Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

Népszavazás után: a hűség napja Sopronban - Díjátadóval

Mint minden évben, így idén is megemlékeznek arról, hogy az 1921. december 14-i népszavazáson eldőlt: Sopron és térsége magyar maradt.

December 14-én, Sopron napján emlékezünk az 1921-es népszavazásra, s arra is, hogy a város magyar maradt.

De mit is ünneplünk ekkor?

A Magyar Királyság egyik területe, Sopron és környéke kívül esett azon a határon, amit a trianoni békeszerződés 2. paragrafusa 27. pontjában meghatározott.

 Megemlékezések Sopronban

A hűség napi események december 14-én, szombaton délelőtt 11 órakor az Erzsébet kertben kezdődnek. Ekkor leplezik le és avatják fel gróf Bánffy Miklós szobrát.

Beszédet mond Firtl Mátyás, Sopron országgyűlési képviselője, Fodor Tamás polgármester, Balogh zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Szájer József, európai parlamenti képviselő.

A rendezvény délután, a város legrangosabb elismeréseinek átadásával folytatódik.


A „Csonkamagyarország" területét rögzítő szerződés Nyugat-Magyarország 5055 négyzetkilométer nagyságú területét Ausztriához csatolta. A végrehajtást azonban meghiúsította az a felkelés, amelynek nagy csatája Ágfalván volt 1921. augusztus 28-án.

A lázadók tizenöt napon át tartó elszánt harccal kiűzték a zónából az osztrákokat.

A felkelés adott lehetőséget Bethlen István miniszterelnöknek arra, hogy egyezkedésbe, tárgyalásokba kezdjen a nagyhatalmakkal a területért.

Sopron a népszavazás idején. Fotó: sopron.hu. Schäffer Ármin udvari fényképész fotográfiája; Edutech Kiadó Sopron, 2001
Sopron a népszavazás idején. Fotó: sopron.hu., Schäffer Ármin udvari fényképész fotográfiája; Edutech Kiadó Sopron, 2001


Ennek eredményeként született meg 1921. október 13-án a velencei egyezmény, amely lehetővé tette a népszavazást. Sopron, Brennbergbánya, Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva lakói megkapták azt a jogot, hogy maguk döntsék el: Magyarország vagy Ausztria.

És az itt élők éltek a történelemben szinte egyedülálló lehetőséggel.

A népszavazás napján, december 14-én már a hajnali órákban talpon volt a város. Zúgtak a harangok, amikor a polgárok ünnepi öltözetükben az urnák felé igyekeztek.

A községekben másnap és harmadnap folyt a szavazás, s csak ez után lehetet szó az eredmény kihirdetéséről. 1921. december 17-én délután négy órakor a Zrínyi Ilona leánynevelő intézetben (egykoron a ruhagyár Rákóczi utcai épülete, ma már üresen áll) mindenki tudta: Sopron magyar maradt.

Ezt a választást, a Civitas Fidelissima címet, a hűséget, s vele együtt a hazát ünnepli Sopron december 14-én.

Magyar Országgyűlés, 2013 decembere: a KDNP az 1921-es soproni népszavazásáról

Firtl Mátyás úgy értékelte a minapi felszólalásában, hogy az 1921. decemberi soproni népszavazás megtartása Bánffy Miklós akkori külügyminiszter diplomáciai zsenialitásának köszönhető.

Hozzátette: az erdélyi származású államférfi munkássága ma a nemzet egyesítését megélő magyarok számára üzenet, hogy a magyar nemzet egységes.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az egykori külügyminiszter személyében egy sikeres politikust lehet ünnepelni, aki célját tartósan elérte, hiszen Sopron és a környező települések ma is Magyarország részei.

Mint mondta, ma az a kérdés, hogy határon túli magyarok megmaradnak-e magyarnak, ezért az elmúlt három évben igyekeztek nekik vonzó jövőképet kínálni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elő a seprűvel - Boszi-nap lesz Sopronban

A magyar népmesék jó boszorkányai és angyalok töltik meg a soproni Liszt-központot december 15-én.… Tovább olvasom