Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Pert nyert az önkormányzat

Sopron - A legfelsőbb bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy az előző polgármester által 2006-ban az István bíró utcai ingatlanra megkötött adásvételi szerződés semmis.

Úgy tűnik, mégsem lesz az István bíró utcai egykori óvodából egészségügyi központ. Az előző – szocialista – városvezetés 2006 augusztusában kötött bérleti szerződést a Szakács és Szakács Kft.-vel.

Egy hónap múltán a kft. – élve jogával – vételi szándékkal jelentkezett a soproni önkormányzatnál, s az értékbecslést követően 35 millió forintért vásárolta meg az ingatlant. Ezután a kft. több tízmillió forint értékben hitelt vett fel, a bank ezért az ingatlanra jelzálogot jegyeztetett be.

A jelenlegi – jobboldali – városvezetés 2007-ben bíróságon támadta meg a szerződést. Álláspontjuk szerint a megállapodás létre sem jöhetett, mert a polgármester járt el az ügyben és ezt nem előzte meg közgyűlési döntés. A szabályokkal ellentétes volt az is, hogy az eladást nem előzte meg versenyeztetési eljárás. A per az első, a másodfok, majd a Győri Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróságon végződött. Az LB napokban született döntésével megsemmisítette a szerződést. Vissza kell állítani az eredeti per- és tehermentes állapotot. A bíróság a jelzálog tekintetében nem döntött, erről ismét a megyei elsőfokú bíróság tárgyal majd. Ez a jogszabálysértés tényén már nem változtat, csak a jogszabálysértés következményeit állapítja meg.

– A Szakács és Szakács Kft. az elmúlt években több tízmillió forintot költött az ingatlanra – mondta el portálunknak dr. Szalma Miklós, a kft. jogi képviselője. Az önkormányzat az életveszély elhárítására kötelezte a céget, amelyet végre is hajtottak. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének jogszerűsége megkérdőjelezhető. Álláspontunk szerint az ingatlan még most is a kft. tulajdonában van. A városháza becslése szerint 100–200 millió forintba kerülne az épület rendbetétele. Tudomásunk szerint a városnak ennyi pénze nincs. Így mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a kft. mihamarabb elkezdhesse a beruházást – zárta dr. Szalma Miklós.


˝Ezúttal is a Legfelsőbb Bíróságig mentünk˝

– Önkormányzatunk ezúttal is a Legfelsőbb Bíróságig ment, hogy a soproniak elherdált vagyonát visszaszerezze. Ismét bebizonyosodott, az előző szocialista városvezetés felelőtlenül bánt a soproniak pénzével – mondta Fodor Tamás polgármester sajtótájékoztatóján. Hozzátette: eddig valamennyi  jogerősen lezárult pert megnyert a fideszes városvezetés.

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. adlerzsigabá 2009. december 17. 18:39
    „Tancs Kaszabell 27#

    Tévesztett tán? Az "És?" helyett Önök stílusosabban azt szokták mondani, hogy: "Na és?" (Horn Gyula)
    Aztán ezzel elintézettnek tekintik a dolgokat.
    A többi pedig: hablaty. Ahogy szokták...”
  • 32. BLA 2009. december 17. 01:13
    „Eljen az onkormanyzat!!!!! <moderálva>
    Van a varosnak penze!!!! Vissza kell venni a walter es bandajatol amit elloptak, es maris rendbe lehet hozni a fel varost. Ott a kereskedese abbol kifizeti egyik reszet a lopasnak, aztan valaszthat a masik reszet is kifizetik, vagy szepen a sitten elgondolkodhatnak hogyan lehet becsuletes munkaval megkeresni, es vissza fizetni a lopott penzt a varos polgarainak!!”
  • 31. taktam 2009. december 16. 11:06
    „moderálva személyeskedő”
  • 30. meti 2009. december 16. 08:12
    „Emberek tudja valaki: mi lett az eddig megnyert perek során visszaszerzett javak sorsa, pl. Pozsonyi uti szemétlerakó, vagy a Rét utcai ingatlan sorsa, mennyit profitált ezekből a város?
    Egyébbként engem is nagyon zavar, hogy az igazságszolgáltatás 3 lépcsőben hozott döntését a Legfelsőbb Bíróság sorozatban a felülírja. Tévedni ugyan nekik is lehet, de sorozatosan? De vajon ki tévedett? Tényleg csak tévedésről van szó?”
  • 29. TancsKaszabell 2009. december 16. 07:54
    „Elolvastam.
    És ?
    Sajnos az idézett cikkben nyilatkozót ,viszont én nem tekintem jellembajnoknak...sok sok szempontból,
    persze más szempontokból mint amit tőlem idézett.
    Ja igen és nem kevésbé elítélhető , jobbára erkölcsi okokból !”
  • 28. adlerzsigabá 2009. december 15. 15:44
    „Tancskaszabell

    Ön egy jellembajnok! A fideszesek viszont - Önt idézve - "semmirekellőek, sandák, békétlenek, rosszindulatúak".

    Ajánlom figyelmébe:
    "- Ez tényleg így van, nem csupán az ország egy részét, az emberek hitét is ellopták. És látom, igyekeznek összemosni a bűnöket, bűnösöket. Amikor azt mondják, hogy húsz szocialista politikus van börtönben, vagy éppen készül átlépni a börtön küszöbét, egyszerűen kijelentik, hazug módon azt mondják, hogy fideszesek ellen is folyik eljárás. Mondjanak csak egy komoly fideszes politikust, akit fogdában tartanak. A csúsztatás, az összemosás, a hazugság a szocialisták stílusa, és ebből van elegük az embereknek."
    Forrás: http://schmitt.fidesz-eu.hu/hu/cikk/253/”
  • 27. Tama 2009. december 15. 12:06
    „Semmit nem szabad visszafizetni a szalmáéknak vagy kinek, tudták hogy szarosügybe keverednek innentől kezdve nincs miről beszélni. Gratulálok a polgármesternek hogy sikerült tiszatvizet önteni a pohárba.
    Reméllem lessz még amit vissza tudnak szerezni az elherdált ingatlanokból.
    Elsőként ajánlóm a Magyar utcai épületett, aztán mehet sorba. Walter úr csak nem bukunk meg sorba?
    sajna egyszer fent, és most sokái lent leszünk.”
  • 26. zooberon 2009. december 15. 08:35
    „Tisztelt Szalma Úr!

    Ön ezt írja:

    "nem akarok ötletet adni, de hasonlóan a mélygarázs ügyhöz itt is az eladó hibázott az eladásnál" - akkor csak azt kérdezném, hogy akkor, amikor az adás-vétel történt, ki volt az eladó (Sopron városa) által megbízott jogi képviselő? Hiszen ha ez így van (és én nem vonom kétségbe egy szakember szavát), akkor mégis csak ott van a hiba, nem?
    Egyébként pedig nem hiszem, hogy ki kellene fizetni azt, amit a vevő ráköltött, ugyanis ha semmis egy szerződés, akkor a szerződés előtti állapotot kell figyelembe venni - szerintem, de cáfoljon meg, ha tévedek!”
  • 25. okos_jóska 2009. december 15. 01:58
    „22. hozzászólás TancsKaszabell 2009.12.14. 16:38

    Egy kicsike példa a konkrét hozzászóláshoz és az ahhoz kapcsolódó egzakt, tényekben gazdag bizonyításhoz:

    "Nem is oly régen olvastam egy egyszerű de védelmemre érdemes ember panaszát arra vonatkozóan,hogy TancsKaszabell vette magának a bátorságot és tiszteletlenül viselkedett vele szemben,és ezt nagy nyilvánosság előtt követte el. ,
    Utána kérdeztem és ez igaznak bizonyult,valóban elkövette,finoman szólva... ezért szégyellheti magát !!
    A bocsánatkérésnek jelei se voltak,sőt más formákban elvbarátai közül többen is követték a példát, a rossz példát.
    Hát ,igen az emberi tisztességet nem az egyetemen lehet szerezni,ez neveltetés kérdése, többnyire !"

    Kiváló tisztelettel:
    Okosjóska”
  • 24. jogész 2009. december 14. 22:18
    „kedves zooberon

    ha meg lesz az LB részítélete írásban, majd becsatolom, az a biztos ami írásban van

    a részítélet azt jelenti, hogy még nincs vége a pernek, az, hogy a város mennyit fizet vissza az alperesnek pl. az elvégzett felújításokra az még csak most jön

    nemcsak a vételárat és annak kamatait kell visszafizetni

    nem akarok ötletet adni, de hasonlóan a mélygarázs ügyhöz itt is az eladó hibázott az eladásnál, ami megalapozza a vevő kártérítési igényét, hiszen ő nem tehet a szabálytalan eljárásról, amit ugyanazok a személyek bonyolítottak, mint akik a pert intézték az önkormányzat részéről, nyilván jól informáltak voltak arról, hogy mit hibáztak

    ha a vevő fellép ezzel az igényével és bizonyítja, hogy mennyi haszontól esett el, akkor sokkal jobban jár, mint ha megvalósítaná magát a beruházást”
  • 23. zooberon 2009. december 14. 21:16
    „Kedves Tancs Kaszabell álnév mögé bújó H. Tibor! Magának semmi sem drága azért, hogy olyan tisztességes szándékú embereket mocskolhasson, akik tűzön-vízen keresztül arra teszik fel a szolgálataikat, hogy városunk elherdált értékeit vissza tudják szerezni? Szégyelnie kellene magát, de nagyon! Volt ph-sként pedig különösen!”
  • 22. TancsKaszabell 2009. december 14. 16:38
    „Nem is oly régen olvastam egy egyszerű de védelmemre érdemes ember panaszát arra vonatkozóan,hogy a polgármester úr vette magának a bátorságot és tiszteletlenül viselkedett vele szemben,és ezt nagy nyilvánosság előtt követte el. ,
    Utána kérdeztem és ez igaznak bizonyult,valóban elkövette,finoman szólva... ezért szégyellheti magát !!
    A bocsánatkérésnek jelei se voltak,sőt más formákban elvbarátai közül többen is követték a példát, a rossz példát.

    Hát ,igen az emberi tisztességet nem az egyetemen lehet szerezni,ez neveltetés kérdése, többnyire !

    Az imént a polgármester úr igazmondásának megítélésére alkalmas példát olvastam...
    Lássuk csak...
    Lássuk csak mi maradt mára abból az erkölcsi tőkéből amivel kalandos és zavaros útján ez a tanárember néhány éve elindult...!

    Azt állítja Fodor Tamás, hogy :

    "- Önkormányzatunk ezúttal is a Legfelsőbb Bíróságig ment, hogy a soproniak elherdált vagyonát visszaszerezze. Ismét bebizonyosodott, az előző szocialista városvezetés felelőtlenül bánt a soproniak pénzével - mondta Fodor Tamás polgármester sajtótájékoztatóján. "

    Ezzel szemben az igazság az,hogy "Eddig 1 kivétellel valamennyi jogerősen lezárult pert elveszítette a város. A büntetőügyeket kivétel nélkül el bukták, semmilyen károkozás nem történt az előző vezetés alatt.
    A polgári perekből is 1 kivételével minden jogerős ítélet a város ellen foglalt állást. "

    Továbbá azt is állítja Fodor Tamás,hogy :

    "Hozzátette: eddig valamennyi jogerősen lezárult pert megnyert a fideszes városvezetés."

    Ezzel szemben az igazság az,hogy "Nos, ilyet nem tartalmaz egyetlen bírósági döntés sem, sőt,... ..., éppen ezzel ellentétes döntések születtek eddig."”
  • 21. taktam 2009. december 14. 13:49
    „"- Önkormányzatunk ezúttal is a Legfelsőbb Bíróságig ment,..." Gratulálok, hogy valamit megint visszaperelhetett önkormányzatunk. Csak így tovább, és folytatni kell a számonkérést a herdálásért. Tudom, az newdemokratáknak ez fáj, de a demokratáknak és a Sopronnak ez elégtétel... Köszönjük Polgármester úr és a frakciója!”
  • 20. zooberon 2009. december 14. 10:22
    „És most, Tisztelt Szalma Úr csatolja be a legaktuálisabb, egyben megkérdőjelezhetetlen LB ítélet indoklását is!”
  • 19. zooberon 2009. december 14. 10:11
    „Tibor, Tibor! hagyd már abba itt a parasztvakítást!”
  • 18. jogész 2009. december 14. 09:15
    „Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
    6. P. 20.485/2007/24.

