Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Igent mondtak a múzeumra

Az ipartelepi volt határőrlaktanyából emlékgyűjteményt és kulturális központot alakítanak ki.

Fórum
A Kisalföld hétfői nyilvános laktanyafórumán egy szocialista, két SZDSZ-es önkormányzati képviselő, az MDF-frakció és egy független városatya is egyértelműen igent mondott kezdeményezésünkre: legyen interaktív emlékgyűjtemény és kulturális központ az ipartelepi volt határőrlaktanyából.

Az önkormányzatiság helyi történetében eddig szinte nem tapasztalt pártközi egyetértésnek lehettek tanúi a Kisalföld hétfői mosonmagyaróvári „laktanyafórumának" résztvevői. Lapunk korábban fölvetette: legyen XX. Század Múzeum az '56-os gyilkos sortűz helyszínéből, a használaton kívüli belügyminisztériumi tulajdonú kaszárnyából.

Javaslatunk nyomán közvélemény-kutatást szerveztünk, s beszámoltunk a Terror Háza Múzeum és a hódmezővásárhelyi Emlékpont megvalósításának tapasztalatairól is.

A polgármester távolmaradt

Legutóbb nyilvános fórumot rendeztünk a témában, azzal a nem is titkolt céllal, hogy Mosonmagyaróvár képviselő-testülete csütörtöki, nyári szünet előtti utolsó ülésén érdemben foglalkozzék felvetésünkkel. Stipkovits Pál polgármester nem vett részt a rendezvényen, ahol meghívottként fejtette ki álláspontját Szentkuti Károly alpolgármester, muzeológus, Sári Gyöngyi, Ipartelep szocialista önkormányzati képviselője és dr. Kuroli Géza egyetemi tanár, az '56-os Egyesület tagja.

Sürgősségi indítvány

Vida István, a Kisalföld szerkesztőségvezetője elöljáróban elmondta: négy ok miatt döntött a lap a laktanyakampány mellett. Először is adódott a lehetőség az objektum bezárásával. Jövőre ünnepeljük az 1956-os forradalom 50. évfordulóját, s erre az alkalomra – ahogy ezt Miniszterelnöki Hivatal hétfői bejelentése is megerősítette – jelentős pályázati források mutatkoznak. Mosonmagyaróvár sajnos a gyilkos sortűzről vált ismertté a világban.

Az eluralkodó közönnyel szemben ezt a katartikus eseményt és helyiek történetét most méltó módon, igazi attrakcióként, sokakat idevonzva lehetne bemutatni úgy, hogy ebből a város és Moson megye erkölcsi és gazdasági értelemben is gyarapodjék.

Szentkuti Károly (SZDSZ) bejelentette: pártja csütörtökön sürgősségi indítványt nyújt be a testületi ülésen, hogy állítson föl a város egy munkacsoportot a leendő emlékgyűjtemény tartalmi és pénzügyi megtervezésére, s őszre tegye le megvalósítási javaslatát. Szentkuti nemesnek, méltónak és jónak nevezte a Kisalföld felvetését egy XX. századi emlékegyüttes létrehozásáról. Ahogy fogalmazott, helyes lenne 1956-ot egy tágabb értelmezési körben a régióban bemutatni. Hozzátette: mindenképpen dönteni kell arról, hogy a város jövőre méltó módon emlékezzék az ötvenedik évfordulóra.

Ennek pénzügyi forrásait is meg kell tervezni. Hozzáfűzte: az emlékgyűjtemény jól kapcsolódna a város identitásprogramjához is. Mosonmagyaróvár szociális térképe pedig azt igazolja, hogy az Ipartelep az egyetlen leszakadó városrész, s valóban nagy szüksége lenne itt egy funkcionális közösségi létesítményre. Szentkuti Károly ismertette Bali József határőr-dandártábornok tájékoztatását, mely szerint az EU-csatlakozás nyomán a laktanya használaton kívül van, további sorsáról majd a schengeni átalakítások jegyében döntenek. „Mindenképpen el kell jutnia odáig a városnak, hogy egy XX. századi gyűjtemény megvalósítási lehetőségeit végiggondolja" – tette hozzá. Kérdésre válaszolva az alpolgármester úgy nyilatkozott: az épület átépítési költségein túl az interaktív bemutatóközpont 25–30 millió forintból megvalósítható.

Sári Gyöngyi (MSZP) hangsúlyozta: ipartelepiként személyes emlékei, tapasztalatai vannak a laktanya tragikus múltjáról és szomorú jelenéről. Elmondta: ő kezdeményezte, hogy a Gyász téri emlékműhöz útbaigazító táblák vezessenek városszerte. Mind racionális, mind érzelmi szempontból szavazatával is támogatja a múzeum létrehozásnak tervét és a tárgyi emlékek gyűjtésének megkezdését sürgette. – Nagyon kell e városrésznek egy helyi közösségi központ is – tette hozzá a képviselő.

