2016.11.22. 13:11
Megválasztották Sulyok Tamást az Ab új elnökének
Megválasztották az Alkotmánybíróság négy új tagját és az elnökét.
Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.
Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.
Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.
Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt.
Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek.
Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.
Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.
Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.
A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.
A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.
Kósa: törvényes volt a választás
Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés - a kormánypártok és az LMP támogatásával - megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját.
A szocialisták szerint az alkotmánybíró-választás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma - a szocialista delegált lemondása után - nem érte el a törvényileg előírt minimum létszámot.
Kósa Lajos erre azt mondta: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.
Az egész "hajcihő" csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni - jegyezte meg.
Szerinte a "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely" mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít.