Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -3°C Még több cikk.

Forralt borral a bakon

Elzárta egy időre a külvilágtól a keddi hóesés a tóközi Fehértót. Ám ennek ellenére sem az élelmiszer-ellátásban, sem a postai szolgáltatásban nem volt komoly fennakadás.
Szűcs Miklós, a markotabödögei ABC vezetője Jólesik a forró ital: Garamvölgyi László a bakon melegíti magát.
Járhatatlan utak, hóban rekedt autóbuszok, havat törő munkagépek jellemezték kedden és még tegnap reggel is a tóközi településeket. Fehértó például Csorna felől megközelíthetetlen volt, annyira megrakta az utat a hó. Ám mindezek ellenére nem okozott megoldhatatlan gondokat a viharos időjárás. Igaz, a friss tej tegnap délelőtt még nem érkezett meg a fehértói boltba, ám tartós tejjel pótolta az üzlet a hiányt. Körülnéztünk kicsit a tóközi településeken és afelől érdeklődtünk, hogyan vészelték át a hóvihart az ott élők.

Hófogságban a „négyház"

A 85-ös főútról letérve Markotabödöge felé tűrhetőek az útviszonyok, egyedül az úgynevezett „kónyi kanyart" kell óvatosan megközelíteni. Hóeséskor gyakori látvány ezen a részen, hogy traktorok húzzák-vonják az autókat a szántóföldön keresztül, mivel a műút járhatatlan. A fehértói bekötőúton viszont néhol csak egy sávon lehet közlekedni és az eltolt hóból méteres fal emelkedik. Főként a falu elején, a helyiek által csak „négyházként" emlegetett területet lepte el a téli csapadék. A faluban is eltakarították szerdára a hó nagy részét, azt mondják, Győrsövényházról érkezett a hóeke. A település boltjában Kovács Lajosné arról számolt be érdeklődésünkre, hogy különösebb problémát nem okozott a keddi időjárás az ellátásban.

A kenyér jött, a tej késett

– Lipótról időben megkaptuk a pékárut, Rábcakapiról viszont nem tudták áthozni a tejet – mondja a boltvezető. – De ebből sem volt gond, mivel tartós, dobozos tejből többet rendeltünk, így senki nem maradt fehér ital nélkül a községben.
A postán a község polgármester asszonya ül az ablak mögött, Tóth Alice Erzsébet, aki arról tájékoztat, hogy a postai forgalom is zavartalan. Noha késve, de megérkeztek a hírlapok és a küldemények is.
– Neheztelek egy kicsit a közútkezelőre, mert még időben kértem őket, hogy tegyenek ki hófogókat a „négyházhoz", ám ők ezt nem tették meg – panaszolja.
– Meg is lett az eredménye, hiszen csak nehezen tudták járhatóvá tenni a bekötőutat, és nyilván nem olcsó mulatság akkora gépekkel órákon át küszködni.

Traktorral a kocsmába

Markotabödögén Rémann Pál traktorjával az egyszemélyes „hótoló". Mint újságolja, a mellékutcák letakarítása a feladata, ahol a közutasok gépei nem járnak. Egy faluszéli ház előtt Pintér Imre lapátol serényen, a kocsibejárót igyekezik megtisztítani. P egyébként a fehértói „ütközetben" is felvette a harcot Tél tábornokkal, traktorral törte a havat.
– Feleségem a bezi kocsmában dolgozik, autóval lehetetlen lett volna az utazása és busszal sem ért volna oda nyitásra – meséli Pintér Imre. – Egy barátom traktorját kértem el, azzal vittem át az asszonyt. Míg odaértünk, három busszal is találkoztunk, amik a hó fogságába kerültek, úgyhogy elkelt a munkagép alattunk.
Markotáról továbbindulva kis kitérőt teszünk Cakóházán, ami olyan érzés, mintha egyedül lennénk a faluban. Egy teremtett lélek nem mozog az utcán, vagyis igaza volt Csepi Éva polgármesternek, amikor azt mondta: Cakóháza a nyugalom és a csend hazája.
A szomszédos településen, Rábcakapin dr. Lakatos Tiborral, a helyi állatorvossal futunk össze. A község korábbi polgármestere minden riasztáshoz eljutott a hóesés alatt és után is, beteg állat tehát nem maradt ellátatlanul a körzetben.

Melegedő az italboltnál

A Rábcakapit Bősárkánnyal összekötő úton szintén csak a kanyarok veszélyesek, mivel a szél ott rakja le „szállítmányát", nehezítve a közlekedést. Bősárkány egyik italboltja előtt Garamvölgyi László húzódik össze fázósan a lovas kocsi bakján. Nem sokáig kell azonban várnia, társa hamarosan megérkezik a védőitallal, s a nagy hidegben jól jön a bögre forralt bor.
– Szenet viszünk Kapira, elég rendes az út, bár néhol kepeszteniük kell a lovaknak, még szerencse, hogy csak húsz mázsa van a kocsin – mondja, miközben nagyot kortyol poharából, a fénykép kedvéért pedig ismét szájához emeli.
Bősárkányból Acsalag felé vesszük az irányt, majd Csorna a végállomás. Az úton jó néhányszor az autó alját súrolja a hó, mintha arra nem is járt volna a hókotró gép. A legrosszabb helyzet Csatári-major magasságában van, ahol kis híja, és az árokban köt ki a járgány, mivel a hó alatt még mindig tükörsima a jég.
„ Nem okozott fennakadást üzletünkben a hóesés. Mivel már kedden várható volt, hogy nehéz lesz a közlekedés, ezért előre beszereztem a tejtermékeket, a kenyeret viszont szerdán időben megkaptam."
Nagy Ákos, a megyei közútkezelő kht. csornai üzemmérnökségének vezetője arról tájékoztatta a Kisalföldet, hogy körzetükben szerdára minden út járható lett. Néhány szakaszon valóban lehetetlen volt a közlekedés, mivel vannak kritikus területek, melyek hasonló időjárási viszonyok mellett megközelíthetetlenek. Olyan falu azonban nem volt, mely huzamosabb ideig el lett volna zárva a külvilágtól, mert ha kerülővel is, de mindegyik településre el lehetett jutni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gazdaságosabban tevékenykedhet

Két év óta a kórház-átalakítási program keretében a kapuvári Lumniczer Sándor kórház… Tovább olvasom