Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Horgász-halász béke a Fertőn

Horgászok és halászok ősi villongásoktól sem mentes kapcsolatát békévé szeretné oldani a Fertő tó halászati jogával nemrégiben felruházott Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Fertő–Hanság Nemzeti Park.

illusztráció
Már hírt adtunk arról, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán elnyerte a Fertő tó halászatának jogát az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Fertő–Hanság Nemzeti Park. Az 1700 hektárnyi vízfelületet kezelő jogosultak békét hirdettek meg az ősi villongásoktól sem mentes horgász-halász együttélés ügyében.

Fátylat szeretnének borítani a múltra, amikor bizony az is előfordult, hogy illetéktelenül került elő az elektromos halászgép, vagy ott vetették ki hálójukat a halászok, ahol előzőleg hónapokig „beetettek" a horgászok.
Tanai István, a Sopron és Vidéke Horgászegyesület tagja bizakodva tekint az új felállásra (mint arról már beszámoltunk, 40 évig a győri Előre Halászati Szövetkezet volt halászatra jogosult a területen), de nem titkolja, kétségei is akadnak.

– Lényegét tekintve a halászat nem sokat változhat, hiszen ugyanazok végzik majd haszonbérleti szerződésben ezt a tevékenységet, akik korábban is. Többnyire eddig is megéltek egymás mellett a kétféle tevékenység űzői. Arra emlékszem, még az utóbbi években is előfordult, hogy elektromos halászgéppel fogták a nagyhalakat a Fertőben. Bizonyos esetekben, például a túlszaporodott állomány válogatásánál, el is fogadom ezt a megoldást. Sokkal jobban bántott bennünket, horgászokat, amikor azt tapasztaltuk, hogy a hetekig tartó beetetés után rájártak vizeinkre néhányan a halászok közül. Még inkább felháborítónak találtuk, ha a halak ívásakor a csatornabejáratoknál helyezték el a varsákat – összegzi véleményét Tanai István.

A víz adja a megélhetést

– Legalább három–négy éve egyáltalán nem használjuk az elektromos halfogást – állítja Gergácz László halász. – A varsákkal pedig csak és kizárólag angolnára megyünk, bár az valóban előfordul, hogy néhány ponty is beúszik a csapdába. A kapcsolatunk jónak mondható a horgászokkal, hiszen mindannyiunknak a víz adja a megélhetést vagy éppen a hobbit. Szerintem az új gazdák irányítása mellett is megleszünk egymás mellett.
– Téves elképzelés, hogy a vízügynek mindenképpen a halászati jog kellett – mondja Pannonhalmi Miklós, az Észak-

Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. – Nem azért pályáztunk, hogy pecázhassunk, hanem mint a Fertő területének két kezelője a nemzeti parkkal együtt a közös ökológiai gazdálkodásra törekszünk. Jó példa erre a vadászati jog, amit korábban átvettünk partnerünkkel együtt a szétaprózódott vadásztársaságoktól.

Egy kézben a Fertő

Egyetért ezzel a véleménnyel Reischl Gábor, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese is. – Szeretnénk egy kézben tartani a Fertő tó teljes egészének gazdálkodói feladatait. Az óriási terület tulajdonosa az állam, de a kezelője a pályázat két nyertese, azaz a vízügy és mi vagyunk. Halászoknak, horgászoknak egyaránt az őket megillető jogok betartását és támogatását ígérjük. Szakmai kihívás azonban számunkra, hogy az őshonos állapotoknak megfelelő halfajokat elszaporítsuk, ilyen a nyurga ponty, compó, süllő. Ezzel is színesíteni kívánjuk a Fertő gazdag élővilágát.

Kapcsolódó cikkek >>

Lángolt a nádas a Fertőn (2003-03-18) >>
A nemzeti parké a halászati jog (2003-03-09) >>
 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erkölcstan és tornaóra kötelező

„ Ha rajtam múlna, az ifjúságot mindenekelőtt hit- és erkölcstanra taníttatnám, és mindennap… Tovább olvasom