    A Magyar Köztársaság nevében!

    A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr. Bártfai Beatrix ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Szalma Miklós ügyvéd által képviselt I.r., dr. Greguska Péter jogtanácsos által képviselt II.r. alperesek ellen eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében meghozta a következő

    r é s z í t é l e t e t :

    A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

    A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához. A fellebbezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon kell 3 példányban benyújtani.

    A fellebbezésben vitatott értéktől függetlenül a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

    o ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,
    o - ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,
    - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,
    - illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás tartását.

    Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

    I n d o k o l á s :

    A bíróság a tárgyalás adatai és a csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

    A "A" város belterületén 2250. hrsz. alatt felvett, "A" város ... szám alatti ingatlan a felperes tulajdonát képezte. 2006. május 12-én az I.r. alperes levélben fordult a "A" Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájához, hogy a használaton kívüli ingatlant bérbe kívánja venni. A Vagyongazdálkodási Iroda 2006. június 13-i megkeresését követően a "B" Zrt. és a felperes levelezést folytattak egymással, melynek eredményeként 2006. augusztus 23-án a "B" Zrt. licittárgyalás mellőzésével döntött a perbeni ingatlan I.r. alperes számára történő bérbeadásáról. A felperes nevében eljáró "B" Zrt. 2006. augusztus 29-én kötötte meg az I.r. alperessel az ingatlanra vonatkozó helyiségbérleti szerződést.

    2006. szeptember 13-án a "B" Zrt. értékbecslési szakvéleményt készített az ingatlanról. A szakvélemény elkészítésére a zrt-t a "A" Megyei Jogú Város Önkormányzatának Vagyongazdálkodási Irodája kérte fel. A szakvélemény szerint a perbeni ingatlan értéke 41.770.000,- Ft. 2006. szeptember 18-án az I.r. alperes levelet írt a Vagyongazdálkodási Irodának, amelyben segítséget és támogatást kért ahhoz, hogy bérlői elővásárlási jogával élve az ingatlant megvásárolhassa. A Vagyongazdálkodási Iroda felkérésére a "C" Bt. 2006. szeptember 18-án értékmegállapító szakvéleményt készített. E szakvélemény szerint a perbeni ingatlan forgalmi értéke nettó 35.000.000,- Ft, ez bruttó 42.000.000,- Ft-nak felel meg.

    2006. szeptember 20-án a felperes képviseletében eljárva az akkori polgármester, valamint az I.r. alperes adásvételi szerződést kötöttek a perbeni ingatlanra. A szerződés szerinti vételár nettó 35.000.000,- Ft, vagyis bruttó 42.000.000,- Ft volt. 2006. szeptember 22-én a felperes kiadta a földhivatal számára az I.r. alperesi tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot.

    Az ingatlan megvásárlásához szükséges vételár kifizetéséhez az I.r. alperes hitelt vett fel a II.r. alperestől, így az ingatlanra 305.000,- EUR értékéig keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre a II.r. alperes javára.

    2007. január 12-én a "A" Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal megbízásából "D.D." újabb szakvéleményt adott az ingatlan értékére vonatkozóan. E szakvélemény szerint a perbeni ingatlan bruttó értéke 56.500.000,- Ft.

    Az ingatlan felperes által történő értékesítésekor a felperes 19/2006. (VI.1.) "A" Város Önkormányzati Rendelete (továbbiakban: vagyonrendelet) szabályozta az önkormányzati ingatlanok értékesítését. A perbeni ingatlan e rendelet 1. számú mellékletében került feltüntetésre, mint elidegeníthető belterületi ingatlan.

