Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

A megegyezéseket könnyen elfújja a szél

Tavaszodik a vadosfai Lisztes-tanyán. Az őshonos magyar állatok igazán jól érzik magukat, ám gazdájuknak bizony van miért a homlokát ráncolnia.
Ridegtartásban: A szilaj állatok szokatlanul jó barátságban vannak gazdájukkal, Molnár Istvánnal.
A szürke marhák vidáman kergetőznek a sárban, a rackajuhok Basával, a komondorral incselkednek, a gazda pedig Murphy, a bivaly hátára ugorva tesz egy kört a karámban. Tavaszodik a vadosfai Lisztes-tanyán. Az őshonos magyar állatok paradicsomában a tél szaporulatot is hozott, hiszen kisrackák születtek és Marci, a néhány hónapos kisbivaly is a telepen szaladgál.

A cigája kos is új szerzemény és rövid időn belül a gazdaság legszemtelenebb lakója lett. P az, aki elsőként eszik a takarmányból és a gazda simogatását is elsőként követeli ki magának. Amikor viszont a fényképezőgép előkerül, mintha csak értenék, miről van szó, az állatsereglet egymás mellé sorakozik, és élvezik, hogy a középpontban vannak. Persze Molnár István portáján sem csupa öröm az élet, hiszen a gondokból is kijut bőven.

Az istállóban például nyolcvanöt hízómarha várja sorsát, a gazda már régen túladott volna rajtuk, csakhogy a felvásárlók szinte megszégyenítő ajánlatokkal keresték meg.

Így hosszú hetek óta termeli az állomány a veszteséget, de Molnár István azt mondja: bagóért nem adja őket, inkább szétosztja a húst a szegények között.

– Sajnos az agráriumot érintő problémák nálunk is érzékelhetők: a takarmány méregdrága lett, a bikák ára viszont igencsak lecsökkent – sorolta a bajokat Molnár István. – Arra pedig nem voltam berendezkedve, hogy nyolcvan-kilencven hízómarhát tartsak ennyi ideig. Ráadásul ketten vagyunk a feleségemmel, a fiaim csak hétvégén vannak itthon. Megállapodásom persze volt, de hát ma Magyarországon ez semmit nem jelent. Így voltam a mangalicákkal is. Egy Vas megyei feldolgozó biztatott, hogy bármilyen mennyiségben átveszi a húst.

Felfejlesztettem az állományt, nem kevés pénzből, de mire a szállításra került volna a sor, közölték, hogy a megegyezést „elfújta a szél". Most, ha azt akarom, hogy valami megtérüljön a befektetésből, Gyulára kell leszállítanom a jószágot. Molnáréknak az őshonos állatok jelentik az örömet, a gond csak az, hogy egyre kevesebb idejük marad hobbijukra.

– Amikor meglátnak bennünket a karám közelében, valósággal rohannak felénk, nagyon hűséges állatok. És hogy valóban a ridegtartást kedvelik, bizonyították télen. Sokan megszóltak bennünket, hogy a legnagyobb hidegekben is a szabad ég alatt tartjuk az állatokat. Persze próbáltuk bezárni őket az istállóba, de a szürkék szétrúgták az ajtót, a rackák meg az ablakon ugrottak ki. Igazi magyar, sokat tűrő, szívós fajták – osztja meg velünk élményeit a gazda, majd arról is beszámol, hogy jó ideig egy őz is a telep lakója volt. Gida volt még, amikor megtalálták, nagyon rossz állapotban. Kecsketejjel erősítették a beteg állatot, Bambi szépen fejlődött, végül elhagyta a tanyát. Néha-néha azonban most is megjelenik.

– Öröm nézni, amikor Bambi két-három hetenként visszatér, most már ugyan nem annyira kezes, de látszik rajta, hogy megismer bennünket. Ilyenkor lefekszik kívülről a kerítés mellé, a rackák meg belülről bújnak oda az őzhöz és „megbeszélik" az élményeiket egymással. A vadászok is ismerik már és nem bántják, tudják, hogy a Lisztes-tanyára való.
Molnár István nem sokáig tud a gazdálkodás számára kedves perceiről beszélni, újra és újra visszatér a problémákhoz. Látszik, hogy sokkal rosszabb a helyzet, hiszen legutóbbi találkozásunkkor még nem panaszkodott.

– Nem vagyunk összetörve és azért bizakodunk is, de egyelőre nem látjuk, mi lesz velünk – gondolkodik hangosan. – Az biztos, hogy a magyar parasztnak nagyon sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy tönkremenjen, mert kitart a végsőkig. Baj az is, hogy meg sem próbálnak segíteni rajtunk, úgy látszik, mi senkinek sem kellünk, pedig ha a mezőgazdaság tönkremegy, az nagyon sok embert magával ránt. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a tegnapot nem értjük, a mával nem vagyunk tisztában, a jövőt pedig nem látjuk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb vizsgálat a művelődési házban

Régi formájában működhet tovább a kapuvári művelődési központ. A képviselő-testület döntött viszont… Tovább olvasom