Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Kubában a soproni misszionárius

Húszévesen még a soproni Szent György-plébánián volt sekrestyés, ma már a világ szegényeinek megsegítésére felszentelt pap. Most éppen Kubában.

– A Szent György-templomban Bindes atya idejében volt egy összetartó, lelkes ifjúsági csoport, amelynek én is tagja voltam. Csaknem húsz éve vendégeskedett ott Giovanni Salerno atya, a III. Világ Szegényeinek Szolgái elnevezésű mozgalom papja. Nagy hatással volt rám az előadása, éppen érettségi előtt álltam az esti iskolában. Egyezséget kötöttem a jó Istennel: ha sikerül a vizsga, egy évet a mozgalomnak adok az életemből.

Szabó Zsolt atya szabadsága alatt a soproni plébániákon is beszélt missziós munkájáról. Kubába visszatérve minden bizonnyal Sopronról is mesél... Fotó: Magasi
Szabó Zsolt atya szabadsága alatt a soproni plébániákon is beszélt missziós munkájáról. Kubába visszatérve minden bizonnyal Sopronról is mesél... Fotó: Magasi


Az érettségi sikerült, az egy évből viszont elhivatottság lett – mondja mosolyogva Szabó Zsolt atya, aki kubai missziós munkáját kéthetes itthoni szabadságával szakította meg. Háromévente jöhet haza édesanyjához és testvéreihez...

– Először a Máltai Szeretetszolgálathoz voltam Budapesten beosztva, már akkor éreztem, jó úton járok. 2001-ben küldtek Spanyolországba, ahol három hónapig a nyelvvel ismerkedtem volna, de úgy hozta az élet, hogy két hét után Peruba kellett repülnöm. Cuzcóban iskolát és otthont tart fenn a mozgalom árva és szegény gyerekek számára, ott dolgoztam évekig. Voltak nehézségek az elején, de végül a gyerekektől gyorsan megtanultam a nyelvet.

Közben ahogy mind többet láttam, tapasztaltam, éreztem, ebben a mozgalomban van a helyem. Visszatértem Spanyolországba tanulni. Összeálltak bennem a mozaikdarabkák, egyre tudatosabban haladtam az úton, aminek fontos állomása volt, amikor 2010-ben diakónussá, két évvel később pedig pappá szenteltek – mesél életéről Szabó Zsolt atya, aki 2013 óta Kubában teljesít szolgálatot.

– Munkánk során a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nem tudunk olyan mértékben segíteni, amennyire kellene. Nagyon sok a szegény ember, a nagyon szegény... Peruban ezt még fokozza a tudatlanság, a tanulatlanság. Kubában iskolázottabbak, de mivel az ország elszigetelt, az emberek is azok. Több generáció meg sincs keresztelve. De ők is keresik Istent, mi pedig abban segítjük őket, hogy rátaláljanak. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már szolgáltatóház is van a soproni vasútállomáson

Elkészült a szolgáltatóház a soproni vasútállomáson, ezzel befejeződött az állomásépület nyugati… Tovább olvasom