    A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a peres felek között létrejött adásvételi szerződés az önkormányzati vagyonrendelet 19. § (1) és (3) bekezdésébe ütközik, és így a Ptk. 200. § (2) bekezdése, valamint a Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján semmis. Utalt arra, hogy a perbeni ingatlan nem szerepel a szerződés 4. számú mellékletében. Előadta, hogy ugyan az értékesítést megelőzően két szakvélemény készült, de ezekre is figyelemmel a felperes az ingatlant a két szakvélemény közül az alacsonyabbik vételáron értékesítette, ehhez pedig a tulajdonosi bizottság döntése kellett volna. Álláspontja szerint 20.000.000,- Ft-os értékhatár felett az ingatlan elidegenítéséhez a tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlés döntése szükséges a szerződéskötéshez. Hivatkozott a vagyonrendelet 7. § (3) és (5) bekezdésében írtakra.

    Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítsa meg a Ptk. 201. § (2) bekezdése, valamint a Ptk. 235. § (1) és (2) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a szerződésben meghatározott vételártól eltérően az ingatlan tényleges forgalmi értéke 56.500.000,- Ft. Mind az elsődleges, mind a másodlagos kereseti kérelem alapján kérte az eredeti állapot helyreállítását. E körben hivatkozott a Ptk. 237. § (2) bekezdésében írtakra.

    Kereseti kérelmét akként módosította, hogy perbe vonta a II.r. alperest, majd az önkormányzati vagyonrendelet 4. § (8) bekezdésére és 24. § (1) bekezdésére alapítottan annak megállapítását kérte, hogy versenyeztetés hiányában a perbeni adásvételi szerződés jogszabályba ütközik, így semmis. Amennyiben pedig az ingatlan a vagyonrendelet 19-20. §-ai szerint értékesítendő, úgy a vagyonrendelet 7. § (3) bekezdés a) pontjába ütközik. A semmiség körén belül hivatkozott a vagyonrendelet 19. § (3) bekezdésében foglaltakra. Másodlagosan előadta, tekintettel arra, hogy közgyűlési, illetőleg Tulajdonosi Bizottsági döntés hiányában nem a döntési jogkör gyakorlója határozott a szerződés megkötéséről, így az a Ptk. 205. § (1) bekezdésében írtak alapján nem jött létre. Harmadlagosan fenntartotta az értékaránytalanságra alapított kereseti kérelmét.

    Az I.r. alperes ellenkérelmében a módosított kereseti kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Pp. 123. §-ában írtakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság BDT. 2007.1553. számú döntése alapján a felperes eleve nem kérhet csak megállapítást a semmiség, illetve az érvénytelenség körén belül.

    Ezt meghaladóan utalt arra, hogy az 1993. évi LXXXVIII. törvény elővásárlási szabályai együttesen értelmezendőek a felperes által is hivatkozott önkormányzati vagyonrendelet 19. és 20. §-aiban írtakkal. A Ptk., a Lakástörvény és a vagyonrendelet szabályainak egybevetésével különbséget kell tenni az elővásárlási jog, az önkormányzati lakásokon bérlőt megillető elővásárlási jog és az önkormányzati helyiségek bérlőit megillető elővásárlási jog között. Ez utóbbival kapcsolatban az állapítható meg, hogy a vagyonrendelet 12. § (1) bekezdése alapján joghatást kiváltó módon a bérlő nem is kezdeményezheti az ingatlan elidegenítését. Előadta, hogy a 40/2003. (X.31.) "A" Város Önkormányzati Rendelet (továbbiakban. Szmsz.) 35. § (6) bekezdése, valamint a vagyonrendelet 7. § (1) bekezdése alapján az nem állapítható meg, hogy döntési jogosultsággal nem rendelkező személy kötött szerződést az alperessel. Hivatkozott arra, hogy a polgármester az Szmsz. 35. § (6) bekezdés b) pontja alapján jogosult volt a szerződés megkötésére. Hivatkozott arra, hogy a polgármester az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján, valamint a vagyonrendelet 1. számú mellékletében és az Szmsz-ben írtakra figyelemmel jogosult volt eljárni. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BDT. 2004.947. számú eseti döntésére. Álláspontja szerint az, hogy a perbeni ingatlan a vagyonrendelet 1. számú mellékletében szerepel, önmagában nem eredményezi a perbeni szerződés semmiségét. Vitatta, hogy a két szakértői vélemény szerinti alacsonyabb vételáron köttetett a perbeni szerződés, így ahhoz tulajdonosi bizottság döntése lett volna szükséges. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a vagyonrendelet 19. § (3) bekezdésében foglaltakra is. Előadta, hogy a nem a bérlő kezdeményezte az alacsonyabb vételáron történő értékesítést, ha az mégis megállapítható. Hivatkozott arra, hogy nem szükséges közgyűlési döntés a perbeni ingatlan elidegenítésével kapcsolatban a vagyonrendelet 7. § (1) bekezdés, valamint az Szmsz. 35. § (6) bekezdés b) pontjában írtakra figyelemmel. Előadta, hogy versenyeztetésnek eleve nem lehetett helye a fennálló helyiségbérleti szerződés alapján.

