Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Látta lezuhanni a repülőgépet

A kapuvári Horváth Imre még gyermekként látta a város határában lezuhant amerikai bombázót. A kapuváriak közül még néhány akkori gyermek is mesélt a különleges élményről, a gép egykori pilótája járt is a városban.

Kapuvár egyik legtöbbet emlegetett, második világháborús emléke a város határában, 1944 június 16-án lelőtt amerikai bombázó. Az akkori gyermekek közül Horváth Imre kereste meg lapunkat, mint mondta, közvetlen közelről szemlélte a Liberator zuhanását.

– A Kisalföld legutóbbi, repülőkkel foglalkozó cikke indított arra, hogy egykori élményemet valahogy megosszam a kapuváriakkal, a me- gyeiekkel – mondta a 84 éves Horváth Imre. – Családom akkoriban a város északi szélén, a Mátyás király utcában lakott, ’44 májusának kérdéses napján édesanyámmal és testvéreimmel épp a fölöttünk átvonuló repülőket figyeltük, amikor észrevettük, hogy a bombázókötelék egyik repülője kiválik a többiek közül, miközben a személyzet tagjai folyamatosan ugráltak ki a gépből – mesélte Imre bácsi. Hozzátette, a kiugrott katonák valahol jóval Kapuvártól északabbra értek földet, így velük nem találkoztak.

Horváth Imre: Lapunknak térképen is bejelölte a zuhanás helyét.
Horváth Imre: Lapunknak térképen is bejelölte a zuhanás helyét.

A gép Kapuvár felé süllyedt, amikor az egyik szárnyból levált egy darab, ekkor hirtelen megpördült a repülő és így vágódott a szántóföldre – mondta az egykori szemtanú. Hozzátette, a földet éréskor hatalmas robbanás volt, vélhetően maradt bomba a gépben.

– Ha nem pördül meg, a kapuvári házakban keletkezett volna a kár – mondta Imre bácsi. Így is volt azonban sérültje a zuhanásnak két, a földeken kapáló leány (vélhetően Füzi nevezetűek voltak) égési sérüléseket szenvedett a kiömlő, égő üzemanyagtól, egyikük később belehalt sérüléseibe.

– Mire mi odafutottunk, a csendőrök már nem engedtek a gép közelébe, ami amúgy sem lett volna ildomos, mivel a bent maradt lövedékek rendre kilövődtek az égő roncsból – mondta a szemtanú.

Imre bácsi későbbi történetei leginkább már az oroszokról szóltak, mint mondta, kertjükben volt a gulyáságyú (apja beszélt oroszul, mivel az előző háborúban fogságban volt náluk), melyben a szomszéd tehenét is megfőzték. Imre bácsi a repülő és a pilóták későbbi sorsáról nem tud, ám a kapuvári helytörténész, Pölöskei Sándor – mint akkori gyermek szemtanú – foglalkozott a témával.

– A gép fedélzeti mérnöke, Renard G. Kampstra kutatta a B–24-es további sorsát, így került családostól 2000 körül Kapuvárra, ahol személyesen kalauzoltam a tragédia helyszínére – mesélte Pölöskei Sándor. Az amerikai katona elbeszéléséből aztán meglett további sorsuk is. – A mai Öntésmajor mellett egy mezőn ért földet, ahol az ott kapáló emberek majdnem meglincselték – mondta a történész. Az amerikai szerint „furcsa, tollas kalapos katonák" – csendőrök – mentették ki a feldühödött kapálók kezei közül, majd először Kapuvárra, később a fővárosba vitték. Onnan került aztán a front előrenyomulásával Németországba, ahonnan az egyik fogolytáborból megszöktek. Háromnapi bujkálás után az angol csapatokhoz kerültek, majd haza az Egyesült Államokba.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nézze meg, hol cserélik a lámpatesteket Csornán!

A csornai önkormányzat 79 millió forintos támogatást nyert a város közvilágításának fejlesztésére. Tovább olvasom