Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Hungarikum lett Széchenyi szellemi hagyatéka

Három Győr-Moson-Sopron megyei kulturális örökségünk is nemzeti rangot kapott. Hungarikum lett gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, s bekerült a Magyar Értéktárba a höveji csipke, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi hársfasor.

A höveji csipke tavaly novemberben az első megyerikum lett, most pedig a Magyar Értéktárba is bekerült, akár a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka kristály, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi hársfasor. Tudni kell, hogy az erről szóló törvény alapján készülő listából a Hungarikum Bizottság kiválasztja a legszűkebben értelmezett hungarikumokat. Ezt a rangot Széchenyi István szellemi öröksége kapta – Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnapi bejelentése szerint – a Zsolnay porcelán és kerámia, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Gundel-örökség, valamint a Pick téliszalámi mellett. 

 

Széchenyi István  szellemi öröksége a nemzeté, Nagycenket pedig nemzeti zarándokhelynek tartják a helyiek.
Széchenyi István szellemi öröksége a nemzeté, Nagycenket pedig nemzeti zarándokhelynek tartják a helyiek.

Nagycenk polgármesterét, Csorba Jánost először arról kérdeztük, véleménye szerint Széchenyi István szellemi öröksége a nemzeté vagy Nagycenké inkább?

– Természetesen a nemzeté, Nagycenket pedig mi ennélfogva nemzeti zarándokhelynek tartjuk és úgy véljük, hogy aki meg szeretné ismerni a magyar történelmet, annak el kell jönni ide életében legalább egyszer – véli a polgármester. Csorba János tőlünk értesült a hírről, s túl az örömön bízik abban is, hogy a hungarikum cím utat nyit a fejlődés előtt.

A kastélyt, a múzeumot ugyanis kívül-belül fel kellene újítani, s ez nagyszabású beruházást igényel, amire láthattunk példát nemrég a fertődi kastély esetében. A Széchenyi-emlékhelynek milliárdokra lenne szüksége.

Kérdésünkre a polgármester elmondta: talán turisztikai szempontból is sokat jelent mindez, hiszen ez egyébként sem a múzeumok kora. Míg mondjuk a nyolcvanas években 100–120 ezer vendége volt évente a kastélynak, most 20–30 ezren látogatják – ahogy más múzeumokat is.

A hársfasort még Széchényi Ferenc apjának testvére, Antal telepítette. Fotó: Keszei István
A hársfasort még Széchényi Ferenc apjának testvére, Antal telepítette. Fotó: Keszei István

Aki Nagycenkre jön, az megnézi az értéktárba került hársfasort is, amelyet még Széchényi Ferenc apjának – tehát Széchenyi nagyapjának – testvére, Antal telepített. A kastély építésével egy időben, 1754–1760 körül ültetett fák fejedelmi sora 2,4 kilométeren keresztül, 20 méter szélesen húzódik s a Fertő-tájjal együtt a világörökség részét képezi. Többször is megpróbálták a fák életét meghosszabbítani, s ha már igencsak látszanak is rajtuk az öregség jelei, velük együtt teljes a Széchenyi család hagyatéka. Ám biztos az is, hogy a szellemi hagyaték túléli a legvénebb hársfát is.

A höveji csipke eredetvédett is, már csak mintegy tizenkét varrónő készíti aktívan.
A höveji csipke eredetvédett is, már csak mintegy tizenkét varrónő készíti aktívan.


 
Nagyon örült a hírnek, amiről ugyancsak tőlünk értesült Hövej polgármestere. Némethné István Erzsébet szerint a következő lépés, amiért nagyon sokat fognak dolgozni, hogy hungarikummá váljon a höveji csipke, s ez a cél most egy mérföldkővel közelebb került.

– Az, hogy a nemzeti értéktár része, azt is jelenti, hogy az ország más tájain is jobban megismerhetik. Mert az szinte természetes, hogy aki mondjuk Franciaországból érkezik és a csipkék iránt érdeklődik, az eltalál hozzánk, de közben rossz az, hogy Vas megyében, Budapesten sokak számára ez mégis ismeretlen – tette hozzá.

A höveji csipke egyébként négy éve eredetvédett is, s földrajzi védettsége annyit tesz, hogy csak a faluban élők vagy az onnan elszármazottak használhatják az igazi höveji csipke emblémáját, s ezek a készítők már nincsenek is olyan sokan. A mintegy 25 varrónőből már csak mintegy 12-en készítik aktívan az Európa-szerte ismert darabokat, hiszen az idő haladtával sok idős asszony keze már elfáradt, szeme romlott. Akad mintegy 5–6 varrónő is, aki folyamatosan zsűrizik, tanfolyamot tart, amelyekre 8–12 jelentkező mindig akad.
 
Hiába nem hövejiek, s nem használhatják az emblémát, tevékenyen szeretnének hódolni a szép tradíciónak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két autó ütközött a 84-esen, Kópházánál

Egy autó belehajtott egy letérni szándékozó gépkocsiba a 84-es főút 111. kilométerénél. Tovább olvasom