Kisalföld logö

2018. 07. 17. kedd - Endre, Elek 18°C | 28°C Még több cikk.

Pelé ellen játszott, a Balatonban a cigánybandával húzatta

A Csornai Sportegyesületnél sok-sok tehetség bontogatta szárnyait az elmúlt évtizedekben. Közülük többen a válogatottba is eljutottak.
A Csornai Sportegyesületnél sok-sok tehetség bontogatta szárnyait az elmúlt évtizedekben. Közülük többen az adott sportág élvonalába, sőt, a válogatottba is eljutottak. Említhetjük többek között a kézilabdázó Gódorné Nagy Mariannt, Csajbókné Németh Erzsébetet, a labdarúgó Kocsis Istvánt, vagy éppen Kovács Ernőt, akit barátai, ismerősei „Billnek" szólítanak.

Machos Ferenc vitte föl a Vasashoz

Kovács Ernő 1952 októberében született Csornán. A futball szeretetét valószínűleg édesapjától örökölte, aki szintén labdarúgó volt.
– Tizenhárom évesen a csornai ifiben játszottam, egy évvel később pedig a Gremola Feri bácsi által irányított megyei első osztályú felnőttcsapatban is bemutatkozhattam – idézte fel a kezdeteket az egykori „aranylábú". – Azon a meccsen játszottam először, amelyik a Pécsre távozó Kocsis István és az ETO-hoz igazolt bátyám, Kovács Lajos, valamint Márkus István búcsúmérkőzése volt 1967 őszén. Azt követően állandó csapattag lettem az „egyben", bekerültem a megyei, területi, majd a Machos Ferenc vezette országos ifjúsági válogatottba.

Kovács Ernő kivételes technikai képességére, cselezőkészségére hamar felfigyeltek a szakemberek. Ahogy mondani szokták, a labdáinak szeme volt. Machos Ferenccel való találkozása pedig mérföldkő az életében, hisz amikor a tréner a Budapesti Vasashoz került, ő javasolta, hogy igazolják le a tehetséges csornai fiatalt.

– Tizenhét évesen lettem a nagy hírű Vasas játékosa – folytatta a visszatekintést. – Néhány mérkőzésen a tartalékoknál kaptam szerepet, aztán az első csapathoz irányítottak. Olyan futballisták társa lehettem, mint – többek között – Mészöly Kálmán, Farkas János, Ihász Kálmán, Puskás Lajos, a korombeliek közül Mészáros Bubu, Török Peti és Váradi Béla, akivel együtt is laktam. Ezek a nevek ma is igen jól csengenek. Nagyszerű időszak köszöntött rám. Ausztrália és Japán kivételével szinte az egész világot beutazhattam. Ez manapság sem adatik meg sokaknak, akkoriban meg főleg nem. S közben futballozhattam, óriási élmény volt számomra, amikor például Pelé ellen játszhattam.

Éjszaka, nők, ital

– Aztán nem tagadom – folytatta –, jócskán belekóstoltam az éjszakába is, hisz nem szenvedtem pénzhiányban. Még olykor ma is a szememre vetik, hogy a Balatonban is nekünk húzta a cigányzenekar. Ez igaz, csakhogy akkor szabadságon voltunk, ahhoz pedig senkinek sincs köze, hogy a szabadidejét mivel tölti az ember. Különben nem egy teljes zenekar volt, mert a bőgős nem mert belejönni a vízbe... Hát így történt. Éjszaka, nők, ital. Elragadott az élet.

El bizony, hisz a világhírű Vasas után az NB I/B-s MÁVDAC következett. A győri vasutasgárda is remek együttes volt akkoriban, Bill szerint a mai NB I-ben sorozatban nyerné a bajnokságot különösebb erőlködés nélkül. Az újabb állomás Veszprém és a Honvédség, majd a Fűzfő az egycsoportos NB II-ben, ahol a jelenlegi Fradi-edző Gellei Imre volt az egyik játékostárs. Az újabb váltással visszatért a megyébe, a Soproni Textilben folytatta, ahonnan már csak egy ugrás volt Csorna, a szülőváros, a kiindulási pont.

1980-ban szegre akasztotta a futballcipőt

Kivételes futballtudását még megvillantotta olykor a csornai csapatban is, mígnem 1980-ban szegre akasztotta a futballcipőt. Később edzősködött, Csornán a serdülőcsapatnál kezdte, azután az ifi-, végül az első csapat következett. Trénerként tevékenykedett Jánossomorján, Kapuváron, Farádon. Ma viszont már semmi köze a labdarúgáshoz. Hacsak annyi nem, hogy néha végignéz egy-egy megyei harmadosztályú mérkőzést: a többiekre nem kíváncsi.

Ha lesz játék, lesznek nézők is

– Nem véletlen, hogy az NB I-es találkozókon ötszáz néző van – jegyezte meg. – Majd ha lesz játék, arra a nézők is vevők lesznek. Másokkal ellentétben engem a máltai vereség sem lepett meg. Sajnos ide jutottunk, ez a mai realitás.

Kovács Ernő, túl egy infarktuson, a napokban ünnepli ötvennegyedik születésnapját. Azt mondja, nem kesereg amiatt, ahogy alakult az élete, hisz ezen már úgysem lehet változtatni. Bár azzal is tisztában van, hogy sokkal jobb is lehetett volna. Ha újra kezdhetné, egy-két dolgot azért másképp csinálna – mondja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A polgármester elsőként nyugdíjazta édesanyját

Tuba Erik, Rábakecöl első embere a maga huszonkilenc évével a legfiatalabb polgármester a Rábaközben. Eddig is részt vett a helyi közéletben, most pedig a fővárosból (is) irányítja faluját. Első intézkedései közt az iskola átalakítása szerepel. Egy dolgozójától megválik az intézmény, s ez éppen a polgármester édesanyja lesz, aki fia kérésére előnyugdíjba vonult. Tovább olvasom