    Az értékaránytalansággal kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy értékaránytalanság nem állapítható meg. Amennyiben pedig ezt az álláspontját a bíróság nem osztaná, az értékaránytalanság kiküszöbölhető.

    Valamennyi kereseti kérelmet illetően hivatkozott arra is, hogy az ingatlanon beruházásokat végzett, az ingatlan megvásárláshoz szükséges vételárat az a hitel biztosította, amelyre tekintettel az ingatlanon a II.r. alperest jelzálogjog illeti meg, így az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.

    A II.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

    Az értékaránytalansággal kapcsolatos kereseti követelést illetően a per szünetel.

    A felperes keresete a szerződés semmiségét, valamint létre nem jöttét illetően nem alapos.

    Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a BDT. 2007.1553. számú döntés alapján a felperes kizárólag megállapítás iránt nem terjeszthet elő kereseti kérelmet a szerződés semmisége, illetőleg érvénytelensége, vagy létre nem jötte esetén akkor, ha marasztalást is kérhet. A felperes kereseti kérelmet ugyanakkor tartalmazott kérelmet az eredeti állapot helyreállítása iránt. A kereseti kérelemben hivatkozott a felperes a Ptk. 237. § (2) bekezdésében foglaltakra, az pedig a peradatok alapján megállapítható, hogy a felek milyen szolgáltatást nyújtottak egymásnak.

    A Lakástörvény 58. § (1) bekezdése szerint az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába kerülő helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Az 58. § (2) és (3) bekezdés szerint az önkormányzat rendeletében határozza meg az önkormányzati helyiségek eladásának feltételeit. E törvényi felhatalmazás alapján született a 19/2006. (VI.1.) "A" Város Önkormányzati Rendelet. Ez a rendelet az 1. számú mellékletében tünteti fel az elidegeníthető belterületi ingatlanokat, a 4. számú melléklete tünteti fel az elidegeníthető helyiségeket. A rendelet 4. § (8) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, valamint 19. § (1) bekezdése alapján az állapítható meg, hogy azok az ingatlanok, amelyekre bérleti szerződés nem áll fenn, a vagyonrendelet 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárás útján értékesíthetők. Ugyanakkor a vagyonrendelet 19. és 20. §-a szabályozza a bérleti joggal terhelt helyiségek elidegenítésének szabályait.

    A Lakástörvény 58. § (1) bekezdése, valamint a vagyonrendelet hivatkozott jogszabályhelyei alapján nem kellett versenyeztetést lefolytatni a perbeni ingatlannal kapcsolatban annak ellenére, hogy az a vagyonrendelet 1. számú mellékletében került feltüntetésre. Egy ingatlan elidegeníthetőségének módját elsődlegesen nem az határozza meg, hogy azt az önkormányzat a vagyonrendelet hányas számú mellékletében tünteti fel. Amennyiben ez így lenne, minden újonnan bérbe adott lakás illetőleg helyiség esetében módosítani kellene a vagyonrendelet mellékleteit, hiszen a bérleti joggal érintett ingatlanok nyilvánvalóan nem tekinthetőek az 1. számú melléklet szerinti szabadon, versenyeztetés útján értékesítendő ingatlanoknak.

