a város lakossága előtt.

– Kicsit túl fétisizáljuk a lakosság tájékoztatását, azt, hogy az embereknek joga tudni mindenről, ami a városházán történik. Az ingatlanpiacon rendkívül kemény, farkastörvények uralkodnak. Szinte minden tárgyaló fél előre kikötötte, hogy az ajánlatát üzleti titokként kell kezelni. Annyit sikerült kiharcolni, hogy közös megállapodással nyilvánosságra hozunk bizonyos részleteket.

– Lehet azt tudni kik a vevők és milyen terveik vannak a szállodával ?

– Jelentős pénzügyi és ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkező befektetők állnak az RDMB 2002 Kft. mögött, akik két éven belül négy, illetve ötcsillagos apartmanszállót alakítanak ki az ingatlanból. Elképzelhető, hogy a kész épületet egy nemzetközi hálózattal rendelkező szállodaláncolatnak adják bérbe, illetve az is, hogy az egységeket értékesítik.

– Összeszámolták-e, hogy mennyit költött a város a szállodára, a különböző díjazásokra és az egyéb kiadásokra ?

– Eddig durván 1,3 milliárd forintot fektetett be az önkormányzat a Hotel Rózsadombba: 690 millió forintot fizettünk ki a Hunguestnek és 600 milliós hiteltartozásunk van, amit halasztva szeretnénk törleszteni. Az 1,3 milliárd forint hiányzik az önkormányzat gazdálkodásából, ezt vissza kell tenni a kasszába. Ha csak ennyit kapunk, akkor nullán állunk. Az önkormányzat minimum 500, jó esetben 900 millió forintot szerezhet vissza a Globex által elrabolt pénzből.

– Mire szánják ezt a pénzt ?

– A helyzet az, hogy a szálloda eladásából eredetileg 2,2 milliárd forint bevételt terveztünk az idei költségvetésben. Ehelyett ebben az évben csak 1,3 milliárd folyik be, így nem hogy költeni tudnánk, éppen ellenkezőleg, karcsúsítani voltunk kénytelenek a kiadási oldalt. A hiányzó 900 millió forintot többségében a fejlesztésektől vontuk el.

„ Beszéljünk a pozitívumokról is "

– Véleménye szerint mikorra csillapulnak le a Globex-ügy körüli indulatok?

– Az én lelkiismeretem tiszta, nyugodt vagyok, úgy érzem, mindent megtettünk, amit lehetett az önkormányzat helyzetének stabilizálására. A perek még legalább négy évig eltarthatnak, talán a következő önkormányzati ciklus végére nyugszanak majd meg a kedélyek. Sajnálom, hogy a választások előtt a MIÉP-nek nem jutott más eszébe, mint az aláírásgyűjtés. Itt volt a tényfeltáró bizottság jelentése, el kellett volna olvasniuk. Könnyű úgy kritizálni, hogy közben nem hagyjuk magunkat zavarni a tényektől. Személyes véleményem van arról az emberről is, aki a kábeltelevízióban azt mondta: Sopron nem a hűség városa, hanem a hülyék városa. Ostoba dolog ebből viccet csinálni. Végezetül úgy érzem, a mai világban kicsit jobban kellene ügyelni arra, hogy a pozitívumokról is beszéljünk. Nagy eredménynek tartom, hogy mi nem állunk itt egy fillér nélkül, úgy mint a többi Globex-károsult. Egy rendkívül bizonytalan helyzetben, hosszas munkával siker ült elérnünk, hogy az összegnek legalább a töredéke visszatérül. Ezt én már pozitívumnak tartom.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elvették a fele királyságát

Szétválasztották a GySEV Rt. elnöki és vezérigazgatói posztját. Dr. Berényi János, az rt. elnöke úgy… Tovább olvasom