„ Ideköt a vérem"

Dr. Kuroli Géza professzor egykori sértettként úgy fogalmazott: „van jogom hozzászólni a témához, hisz ideköt a vérem". Úgy vélte: a terv igazi bemutatási lehetősége lenne a mosoni régió XX. századi történéseinek, 1956-tal a középpontban. Kifejtette, a világ jobban becsül bennünket '56-ért, mint mi magunkat.

– Vagyunk még néhányan túlélők, de a háttérben lehet, hogy többen arra várnak, hogy közülünk se tudjon már megszólalni senki. Az interaktív gyűjtemény kitűnő lehetőség arra, hogy elhagyott száz évünket bemutathassuk a kiegyezéstől az 1980-as évekig, s ne látszat legyen végre 1956 ünneplése, hanem önmagunk teljesítményének őszinte elismerése. Itt, a tett színhelyén szerencsés volna megvalósítani egy XX. századi gyűjteményt. Benne a város és a régió ipar- és szellemtörténeti értékeivel. Ehhez testületi jóváhagyás kell, aztán pedig tanulmánytervek, majd indulhat a gyűjtés – fogalmazott. Hozzátette még: pénz arra van, amire megteremtjük. A komplex gyűjtemény a város egészének javát szolgálná.

Nem lehet pártügy

Szabó Miklós (MDF) megyei alelnök, önkormányzati képviselő hozzászólásában kifejtette: az emlékhely sorsa nem lehet pártügy. Képviselőcsoportjuk támogatja szavazatával is a múzeum megvalósítását, hiszen pártja kezdeményezte a városban elsőként 1956. október 26. feltárását is. Úgy vélte, egy komplex, látványos létesítmény idegenforgalmi vonzerővé, igazi nevezetességgé is válhat. Csatlakozott a támogatókhoz Nagy Sándor (független, korábban Civil Fórum) városatya is. Az emlékmúzeum kegyeleti okokból, közösségi térként és idegenforgalmi attrakcióként is indokolt – vélekedett.

Megjegyezte: kétségei a működtetés költségeivel kapcsolatosak. Erre reflektálva Sólyom Tibor megjegyezte: az épület eredetileg tiszti kaszinónak épült. Így szolgáltató s szórakoztató funkciót is kaphatna, s ezen bevételek is segítenék a működtetést.
Vida László (SZDSZ) úgy fogalmazott, képviselői munkájának legbüszkébb igenjére fog gondolni, ha az általa is támogatott elképzelés megvalósul.

Köszönet a Kisalföldnek

Mandl Andrásné, az Ipartelepi Lakosok Egyesülete elnökeként megköszönte a Kisalföldnek, hogy lapunk fölkarolta a múzeum ügyét. Kifejtette: a komplexumnak „több lábon kell állnia", s helyet kell teremteni benne a helyiek közösségi igényeinek is. „A gyűjtemény létrehozására, a dolgok helyretételére a legutolsó pillanatban vagyunk" – vélte dr. Krász Ádám. P a gazdasági akadémia és a helyi kutatóintézetek történetét is javasolta bemutatni. Lébényi Zoltán hozzáfűzte: szinte az egész Ipartelepet első világháborús olasz hadifoglyok építették.

Az ő emlékükre ma is évente egybusznyi olasz érkezik a városba. Kátainé Kiss Katalin bejelentette, a Flesch Károly Kulturális Központ a 40. évfordulóhoz hasonlóan jövőre is kiírja országos képzőművészeti pályázatát 1956-ról. A résztvevő művészeket fölkérik, ajánlják fel munkáikat a megnyíló múzeumnak. Hozzátette: Mesgyán András Norvégiában élő világhírű látványtervezővel is felvette a kapcsolatot, s a művész úgy nyilatkozott, örömmel részt venne egy interaktív központ tervezésében.

A Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület elnöke, Stipkovits Gábor nyilatkozatot juttatott el hozzánk. Ebben közli: felhívást intéznek a múzeum ügye mellett elkötelezett építészekhez, gazdasági, pályázati szakemberekhez, muzeológusokhoz, történészekhez, PR- és marketing-szakemberekhez, hogy hatékony segítségükkel járuljanak hozzá egy megvalósíthatósági tanulmány elkészültéhez.

Eladnák

Érdeklődésünkre Kovács Iván alezredes, a határőrség szóvivője tegnap közölte: hosszú távon a határőrség a Mosonmagyaróváron az elmúlt év végén bezárt határőrlaktanya értékesítését tervezi.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vélemények a fejlesztésekről

Vállalkozókat, önkormányzatokat, civileket kérdeznek meg a Szigetköz fejlesztéséről. Tovább olvasom