    Téves az a felperesi hivatkozás, mely szerint önmagában az, hogy az ingatlan az 1. számú mellékletben szerepel, azt eredményezi, hogy arra a vevőket versenyeztetni kellett volna és az elővásárlási jog jogosultja a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval azonos feltételek mellett vásárolhatja meg az ingatlant. A vagyonrendelet 19. § (3) bekezdése szerint a helyiség vételára bérleti joggal érintett helyiség esetében a magasabb forgalmi értéket tartalmazó értékbecslésben meghatározott összeg. Amennyiben elfogadható lenne az az álláspont, hogy az elővásárlási joggal érintett helyiségek versenyeztetés útján értékesítendők, úgy szükségtelenné válna a két értékbecslés, illetőleg értelmezhetetlen a 19. § (3) bekezdés azon kitétele, mely szerint a két értékbecslés közötti 20%-nál nagyobb eltérés esetén a Tulajdonosi Bizottság további értékbecslés megrendelését kezdeményezheti. A vagyonrendelet 21. §-a a megüresedett helyiségek esetén teszi lehetővé a licit útján történő értékesítést. Ebben az esetben a kikiáltási ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték. Ez szintén arra utal, csak a megüresedett bérleményre vonatkozhat a vagyonrendelet 24-26. §-a és nem a bérlő által még használt ingatlanra.

    Téves az a felperesi álláspont, mely szerint a vagyonrendelet 19. és 20. §-a szerint történt értékesítés során a két szakvélemény közül az alacsonyabb értéken került megkötésre a perbeni szerződés. A kereseti kérelemhez csatolt F/7. szám alatti, a "B" Zrt. által készített értékbecslés nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a 41.770.000,- Ft nettó érték lenne, így azt bruttó értéknek kell tekinteni, hiszen a szakvélemény forgalmi értéket állapít meg, amely minden esetben tartalmazza a vételár adóvonzatát is. Az F/10. alatt csatolt szakvélemény ugyanakkor nettó 35.000.000,- Ft-os értéket állapít meg. Ez bruttó 42.000.000,- Ft. Ebből az következik, hogy a rendelkezésre álló két szakvélemény közül a felperes az ingatlan értékesítése során a magasabb értéket vette figyelembe a szerződés megkötésekor. A Tulajdonosi Bizottság döntésére akkor lenne szükség, ha az alacsonyabb értéken kötötték volna a szerződést és ez a bérlő kezdeményezésére történt volna. E kettős feltételből az következik, hogy önmagában az alacsonyabb áron történő értékesítés sem teszi szükségessé a Tulajdonosi Bizottság döntését. További feltétel ugyanis, hogy az alacsonyabb áron történő értékesítés bérlői kezdeményezésre történjen. Arra pedig egyáltalán nincs adat, hogy a két vételár közül a bérlő választott volna.

    Nem helytálló az a felperesi hivatkozás, mely szerint közgyűlési döntés szükséges a 20.000.000,- Ft feletti bérleti joggal érintett helyiségek értékesítése esetén. A vagyonrendelet 7. § (1) bekezdése szerint a tulajdonosi jogokat a közgyűlés gyakorolja és ezt a jogát az Szmsz. szerint átruházhatja többek között a polgármesterre. A 7. § (3) bekezdés a) pont rendelkezik úgy, hogy a forgalomképes önkormányzati vagyonnal elidegenítés, illetőleg csere esetén nettó 20.000.000,- Ft forgalmi értéket meghaladóan döntésre a közgyűlés jogosult. A 7.§ (3) bekezdés b)-m) pontjai további szabályozást tartalmaznak arra nézve, milyen önkormányzati vagyonnál, vagyonértékű jognál, illetőleg ezekre vonatkozó nyilatkozatnál kit illet meg döntési jogosultság. Az Szmsz. alperes által hivatkozott 35. § (6) bekezdés a) pontja szerint a polgármester gyakorolja a vagyonrendeletben meghatározott tulajdonosi részjogosítványokat, a 35. § (6) bekezdés b) pont szerint tulajdonosi jogosítványokat gyakorol az önkormányzati tulajdonú bérlakások és helyiségek elidegenítése esetén (a bonyolító által előkészített szerződés aláírása). Ezt követően a c)-k) pontok további jogosítványokat állapítanak meg a polgármester részére.

    Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az Szmsz. 35. § a), b) és c) pontja együttesen úgy értelmezendő, hogy az önkormányzati helyiségek elidegenítése esetén a polgármester volt jogosult eljárni értékhatártól függetlenül. Eltérő értelmezés esetén szükségtelen lenne az Szmsz. 35. § (6) bekezdés b) pontja, tekintettel a 35. § (6) bekezdés a) pontjában írtakra. Másrészt, a 35. § (6) bekezdés b) pontjában zárójelben feltüntetett aláírási jogosultság nem a tulajdonosi jogosítványok körébe tartozik, hanem a polgármester törvényességi képviseleti jogköréből fakad. A közgyűlés hatáskörének átruházásával kapcsolatban helytállóan hivatkozott az alperes a BH.2004.117. sz. eseti döntésre.

    Mindezekre tekintettel pedig azt nem lehet megállapítani, hogy a perbeni szerződés jogszabályba ütközne, mint ahogy azt sem, hogy nem arra jogosult döntött annak megkötéséről a felperes részéről.

    Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes kereseti kérelmét a semmiség, illetőleg a szerződés létre nem jötte körén belül elutasította.
    A perköltségről való rendelkezést a bíróság a PK. 154. számú állásfoglalás alapján mellőzte.

    Győr, 2008. május 20.”
  • 17. Csetneky 2009. december 13. 21:48
    „Ismét igazságos véget ért egy jóerkölcsű üzlet. Kezd javulni a perek ügyében az arány, még ha ez nagyon-nagyon fáj is egyeseknek.”
  • 16. Orfeusz 2009. december 13. 12:05
    „14.Kedves Tancs.... Nem vagyok tájékozatlan sem pártos. Most a 2002-2009 közötti ügyek vannak terítéken. Ha 1998-2002 között is voltak ügyek, ezeket akkor kellett volna lerendezni, akkor is volt ügyészség, bíróság, rendőrség. Ha akkor Kellernek és ügyosztályának nem sikerült semmit bizonyítaniuk, az ő bajuk és felelősségük. Manapság nem kidőlnek, de kizúdulnak a csontvázak a szekrényekből. Ezek a tolvaj, mutyisok nem baloldaliak, csak azon a csapáson rabolták le az országot, a városokat. Ha jobboldalinak címzettek között is vannak hasonlóak, nos azokat is meg kell keresni és eljárás alá kell vonni. Megszépült emlékű Németh Miklósék kezdték az egész rablóprivatizációt, már írtam egyszer, az ünneplés helyett nekik most kellene szabadulniuk... Helyette körbehordoztatják magukat, mint a szabadság bajnokait. Fúj!”
  • 15. m 2009. december 13. 11:59
    „Megkérném a Kisalföld szerkesztőségét, hogy azonnal tiltsák be a hozzászólásokat, mert ez a sok hülyeség bennem félelmet kelt!”
  • 14. TancsKaszabell 2009. december 13. 10:56
    „Kedves Orfeusz !
    Olvasom az írásait és nem tudom eldönteni,hogy Ön nagyon tájékozatlan vagy pedig nagyon és kritikátlanul pártos.
    Talán javítana a helyzetén ha szélesebb körben merítene a negatív példákból...
    Úgy, több mint száz példát kapásból becsatolok erre a fórumra a fideszes semmirekellők 1998-2002 között elkövetett hasonló, sőt köztörvényes tetteiből. Ezekből is lehetne példálódzni !Miért nem teszi ? Kényelmetlen ?
    Néhány soproni példa is lehetséges lenne,nemde bár ? Bizony, ...elég csak a város példátlan eladósodásának várható következményeire gondolni. Csak nem felejtette el ezt a rémpéldát ?
    A szőrnyű az az,hogy mindezt büntetlenül tették ...emlékszik ?
    Nem vagyok büszke a baloldal megítélését negatívan befolyásoló cselekményekre,ügyeskedésekre de azt mindenképpen kedvezőnek tartom,hogy az ügyészség már odafigyel ezekre a gyakran pártokhoz köthető
    cselekményekre ,sőt már itt ott sanda módon túl is teljesít ...”
33 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszi napok Csepregi Évával

A Soproni Tavaszi Napok jövő évi rendezvényeit ismertették pénteken a szervezők a sajtó… Tovább olvasom