Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Szociális térkép: szegényedik a belváros

A szociális iroda munkatársai már értékelik a Sopronról készülő szociális térkép adatait, melyeket közel egy évig gyűjtöttek.
Lezárult a Sopronról készülő szociális térkép elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés, jelenleg azok kiértékelése zajlik, és előzetes adatokkal rendelkezünk – tudtuk meg Kónyi-Kiss Gábornétól, a szociális iroda vezetőjétől. A felmérésben 75 főiskolai hallgató és a szociális szféra 50 alkalmazottja, illetve a szociális iroda munkatársai kerestek fel 1735 családot. Az adatgyűjtés során 4428 soproni – azaz a lakosság közel tíz százaléka – vállalta, hogy információt szolgáltat életkörülményeiről.
– A térkép célja a településen belül a szociális problémák térbeli feltérképezése, mivel ezeket a hátrányokat a lakhatási körülmények is befolyásolják – mondta el az irodavezető.

Kónyi-Kiss Gáborné, a szociális iroda vezetője a felmérésről elmondta a Kisalföldnek: – Az eredmények értékeléséből kapott új információk az igények kielégítésében segítenek. Februárban pedig esedékessé válik a város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, amihez elengedhetetlenek ezek az ismeretek.

Lepusztul a belváros

A felmérést a tizenöt egyéni választókerület szerinti bontásban vizsgálták. – Érdekes adatokat kaptunk az egy főre eső jövedelmet tekintve: a legtöbben a 30 és 90 ezer forintos határok közé „esnek", ami némileg alacsonyabb az országos átlagnál – folytatta Kónyi-Kiss Gáborné. – Ezt a 60 év felettiek és a nem keresőképes korúak magas arányával indokolhatjuk, de az is tény, hogy Sopron elöregedő város. A körzeteket egyenként vizsgálva az is megállapítható, az egy főre jutó jövedelem a Felső-Lövérekben a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a Jereván-lakótelepen, a Kőfaragó téren, illetve a belvárosban. Utóbbi városrész egyébként figyelemre érdemes problémával, az úgynevezett „slumosodással" is küzd, ami a fizikai értelemben vett állagromlást és az itt élők szociális helyzetének rosszabbá válását jelenti. A történelmi városrészben alacsonyabb komfortfokozatú, felújításra szoruló ingatlanok sora található, amelyek korszerűsítésére nincs forrása az itt élőknek. Az eredmény jelzi, hogy tenni kéne – valamilyen koncepció kialakításával – a belváros rehabilitációjáért.

Legnagyobb gond a rezsi

A legtöbb megkérdezett – főként a lakótelepen, valamint a Virágvölgytől a téglagyárig terjedő területen élők – a lakásfenntartást említette a legégetőbb problémaként. Arra a kérdésre, hogy mennyit költ lakhatásra, a válaszadók többsége a 10–30 ezer forintos kategóriát jelölte meg, az összeg a közüzemi díjakat és az esetleges hiteltörlesztést is tartalmazta. A fűtési mód az esetek túlnyomó többségében a gáztüzelés, de hat megkérdezett – mindegyikük brennbergi lakos – úgy nyilatkozott, lakhelye egyáltalán nem rendelkezik fűtéssel.

Magas az albérlők aránya

Hitelt a legtöbb esetben a lakóparkokban élők halmoztak fel: a Lehár, a Pihenőkereszt és az Ágfalvi úti lakóparkban élők említették, hogy jelentős tartozásuk van. – Sopronban az albérlők magas aránya a betelepülés magas arányának köszönhető, illetve hogy a lakáskínálat és a fizetőképes kereslet nem találkozik – vélekedik az irodavezető.
Sopronban a válaszadók túlnyomó többsége iskolai végzettségét tekintve középfokú, 23 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 16 százalékuk pedig csak általános iskolaival.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A megye kiáll a soproni kórház mellett

Az biztos, hogy jövőre számos eddig nem ismert elvonással kell számoljon a megye, a kérdés az, miként gazdálkodja ki. Az viszont már nem kérdés, hogy a megye kiáll a soproni Erzsébet-kórház mellett – erről nyilatkozatot is fogadott el. Ebben az áll: a soproni kórház nem került be a súlyponti kórházak körébe, annak ellenére, hogy alapelvnek tekintendő: a lakosság számára a kiemelt kórház 50 kilométeren belül elérhető kell legyen. Tovább olvasom