Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

750 éves a csipke faluja

Hövej - Fennállása hétszázötvenedik évfordulóját szombaton ünnepli Hövej. A növekvő lélekszámú falu vonzó célpont lehet a városokból kitörni szándékozók részére. A jubileumon emlékparkot és faluházat avatnak.
Szombaton délután három órakor emlékpark és a felújított faluház avatásával ünnepli meg Hövej fennállásának hétszázötvenedik évfordulóját. A település nevét (akkoriban Hevy vagy Hewey) első ízben IV. Béla 1257-ben kelt oklevelében lehet olvasni, mikor is a Sopron vármegyei települést, egyik hadjáratában elszenvedett fogságáért, Bertrandus ispánnak adományozza a királyi kegy.

Csiszár Attila Hövej című műve szerint a falu XII–XV. századi birtoklástörténete meglehetősen mozgalmas és nem is minden részletében ismert. Bertrandus két, Répce mentén fekvő települését vejének, Osl fia Oslinak ajándékozza, ám az Osl nemzetség Beled nevű ága is szerez birtokokat a környéken. A települést később a Nagymartoni család egyik ága birtokolja, majd a család Hövejt a csornai prépostságnak adományozza 1445-ben. A település birtoklása miatt később perek sorozata indul, egészen addig, amíg a Hunyadiak (először János, majd Mátyás) megerősítik a csornai prépostság tulajdonjogát.

A XVI–XVII. században a török többször feldúlja a környéket, ám Hövej az itt állomásozó magyar seregek ellátásából is nagyban kiveszi részét. A faluban ekkoriban írják össze először a házakat. Hövej megszenvedi a Rákóczi- szabadságharcot is.

A hadi események, többek közt a közeli Kapuvár ostroma miatt a lakosság erősen megfogyatkozott, a megmaradtak jó része pedig többször a közeli Nagyerdőben keresett menedéket. Az 1848-as szabadságharc nemzetőrségébe is több höveji férfit besoroztak, a tizenkilenc éves fiataltól kezdve a negyvenkilenc éves gazdáig.

Az 1900-as évekre már több mint hatszáz lelket számlált Hövej. Az első világháború (ahol 23 helybéli hősi halott maradt a csatatereken) azonban megtörte a fejlődést, ám így is elkezdődött például a település villamosítása és telefonnal való ellátása. A következő világégés során a harcok nem kerülték el a kistelepülést sem. A háború végén a közeledő front elől a hövejiek egy része az úgynevezett Szilvásokban keresett menedéket. A faluba behatoló szovjeteket a német védők többször is kiszorították, ám a túlerő végül győzedelmeskedett és a helyiek elmondása szerint a győztesek több német katonát a helyi gyermekek szeme láttára a falu határában kivégeztek.

A Fő utca az 1965-ös árvíz idején.

Az úgynevezett felszabadulás után sem értek véget a hövejiek megpróbáltatásai, a mezőgazdasági szövetkezetek szervezése itt sem ment zökkenőmentesen. A dokumentumok szerint a helyiek jó része csak az utolsó napokban, komoly „rábeszélés" után vált meg földjeitől. A höveji szövetkezet azonban a rossz természeti adottságok miatt nem tudott sokáig egyedül működni, 1971-ben a kapuváriakhoz csatolták. A hatvanas évek hozták az egyik legnagyobb csapást a településre, 1965. április 23-án az addig ártalmatlannak hitt folyók és patakok kiléptek medrükből, a Répce áradása miatt a hövejiek kitelepítésére is sor került volna, ám a falubeliek jó része helyben maradt, értékeiket őrizendő. Hövej lakossága a 2000-es évre jelentősen megfogyatkozott, alig háromszázan lakták a rábaközi kistelepülést.

Varró a hatvanas években.

Hövej történelme összeforrt a hímzéssel, mely az 1860-as években jelent meg a Rábaközben. A monda szerint egy Horváth Borbála nevű helybéli leány honosította meg. A höveji csipke készítése, a varrás megtanulása már gyermekkorban elkezdődött, művelői közül többen megkapták a Népművészet Mestere címet.

A világhírnévre szert tett höveji hímzés napjainkra elnyerte méltó helyét a településen is, önálló múzeum létrehozásával.

Némethné István Erzsébet, Hövej polgármestere

– Reményeink szerint az elmúlt évek fejlesztése meghozza eredményét és ezzel településünk létszámának kismértékű gyarapodását is – mondta lapunknak Némethné István Erzsébet. Hövej polgármestere szerint a falu határában megindult turisztikai fejlesztések vonzóak lehetnek az ideköltözőknek annak ellenére is, hogy a falu elvesztette iskoláját és óvodáját. Ennek ellensúlyozására a község vezetése a helyi közösségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. – Labdarúgócsapatot hoztak létre az ifjabb hövejiek, a ma átadásra kerülő faluház pedig a tizen- és huszonévesek szórakozását, közösségi szerveződését hivatott elősegíteni – jelentette ki a polgármester. Hozzátette, nyugdíjasklubjuknak is sikerült összefogni a falu időseit. Rövid és hosszú távú elképzeléseikben a turizmus fejlesztésében látják a település kitörési lehetőségeit, amit nagyban elősegít a falu határában kialakított, napjainkra tekintélyes nagyságú horgásztó is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megint habfoltok a Rábán

Rábamente - Habzik a Rába Nicknél, a gát környékén. Szakemberek szerint ezért most nem az osztrákok… Tovább olvasom