Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 21°C Még több cikk.

Halódik a nagy múltú csermajori iskola

Üres iskolaépület, lezárt gyakorlati műhely és süket csend jellemzi ma a közel százéves csermajori tejes iskolát. Oktatás csak hétvégente zajlik a nagy múltú épületben.
Napjainkban úgy tűnik, az egykor szebb napokat látott csermajori Ujhelyi Imre Tejipari Szakközépiskolának csak múltja van. Jelene csak mutatóban, a jövő pedig kérdéses. A pár éve még pezsgő diák- és szakmai életéről híres iskola és tanüzem napjainkban a lassú halódás jeleit mutatja üres termeivel, iskolaépületével és kollégiumával. Ahogy a legutóbbi sajtünnep egyik debreceni résztvevője, egykori diákja megjegyezte, az az intézmény, ahol a magyar tejipar vezetőinek nagy többségét kinevelték, komolyabb megbecsülésre lenne méltó.

A nemrég bekerített intézményi területen most jobbára csak hétvégente folyik szervezett oktatás, a tanműhely raktáraiban és érlelőhelyiségeiben már rég nem a sajtok százai készülnek. Talán a tangazdaság az, ahol még érdemi munka folyik, hiszen az intézmény terveiben ez utóbbira is alapozták a hosszú távú elképzeléseket. Bár ottjártunkkor nem láttuk az állatállományt, de ma is 50–60 mangalicasertés, 40 szürke marha és birka, s talán egy tucat kecske, több magyar tarka tehén és más állat várja reggelente a gondozókat. A jellegzetesen magyar fajták kiválasztása tervszerűen történt, a gazdasági és turisztikai elképzelések szerint.

– Ez utóbbi és az itt felhalmozott tudás jelentheti a kitörést a jelenlegi, hangsúlyozottan átmeneti állapotból – ismertette az iskola helyzetét Wellner Andrea intézményvezető. A nagy múltú tejipari iskolát először összevonták a fertődi Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskolával, így alakítva ki a megyei közgyűlés oktatási intézményét. Ám a felügyelet a megyétől azóta a kormányhivatal megyei intézményfenntartó központjához került.

– A változásoknak ezzel még nincs vége, hiszen január elejétől minden oktatási intézmény állami felügyelet alá kerül. Mi pedig addig nem tudunk lépni a jobb kihasználtság és szakmai munka irányába – indokolta meg a jelenlegi, véleménye szerint is tarthatatlan helyzetet Wellner Andrea. Hangsúlyozta, a mezőgazdaságnak nagyobb szerepet szánó gazdaságpolitika nyilván nem nélkülözheti a csermajori szaktudást, így erősen számít egy országos hatáskörű iskola kialakítására Csermajorban.

– Csakis az iskola és a tanüzem teljes kihasználtságának visszaállítása fogadható el. Egyrészt a szakmának – mint hagyományos értékmegőrző –, másrészt a tejipart választó diákoknak is – fogalmazott az igazgató.
Wellner Andrea annyit azonban elmondott, ha a „rendes" oktatás hiányzik is Csermajorból, közel félszáz fős felnőttképzés zajlik a százéves falak közt havonta néhány alkalommal. – Jelenleg egy 14 fős végzős osztályunk van. A jövő szeptemberi kezdésre kiderül, mennyien választják újból e szép szakma tanulását – mondta az intézményvezető. A Kisalföld érdeklődésére kijelentette ugyanakkor, hogy természetesen mindent megtesznek azért, hogy Csermajor visszaszerezze régi fényét.

Alapok. A csermajori alapokat még Esterházy Miklós herceg rakta le, majd a munkát fia, Pál folytatta. Az alapítványi birtok a rajta található majorral, lakóépületekkel együtt a „Herceg Esterházy Miklós-féle" Magyar Királyi Kisgazdaképző Iskola tulajdonába került. Így indulhatott meg Csermajorban 1920-ban a M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola. A tangazdasághoz a '30-as években 580 hold föld tartozott, itt takarmánynövényeket termesztettek, ami a fejlett állattenyésztés alapja volt. Ehhez egymás után épültek fel a gazdasági épületek és az istállók, valamint az éves, szegődményes és hónapos cselédek lakásai is. Mindez élénk közéletet is eredményezett a Vitnyédhez tartozó településrészen, ahol időnként ötven-hatvan család is lakott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önerős pályázat Csornán

A belterületi vízelvezető rendszer pályázatának saját forrását szeretné a csornai önkormányzat… Tovább olvasom