Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 23°C Még több cikk.

Falucsúfolók – A kónyi bikától a kenyeretlen Vitnyédig

A Rábaköz bővelkedik úgynevezett falucsúfoló mondókákban, szinte minden településről vannak ilyen rigmusok. Nevezetes a kónyi bika és a kenyeretlen Vitnyéd kifejezés.

A falucsúfoló egy frappáns történet valamely falu különös lakójáról, illetve lakóiról. A falucsúfolóban főként a tudatlanságot, célszerűtlen viselkedést, jellemhibát gúnyolja ki a közösség. Olykor egy-egy falu még nevének megváltoztatását is kérte, hogy szabadulni tudjon a csúfolódásoktól
(Disznósd – Borsodszentgyörgy). A falucsúfoló más néven is ismert, az egyik sokat gúnyolt Veszprém megyei faluról (Gyulafirátótról) rátótiádának is nevezi a szakirodalom. A Dunántúl, így a Rábaköz is bővelkedik falucsúfoló rigmusokban, melyek közül többet a vitnyédi Horváth Péterné Anna néni is összegyűjtött a hatvanas években.

A gyűjtésből a minapi kapuvári kistérségi fesztiválon a vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület vezetője, Zsámboki László adott ízelítőt.
– Minket kenyeretlen vitnyédieknek csúfoltak, mert egykor a szabályozatlan folyók szinte minden évben elvitték a termést, így kevés volt a kenyérre való – mesélte Zsámboki László. A régi időkben a kapuváriak csúfolására a vitnyédiek azt válaszolták: kenyeretlen, mert „kutujja a kalács". Pedig a kalács nem tolta ki a kenyeret, mert jobbára az sem volt.

Csúfolással a vitnyédiek sem maradtak a kapuváriak adósai, utóbbiakat kobakoknak hívták, „kapuvári kobakok, de fehér a fogatok, talán meszet ettetek, azon veszekedtetek" – mondták. A kezdetekben különálló gartaiak is megkapták a magukét, akiket „kecskésnek" nevezett a népnyelv. A hagyomány szerint a vásárlásra kinézett kecskét a gartaiak magasra vezették és onnan leugratták. Ha nem tört el a lába, megvették.
Kenyeretlen Vitnyéd: Egykor a szabályozatlan folyók szinte minden évben elvitték a termést a településen, így kevés volt a kenyérre való. A felvételen az egykori árvíz szintjét mutatja Nemes Zoltán, a
"Kenyeretlen Vitnyéd": Egykor a szabályozatlan folyók szinte minden évben elvitték a termést a településen, így kevés volt a kenyérre való. A felvételen az egykori árvíz szintjét mutatja Nemes Zoltán, aki elmondta: a ’65-ös árvíz nem csak a „kenyeret vitte" menekültek a házakból is a helyiek.


Innen ered a mondás, miszerint jó lába van, mint a gartai kecskének. Egy állattal kapcsolatos az osli mondás is, miszerint „okos, mint az osli kos". A néphagyomány szerint „olyan okos volt az osli kos, hogy hazament megdögleni". A veszkényieket „malacpofozóknak" hívták abból az alkalomból, hogy megpofozták a kismalacokat, mert nem érték fel a vályút, pedig nem is a malac volt a hibás, hanem a vályú volt magas.

A hagyomány szerint a szárföldiek megborotválták a mákos tésztát. A mondás alapját az adhatta, hogy régen nem volt hűtőszekrény, amiben elállt volna a tészta, így a nagy melegben hamar meglepte a penész. Azért, hogy a gyermekek ne vegyék észre a penészesedést, „fösvénységükben megberetválták (megtisztították) a mákos tésztát".

Évszázadok óta „tikásszekérnek harangozó bogyiszlóinak" hívja a népnyelv a bogyoszlói embereket. A monda szerint a falusiak várták a püspököt, akinek jelzésére a faluszélre küldtek két gyermeket. Egyikük beszaladt, a falusiak elkezdtek harangozni, ám a püspök helyett csak egy tikás (szénás) szekér érkezett.

„Ködnek dőlnek a páliak", tartja a mondás a dél-rábaközi kistelepülés lakóiról. A hagyomány szerint egykor a páliak igen sok hajdinát vetettek, de az öregek szerint a Péter-Pálkor leereszkedő köd elviszi a termést. Ezért az akkori bíró kidoboltatta, hogy aki mozgásképes a faluban, menjen ki a faluvégre „elnyomni a ködöt". A páliak aztán annyira nyomták a ködöt, hogy letaposták a hajdinaföldeket.

A napjainkban már Beledhez tartozó Vicának is megvolt a közmondása: összeszólnak, mint a vicai harangok. A településen vélhetően akkoriban nagy számban meglévő harangok különböző, de egyszerre megszólaló hangja ihlethette a mondást. A kisebb rábaközi községekről – Cirák, Gyóró, Dénesfa – pedig azt szokták mondani, hogy beleférnek egy szatyorba. A jól táncoló hövejieket „cifra táncos" hövejieknek hívta a néphagyomány, a himodiak pedig még a fáját is megverték a szilvának, hogy előbb megkéküljön.

Az egyik legismertebb falucsúfoló rigmus Kónyról és a kónyi bikáról szól. A néphagyomány úgy tartja, a templomon kigyöpösödött a torony széle. Az egyik helybéli szerint ki kell vezetni a falu bikáját, az majd lelegeli. Szegény állat nyakába kötelet kötöttek, megemelték a toronyba, de félúton már kilógott a nyelve. Akkor a körülállók elkezdtek kiabálni: „húzd, komám, szaporán, kónyi bika kanyar ám".

Olvasóink írták

  • 2. Star-Spangled 2011. július 14. 19:09
    „Vitnyedrol meg macskat sem!!!!:))))))))”
  • 1. Star-Spangled 2011. július 12. 22:45
    „:)))))))”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kórházvita Csornán - Turi György: Oszlassa fel magát a testület

A testület úgy határoztott, hogy a sebészetről és a nőgyógyászatról összesen kilenc ágyat áttesznek… Tovább olvasom