Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Elmaradt rábaközi befektetések

Helyi pletykák, elmaradt befektetők színezik Csorna és Kapuvár rendszerváltás utáni történetét.

Milyen üzemek lettek volna e két kisvárosban, hány ember dolgozhatott volna helyben, ha minden a városvezetők szándékai szerint alakul? Indokok: Csornán megfelelő áron kínált terület, Kapuváron út nem volt. Lapunk utánajárt.

A Rábaköz mindkét kisvárosában a helyi önkormányzatok legfontosabb törekvése a befektetők letelepítése. Szinte a rendszerváltással egyidősek azok a tárgyalások, melyek ipart telepítenének e két sokat megélt kisvárosba. Lapunk utánajárt, milyen cégek, befektetők maradtak el Csornáról és Kapuvárról.

– Azzal kell kezdenem, hogy az eltelt három ciklus nemcsak az elmaradt, hanem a megvalósult befektetések időszaka is volt – mondta Papp József, Csorna előző polgármestere. A jelenlegi országgyűlési képviselő kijelentette: az elmaradt vagy még meg nem valósult beruházások köre három fő vonulatba tehető: a termál, az ipari park és a munkahelyteremtés. – Folyamatosan és nagy reményekkel dolgoztunk a befektetők megnyerésén, ám hangsúlyoznom kell, hogy ebbéli igyekezetünket nagyban hátráltatta az a tény, hogy az önkormányzatnak kevés kiajánlható saját területe volt – mondta Papp József.

Az egyik legkomolyabb projektnek tűnt a 85-ös út döri leágazásánál létrehozandó ipari terület kialakítása. – A hivatal mindent megtett – rendezési tervekkel és engedélyekkel együtt – azért, hogy azon a harminchárom hektáron létrejöjjön egy ipari terület – folytatta Papp József. Az ottani földtulajdonosok azonban irreális összegeket kértek, ami erősen befolyásolta a befogadható beruházók szándékait. Papp József szerint mindezt akkor, amikor százszámra voltak ingyen ipari területek az országban. Hozzátette: az akkori beruházók mindegyike nyolc-tíz címmel a tarsolyában érkezett Csornára és nem erőlködött letelepedni a drága ingatlanon. – Akkoriban abszolút versenyhátrányt jelentett ez nekünk – mondta a képviselő. Kijelentette: az utolsó ciklusban végre tudtak olyan, huszonnégy hektáros ipari területet kialakítani, ahol legalább egynegyednyi részben önkormányzati földterülettel is számolhattak.

– Az előbb említett döri leágazónál kialakítandó terület iránt komolyan érdeklődött az amerikai tulajdonú orosházi üveggyár is, akik üveg és műanyag alkatrészek gyártását tervezték Csornára – mondta Papp József. Részletekbe menő tárgyalások folytak abban az időben már a közműcégekkel is az üzem létesítéséről, ahol százötven dolgozót foglalkoztattak volna. – A beruházás végül nem miattunk esett kútba, az orosháziak nem nyerték meg azt a tendert, aminek eredményeképpen hozták volna az üzemet – sajnálkozott az akkori polgármester. Ugyanerre a területre jött volna egy koreai számítástechnikai cég, aki ötven-nyolcvan emberrel gépeket szerelt volna össze.

– Néhány éve volt olyan tárgyalásunk is, ahol több helyszínt, például a Mofém területét is ajánlottuk egy vállalkozásnak, ami számítástechnikai és elektronikai hulladék újrafeldolgozásával foglalkozott volna – mondta Papp József. Úgy véli, ez a húsz-harminc embert foglalkoztató beruházás még megvalósulhat, jelenleg a Magyarországon nagyon időigényes környezetvédelmi engedélyezés folyik. Csorna legnagyobb beruházása lett volna a Vilmos parki egészségturisztikai központ, ami elmaradt. Utána a német G1 Kft. szemelte ki a területet egy termálhoz kapcsolódó beruházás céljára, ez azonban épp a közelmúltban hiúsult meg. Információink szerint a jelenlegi termált üzemeltető cég a fürdő területén fejlesztene (Kisalföld, 2007. május 9.). Csornán több szóbeszéd is járta betelepülni szándékozó cégekről. Papp József szerint a szanyi Interfa egy csarnokot keresett Csornán, amit végül nem tudott ajánlani a város. A jelenleg Enesén működő Kacóról az egykori polgármester kijelentette: idetelepülése csak tartós helyi pletyka volt.

Szintén évekig a szóbeszéd tárgya volt Kapuváron a Fertőszentmiklóson letelepedett Velux is. A városiak szerint először Kapuváron keresett helyet a cég, majd a városháza „tehetetlensége" miatt ment nyugatabbra. – Már alapoztak tizenkét kilométerrel odébb, amikor a cég képviselői Kapuváron jártak, de csak építéshatósági ügyekben – hangoztatta a város akkori polgármestere, Biró Péter. Szándékai szerint akár ipari vágányt is kihúztak volna a Veluxnak. Kijelentette: a letelepedni akarók jó része itt maradt, utalt itt a húsgyárra és a Proverthára. Mindenkit szívesen fogadtak volna, ha kellett, hét végén is tárgyaltak. A fogadókészséget segítette az ipari park kialakítása is. Hozzátette: az egykori vagongyár helyére több jelentkező is volt. Szó volt a koreai Daewoo-ról, de egy amerikai befektető komolyabb szándékokkal is megjelent a vagongyár további hasznosítására. Végül azonban mindenki visszalépett, a polgármester szerint jórészt a város megközelíthetőségének korlátai miatt. Biró Péter hangsúlyozta: több – számára komolytalan – üzletkötő is megkereste a városházát, ám az akkori polgármester szerint felejthető elképzelésekkel.

Turbók Attila

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Rábaközben egyelőre nem működik

A Rábaközben jelenleg alig van olyan szállás, amely a falusi turizmust szolgálja. A szakemberek azt mondják, hogy noha lennének a térségnek értékei, a lehetőségek kihasználatlanok. Falusi turizmusról a Rábaközben egyelőre nem beszélhetünk.
Tovább olvasom