Kafka utolsó pere

Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael Állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával és akinek kalandos úton került birtokába ez a felmérhetetlen értékű kincs.

Benjamin Balint oknyomozó újságíró és irodalomkritikus könyve.

„Júdás nélkül, ahogy mondják, nem lett volna keresztre feszítés. És Brod nélkül nem lenne Kafka. Kafka hangját akaratlanul is Brodon keresztül halljuk; akár tudatában vagyunk ennek, akár nem, Brod szemével olvassuk Kafkát." (részlet a kötetből)

Benjamin Balint egy oknyomozó újságíró és egyben egy értő irodalomkritikus szemével tárgyilagosan, többféle nézőpontból tárja fel egy prágai születésű, a németet anyanyelvének tekintő izraeli nő és két olyan ország jogvitáját, amely saját viharos múltjának feledtetésére is próbálja felhasználni egy olyan író irodalmi hagyatékát, aki egyetlen szépirodalmi művében sem jelölt meg konkrét helyszínt. A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael Államról, és megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri.

Franz Kafka prágai német író A per című, befejezetlen regényének kézirata a Franz Kafka – A teljes per című kiállításon a berlini Martin Gropius Bau múzeumban 2017. június 28-án. A kiállításon először mutatták be a több mint száz évvel korábban írt regény teljes kéziratát.

(MTI/EPA/Felipe Trueba)