Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

A szerencsevadászat, ha betegség

Sopron - A válság közepette egyelőre nem csökken, de nem is növekszik a szerencsevadászat hazánkban. Nem szabad utolsó szalmaszálként a szerencsejátékban bízni anyagi gondjaink megoldásában – hangoztatják a szakértők.

A gazdasági válság idején sokakban felötlik, hogy a véletlen szerencsére bízzák kilábalásukat a pénzszűkös időszakból.

Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője, marketingigazgatója szerint gazdasági visszaeséskor vagy nem emelkedett, vagy csak jóval kisebb mértékben nőtt a szerencsejáték-forgalom. A nemzetközi tapasztalat is ezt támasztja alá: legtöbbet a kontinens leggazdagabb országaiban – Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Dániában – fordítanak fogadásokra. Megjegyzendő, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamok közül még mindig hazánkban jelenti a legnagyobb vonzerőt a szerencsejáték. A szóvivő hozzátette, valóban vannak olyan teóriák, hogy nehezebb időkben utolsó mentsvárként hisztérikusan sokat ikszelnek az emberek a lottózókban, de ez nagy általánosságban nem igaz. Mint mondta, olyan is előfordult, hogy valaki egy nagy összeg megnyerése után fordított több millió forintot lottóra. Ugyanakkor tapasztalatuk szerint az emberek túlnyomó többsége a megélhetési költségek után megmaradó pénzből kísérti meg a szerencsét. Mindez leginkább a reálbér-növekedéskor figyelhető meg, akkor jelentősebb mértékben megugrik az erre fordított összeg, csakúgy, mint amikor a szokottnál is óriásibb a nyeremény.

Lottó, totó és társaik: A gazdasági válság idején sokakban felötlik, hogy a szerencsére bízzák kilábalásukat a pénzszűkös időszakból. Fotóillusztráció: Magasi Dávid
Lottó, totó és társaik: A gazdasági válság idején sokakban felötlik, hogy a szerencsére bízzák kilábalásukat a pénzszűkös időszakból. Fotóillusztráció: Magasi Dávid

A megkérdezett kaszinókban sem csökkent jelentősen a vendégszám, viszont nyilvánvalóvá vált: a játékra hozott vagy fordított pénz legalább 15–20 százalékkal elmarad a válság előtti időszakétól.

– Míg a fiatal korosztályoknál a nyerő automata és a számítógépes ikszelés dívik, az idősebbek a pénznyerés reményében megszokásból, illetve állandó számaik kényszere miatt játszanak szerencsejátékot.

– Addig nincs is baj, míg ez anyagi kereteiken belül marad – fogalmazott Mágel Judit, a soproni Erzsébet oktató kórház neurológiai osztályának pszichológusa. – Amikor már a realitások korlátját átlépve, a mindennapi életvitelét is befolyásoló módon költ valaki erre, azt már szenvedélybetegnek tartjuk. Ilyenkor a pontos diagnózis és a háttérben meghúzódó pszichiátriai kórkép felállítása s annak kezelése a feladat. Épp ezért a legokosabb, ha a szerencsejátékhoz is óvatos mértékletességgel viszonyulunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Széchenyis sikerek

Sopron - A soproni Széchenyi-gimnázium földrajzot szerető diákjai – a Pro Geographia díjas… Tovább olvasom